A szívinfarktus után lábadozó páciensek érhető módon gyakran szoronganak, érzelmileg fel kell dolgozniuk a történteket. Nem véletlenül született meg az infarktus utáni depresszió leírása sem, amely a depresszió egy speciális fajtája, viszont számos ehhez kapcsolódó tünetet hordoz magában, így igen gyakran az alvászavart is.
Hazánkban minden második ember szív- és érrendszeri betegségbe hal bele, pedig a betegség megfelelő életmóddal, szűréssel, kezeléssel és folyamatos ellenőrzéssel jó eséllyel elkerülhető.
A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk.
A magas vérnyomást általában az idősebbek betegségének gondoljuk, miközben a 20-40 éves korosztály nyolc tagja közül egy szintén ezzel a betegséggel él.
Ne várja meg, amíg rosszabb lesz! Az érszűkületnek több fokozata is létezik, de ez a panasz már korán jelzi a problémát.
Kevésbé jellegzetes panaszok oka is lehet szív-érrendszeri betegség, akár olyan atipikus tüneteké is, mint például a hátfájás.
Vajon mi lehet annak az oka, hogy olyanok is küzdhetnek a hipertóniával, akik egészségesen élnek és fittnek mondhatók? Ilyen esetben min érdemes változtatni és hogyan segíthet az orvos?
Miért olyan egészséges a fekete csoki és mitől függ a csokoládé gyógyító hatása?