Szívdobogásérzés

A szívdobogásérzés során a beteg a saját szívverését erőteljesebbnek, szokatlanul gyorsnak, rendszertelennek vagy kihagyónak érzi. Ez az érzés jelentkezhet mellkasi lüktetésként, szívdobbanásként vagy akár szívremegésként is. A legtöbb esetben ártalmatlan, de bizonyos esetekben súlyosabb szív- és érrendszeri betegségek tünete is lehet.

A szívdobogásérzés lehetséges okai

A palpitatio cordis számos okra vezethető vissza, amelyek lehetnek ártalmatlanok vagy kórosak. Az alábbiakban a leggyakoribb kiváltó tényezőket ismertetjük:

Élettani okok (nem kóros állapotok)

• Fizikai aktivitás vagy hirtelen terhelés
• Stressz, szorongás, pánikroham
• Koffein, alkohol vagy dohányzás
• Túlzott cukor- vagy energiaital-fogyasztás
• Kimerültség, alváshiány
• Hormonális változások (pl. menstruáció, terhesség, menopauza)
• Magas hőmérséklet vagy kiszáradás

Szív- és érrendszeri betegségek

• Szívritmuszavarok (pl. pitvarfibrilláció, extrasystolék)
• Magas vagy alacsony vérnyomás
• Koszorúér-betegség
• Szívelégtelenség
• Szívbillentyű-problémák

Egyéb betegségek és állapotok

• Pajzsmirigy-túlműködés (hipertireózis)
• Vérszegénység (anémia)
• Elektrolit-egyensúlyzavarok (pl. alacsony kálium- vagy magnéziumszint)
• Láz vagy fertőzés
• Alacsony vércukorszint (hipoglikémia)
• Inzulinóma

Gyógyszerek és stimulánsok

• Dekongesztánsok (nátha elleni szerek)
• Asztma vagy allergia elleni gyógyszerek (pl. béta-agonisták)
• Pajzsmirigy-hormonpótlók
• Antidepresszánsok és egyéb pszichiátriai gyógyszerek
• Illegális drogok (pl. kokain, amfetaminok)

Milyen tünetek társulhatnak a szívdobogásérzéshez?

A legtöbb esetben a szívdobogásérzés rövid ideig tart és nem jár egyéb tünetekkel, de ha az alábbi tünetek is jelen vannak, akkor az orvosi kivizsgálás sürgető lehet:

• Mellkasi fájdalom vagy nyomásérzés
• Légszomj vagy nehézlégzés
• Szédülés vagy ájulásérzés
• Hirtelen fellépő gyengeség
• Hideg verítékezés
• Szabálytalan vagy túl gyors szívverés (tachycardia)
• Rendszeresen visszatérő vagy hosszabb ideig tartó szívdobogásérzés

A szívdobogásérzés kivizsgálása

Ha a szívdobogásérzés visszatérő vagy aggasztó tünetekkel társul, az orvos különböző vizsgálatokat rendelhet el az okok felderítésére:

• Anamnézis és fizikális vizsgálat: az életmódbeli tényezők, a tünetek időtartamának és gyakoriságának felmérése.
• EKG (elektrokardiogram): a szív elektromos tevékenységének rögzítése.
• Holter-monitorozás: 24-48 órás folyamatos EKG-felvétel a ritmuszavarok kimutatására.
• Terheléses EKG: a szív működésének vizsgálata fizikai megterhelés alatt.
• Echokardiográfia: ultrahangos képalkotás a szív struktúrájáról és működéséről.
• Vérvizsgálatok: pajzsmirigyhormonok, elektrolitok, vérszegénység vagy fertőzés kimutatására.

A szívdobogásérzés kezelési lehetőségei

A szívdobogásérzés kezelése az alapbetegségtől vagy kiváltó októl függ. Ha az ok ártalmatlan életmódbeli tényező, akkor egyszerű változtatások segíthetnek. Ha szív- és érrendszeri betegség áll a háttérben, akkor célzott orvosi kezelésre lehet szükség.

Életmódbeli változtatások

• Koffein, alkohol és dohányzás kerülése
• Stresszkezelési technikák alkalmazása (jóga, meditáció, légzőgyakorlatok)
• Rendszeres testmozgás
• Megfelelő folyadékbevitel és egészséges táplálkozás
• Rendszeres és elegendő alvás

Gyógyszeres kezelés

Ha az orvos szívritmuszavart állapít meg, a következő gyógyszereket írhatja fel:

• Béta-blokkolók (pl. metoprolol) a szívritmus szabályozására
• Kalciumcsatorna-blokkolók (pl. verapamil) a szív terhelésének csökkentésére
• Antiaritmiás szerek (pl. amiodaron) a ritmuszavarok kezelésére

Speciális orvosi beavatkozások

Súlyosabb esetekben az alábbi eljárásokra lehet szükség:

• Katéteres abláció: a kóros szívritmus kialakulásáért felelős sejtek kiégetése
• Pacemaker vagy beültethető defibrillátor (ICD): ha a szívritmus tartósan veszélyes mértékben eltér a normálistól

Gyakori kérdések a szívdobogásérzésről

Szívritmuszavart leggyakoribb tünete, hogy a szív kihagy egy ütést, vagy szabálytalanul ver. Ezek a ritmuszavarok az esetek többségében veszélytelenek, ám egyes formái súlyosak, akár életveszélyesek is lehetnek: a zavar érzékelt mértéke nem feltétlenül áll arányban az általa hordozott veszéllyel.

A szívdobogásérzés mindig veszélyes?

Nem, sok esetben ártalmatlan, például stressz, koffein vagy fizikai terhelés következtében jelentkezik. Azonban, ha visszatérő vagy más tünetekkel társul (pl. mellkasi fájdalom, ájulásérzés), orvosi kivizsgálás szükséges.

Hogyan lehet megkülönböztetni az ártalmatlan és a veszélyes szívdobogásérzést?

Ha a szívdobogásérzés rövid ideig tart és nem társul más tünetekkel, akkor valószínűleg ártalmatlan. Ha azonban rendszertelen, hosszabb ideig fennáll, vagy szédülés, légszomj, mellkasi fájdalom kíséri, akkor orvosi vizsgálat ajánlott.

Segíthet-e a magnézium vagy más étrend-kiegészítő szívdobogásérzésnél?

Igen, ha az ok elektrolit-egyensúlyzavar (pl. alacsony magnézium- vagy káliumszint), akkor ezek pótlása javíthat a tüneteken. Azonban nem minden esetben hatásos, ezért érdemes orvossal egyeztetni.

Milyen természetes módszerek csökkenthetik a szívdobogásérzést?

Stresszkezelési technikák, például mély légzés, relaxáció, jóga és megfelelő alvás segíthetnek. Az étrendi változtatások (pl. koffein, alkohol és cukros italok csökkentése) szintén hasznosak lehetnek.

Mikor kell orvoshoz fordulni a szívdobogásérzés miatt?

Ha a szívdobogásérzés gyakori, hosszabb ideig tart, rendszertelen vagy egyéb tünetek (pl. mellkasi fájdalom, szédülés, ájulásérzés) kísérik, akkor mielőbb orvosi kivizsgálás szükséges.

Szarkoidózis okozhat szívdobogásérzést?

Igen, a szarkoidózis okozhat szívdobogásérzést, ha a betegség a szívet is érinti. A szívben kialakuló granulómák zavarhatják a szív elektromos ingervezetését, ami ritmuszavarokhoz (aritmiákhoz) vezethet. Ezek a ritmuszavarok a beteg számára szívdobogásérzés, szapora pulzus vagy kihagyó szívverés formájában jelentkezhetnek. Súlyosabb esetekben szédülés, ájulás vagy akár hirtelen szívmegállás is előfordulhat.

Guillain-Barré szindróma okozhat szívdobogásérzést?

Igen, a Guillain-Barré szindróma (GBS) kifejezetten okozhat szívdobogásérzést (palpitációt), mivel a betegség gyakran megzavarja a szívritmust szabályozó autonóm idegek működését. Ebben az állapotban az immunrendszer támadása miatt az idegek nem képesek pontos jeleket küldeni, ami indokolatlanul gyors szívveréshez (tachycardiához) vezethet még nyugalmi állapotban is. A betegek ilyenkor úgy érezhetik, mintha a szívük "kihagyna" egy ütemet, vagy túl erősen, kalapálva verne a mellkasukban.

Felhasznált források:

• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet
• American Heart Association – Palpitations