Mi az inzulinóma? Tünetek, diagnózis és gyógyulási esélyek

Az inzulinóma a hasnyálmirigy leggyakrabban előforduló daganata, amely az esetek 80 százalékában a mirigyhámból kiinduló, jóindulatú daganat

Mi az inzulinóma?

Az inzulinóma a hasnyálmirigy inzulin-termelő sejtjeiből kiinduló daganat, a neuroendokrin daganatok csoportjába tartozik.

Melyek az inzulinóma tünetei?

Az inzulinóma legtöbbször az inzulin-túltermelés révén okoz tüneteket. Az inzulin csökkenti a vércukrot, hipoglikémiás tünetek jelentkeznek. A leggyakoribb tünetek:

• verejtékezés, izzadás,
• szívdobogásérzés,
• gondolkodás- és viselkedészavarok (meglassultság, aluszékonyság, nyugtalanság, agresszív viselkedés, öntudatzavar, hosszabb-rövidebb ideig tartó eszméletlenség, kóma),
• epilepsziás rosszullét.

A tünetek kezdetben ritkán (évente-havonta), majd egyre gyakrabban, általában hosszabb étkezési szünet után (azaz a hajnali-reggeli órákban) jelentkeznek. A betegek rájönnek, hogy gyakoribb étkezéssel a rosszullétek elkerülhetők. A gyakori étkezésnek testsúlygyarapodás lesz a következménye.

Hogyan igazoljuk, hogy tényleg hipoglikémia (alacsony vércukor-szint) okozza a tüneteket?

Mindig törekedni kell a rosszullét alatti vércukormeghatározásra, mert az inzulinómás betegnek két rosszullét között legtöbbször normális a vércukor-szintje. Az alacsony vércukorszint kimutatásában segíthet a cukorbetegek által is alkalmazott otthoni vércukormérés. Ezek a készülékek ill. papírcsíkok azonban elsősorban a normális és a magas vércukorszintek kimutatására alkalmasak. Ha a beteg orvosa is hipoglikémiára gyanakodik, rosszullét idején kémcsőbe vett vénás vérből pontos laboratóriumi vizsgálatra van szükség.

2,5 mmol/l alatti vércukorszint (glükóz, glucose) további vizsgálatokat igényel.

Mi a teendő, ha a laboratóriumi vizsgálat is alacsony vércukrot igazol?

Ilyen esetben alapos orvosi vizsgálatra van szükség. Gyakran cukorbetegség miatt szedett gyógyszer (tabletta vagy inzulin) okoz hipoglikémiát. Hipoglikémiát okozhat számos máj- és vesebetegség, rosszindulatú daganatos betegségek, stb.

Mikor biztos az inzulin-túltermelés diagnózisa?

Akkor, ha a rosszullét során levett vérben alacsony vércukorszintet, és normális vagy emelkedett inzulin-szintet találunk. Hipoglikémiás időszakban ugyanis minden más betegség esetén az inzulinszint igen alacsony lesz.

Mi a teendő akkor, ha csak ritkán jelentkeznek a rosszullétek, és a beteg a rosszullétek alatt nem tud eljutni vérvételre?

Ez esetben célszerű kórházba befeküdni kivizsgálásra. Ha az orvos megalapozottnak találja a hipoglikémia gyanúját, és ő is inzulinómára gyanakszik, éhezési próbát javasol a betegnek. Az éhezési próba max. 3 napig (72 órán át) tart, amelynek során tiszta vizet tetszés szerint ihat a beteg, azonban semmi mást nem ehet (null-kalória). Az éhezési próba során gyakori vérvétel történik vércukor és inzulin-meghatározásra. Az éhezés az első, laboratóriumilag igazolt hipoglikémiás rosszullétig, de max. 72 óráig tart. A vérvételek eredményéből eldönthető, hogy valóban hipoglikémiáról és inzulin-túltermelésről van-e szó.

Mi a teendő hipoglikémiás rosszullét esetén?

A hipoglikémiás rosszullétet a betegek legtöbbször megérzik, étkezéssel (cukros víz ivása, szőlőcukor evése, stb) a rosszullét megelőzhető. Eszméletlen beteg esetében cukor-infúzió bekötése, vagy glukagon injekció adása segíthet.

Mi történik az eszméletlen beteggel, ha nincs segítsége?

A szervezet különböző szabályozó rendszerei ilyenkor is működésbe lépnek, és így a súlyos rosszullét - még az eszméletlen állapot is - magától megszűnhet.

Az inzulin-túltermelést mindig daganat okozza?

Az esetek túlnyomó többségében igen. Az inzulinómák szerencsére nagyrészt jóindulatú daganatok.

Mindig a hasnyálmirigyben (pancreas) keletkezik az inzulinoma?

Gyakorlatilag igen. A kivétel igen-igen ritka.

Mi az inzulinoma kezelése?

Ha tényleg biztos a diagnózis, a beteget meg kell operálni. A műtét során legtöbbször sikerül csak a daganatot eltávolítani, az ép hasnyálmirigy-részeket pedig megőrizni.

Létezik-e rá gyógyszeres kezelés?

Igen, de ezt csak a műtét előtti előkészítéshez, vagy a nem operálható betegek esetében alkalmazzuk.

Van-e rosszindulatú inzulinóma?

Sajnos, igen, az inzulinómák kb. 10%-a esetében a daganat rosszindulatú és már a műtét idején áttétek vannak. Ezek úgy viselkednek, mint a többi rosszindulatú neuroendokrin daganat.

A betegség diagnosztikájával és kezelésével kapcsolatban hasznos információkat talál még a neuroendokrin daganatokról szóló betegtájékoztatóban!

Ez a tájékoztató jellegénél fogva csak röviden tartalmazza az adott betegséggel kapcsolatos ismereteket. Részletesebb tájékoztatást az Ön vizsgálati eredményeit, esetleges egyéb betegségeit is ismerő kezelőorvosától kaphat.

További hasznos tudnivalók az inzulinómáról

Az inzulinóma ritka, de potenciálisan veszélyes állapot, amelyet leggyakrabban a hipoglikémia tünetei miatt ismernek fel. A diagnózis megerősítése után a következő fontos lépés a daganat helyének pontos meghatározása. Ehhez különféle képalkotó vizsgálatokra van szükség. A hasi ultrahang ugyan nem mindig képes az apró elváltozásokat kimutatni, de nem invazív és gyors vizsgálati forma. A nagyobb pontosság érdekében gyakran végeznek CT-t vagy MRI-t, melyek érzékenyebbek a hasnyálmirigy szövetének eltéréseire. Különösen hatékony lehet az endoszkópos ultrahang (EUS), amikor a vizsgálófejet a gyomorba vagy a nyombélbe juttatják, így közvetlen közelről vizsgálható a pancreas.

Ha ezek a vizsgálatok nem adják meg a pontos választ, funkcionális képalkotó módszerek is rendelkezésre állnak, például a PET-CT gallium-jelölt szomatosztatin-analógokkal, vagy a selektív artériás kalciumstimulációs teszt, amely során meghatározzák, hogy a hasnyálmirigy mely részéből származik az abnormális inzulinkiválasztás.

A kezelés célja a túlzott inzulintermelés megszüntetése. Ha a daganat egyértelműen lokalizálható és a beteg általános állapota lehetővé teszi, sebészi eltávolítása javasolt. Jóindulatú inzulinómák esetén ez gyakran teljes gyógyulást eredményez. A műtét típusa függ a daganat méretétől és elhelyezkedésétől: kisebb, jól körülhatárolható elváltozások esetén elegendő lehet a daganat kimetszése (enukleáció), míg a nagyobb vagy nehezen hozzáférhető daganatoknál részleges vagy teljes hasnyálmirigy-eltávolítás is szükséges lehet.

Azoknál a betegeknél, akiknél nem kivitelezhető a műtét – például áttétek esetén vagy súlyos társbetegségek fennállásakor –, gyógyszeres kezelés jön szóba. A diazoxid gátolja az inzulinkiválasztást, a szomatosztatin-analógok (pl. oktreotid, lanreotid) pedig a hormontermelés szabályozásán keresztül segítenek megelőzni a hipoglikémiás rohamokat. Előrehaladott esetekben kemoterápia vagy célzott izotópkezelés (pl. 177Lu-DOTATATE) is szükséges lehet.

A műtét után is fontos a rendszeres ellenőrzés, mivel a daganat – bár többnyire jóindulatú – kiújulhat. A kontrollvizsgálatok során laboratóriumi vércukor- és inzulinszint-ellenőrzés, képalkotó vizsgálatok, illetve a tünetek alapos felmérése történik.

Hasznos, ha a beteg és hozzátartozói ismerik a hipoglikémia korai jeleit és tudják, hogyan lehet azokat kezelni. Mindennapi szinten segíthet a rendszeres, kis adagokban történő étkezés, a cukorbeteg-gondozásban használatos vércukormérő készülék otthoni alkalmazása, valamint a sürgősségi glukagon injekció használatának elsajátítása is.

Mivel az inzulinóma egy ritka, de speciális kezelést igénylő daganat, célszerű olyan endokrinológiai vagy onkológiai centrumban kivizsgálni és kezelni, ahol van gyakorlat a neuroendokrin daganatok ellátásában. Az ilyen centrumokban multidiszciplináris csapat – endokrinológus, sebész, radiológus, onkológus – segíti a legjobb egyéni kezelési stratégia kialakítását.

Gyakori kérdések az inzulinómáról

Mennyire gyakori az inzulinóma?

Az inzulinóma ritka betegség: évente körülbelül 1-4 új esetet diagnosztizálnak 1 millió emberre vetítve. A hasnyálmirigy neuroendokrin daganatai közül azonban ez a leggyakoribb típus. Általában 40–60 éves kor között fordul elő, de fiatalabbaknál is előfordulhat, ritkán gyermekeknél is.

Milyen gyorsan alakulnak ki a tünetek?

A tünetek általában lassan, fokozatosan jelentkeznek. Kezdetben a rosszullétek ritkák, akár csak évente néhány alkalommal fordulnak elő, és gyakran tévesen pszichés problémának vagy epilepsziának tulajdonítják őket. Idővel azonban egyre gyakoribbá és súlyosabbá válhatnak a hipoglikémiás epizódok.

Lehet valakinek inzulinómája normál vércukorszint mellett?

Igen, két rosszullét között a vércukorszint teljesen normális lehet. Ezért fontos, hogy a vérmintát épp a tünetek jelentkezésekor vegyék le. A diagnózis egyik kulcsa, hogy alacsony vércukorszint mellett a vérben nem szabadna magas inzulinszintnek lennie – ha mégis van, az inzulinóma gyanúját erősíti.

Veszélyes lehet az éhezési próba?

Az éhezési próba biztonságos, ha szigorú orvosi ellenőrzés mellett végzik. A beteg állandó megfigyelés alatt áll, a vércukor- és inzulinszintet rendszeresen mérik. A próba célja, hogy laboratóriumi körülmények között reprodukálják a tüneteket, és megerősítsék a diagnózist. A vizsgálat bármikor megszakítható, ha a beteg állapota ezt indokolja.

Mi történik a műtét után?

Ha a daganatot sikerül teljesen eltávolítani, a legtöbb beteg meggyógyul, és a hipoglikémiás tünetek megszűnnek. A műtét után azonban időnként szükség van további megfigyelésre és ellenőrzésre. Ritkán előfordulhat, hogy a daganat kiújul vagy újabb elváltozások jelennek meg.

Örökölhető az inzulinóma?

Az esetek többsége nem öröklődik. Azonban bizonyos genetikai szindrómák – például a MEN1 (multiplex endokrin neoplasia 1-es típus) – növelik az inzulinóma és más endokrin daganatok kockázatát. Ha ilyen öröklődő betegséget azonosítanak, genetikai tanácsadás és családi szűrés is javasolt lehet.

Lehet teljes életet élni inzulinómával?

Igen, ha időben felismerik és megfelelően kezelik a betegséget. A legtöbb jóindulatú inzulinómában szenvedő beteg a műtét után teljes életet élhet. A tudatosság, a rendszeres orvosi kontroll és a hipoglikémia tüneteinek felismerése kulcsfontosságú a hosszú távú biztonsághoz.

A betegtájékoztató a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság vezetősége jóváhagyásával készült. Összeállította: Dr. Tóth Miklós egyetemi docens

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!