Laktózintolerancia

A tejcukor (laktóz) kémiailag a cukrok családjába tartozó vegyület, mely a tejben és a tejtermékekben található. Tejcukor túlérzékenység fordul elő olyan embereknél, akik emésztési problémáktól szenvednek, ha tejet vagy tejtermékeket fogyasztanak. Ez a jelenség gyakrabban fordul elő az ázsiai népességnél.

A tejcukor túlérzékenység (laktóz intolerancia) tünetei

Hastájéki rossz közérzet/kólikás (hullámokban keletkező és múló) fájdalom. Hastájéki feszültség/puffadtság/szelek (a belekben termelődő nagymennyiségű gáz miatt).Ritkán hasmenés.

A laktóz intolerancia kiváltó okai

A laktáz enzim hiánya, mely a tejcukor lebontásához szükséges. Ha emésztetlen, tehát eredeti formájában lévő laktóz kerül a vastagbélbe, akkor ezt az ott élő baktériumok lebontják, és nagymennyiségű gázt és savakat termelnek, melyek a tünetek okozói.

Mit tehet Ön tejcukor túlérzékenység (laktóz intolerancia) esetén?

• Attól függően, hogy túlérzékenysége milyen mértékű, vagy teljesen kerülje a tej/tejtermékek fogyasztását, vagy csak kis mennyiségben fogyassza őket!
• Növelje laktóztűrő képességét úgy, hogy kismennyiségű tej/tejtermék fogyasztásával indulva fokozatosan emeli az elfogyasztott adagot hónapokon/éveken keresztül!
• Fogyassza a tejet/tejtermékeket az étkezések végén, mert ez csökkenteni szokta a tünetek súlyosságát!
• Laktózérzékenység esetén egy dietetikus is nagy segítséget nyújthat az étrend összeállításában. A dietetikus segít felismerni, mely ételek tartalmaznak laktózt, és javaslatot tesz azok helyettesítésére úgy, hogy a táplálkozás kiegyensúlyozott és tápanyagban gazdag maradjon.

Hasznos tudnivalók a tejcukor-érzékenységről

A laktóz-intolerancia típusai

1. 1 A laktózérzékenységnek több formája is ismert. A primer laktóz-intolerancia a leggyakoribb, amelyben a laktáz enzim termelődése az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken. Ez teljesen természetes folyamat, hiszen az emberi faj evolúciós múltjában a csecsemőkori anyatej-fogyasztás után a felnőtteknek nem volt szükségük nagy mennyiségű tejcukor lebontására.
2. 2 A szekunder laktóz-intolerancia különböző betegségek következményeként alakulhat ki, például gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség, colitis ulcerosa), lisztérzékenység (cöliákia) vagy súlyos fertőzések után, amelyek károsítják a bél nyálkahártyáját. Ilyenkor a bélbolyhok sérülése miatt a laktáz enzim termelése átmenetileg vagy tartósan csökkenhet.
3. 3 Ritkán előfordul a veleszületett laktázhiány is, amely már újszülöttkorban jelentkezik, és súlyos tüneteket okoz, ha a csecsemő tejcukrot kap.

Kik érintettek leginkább?

A laktóz-intolerancia előfordulása jelentősen eltér a világ különböző részein. Európában és Észak-Amerikában a lakosság körülbelül 15–20%-át érinti, míg Kelet-Ázsiában ez az arány elérheti a 90%-ot. Magyarországon a felnőttek körülbelül egyharmada laktózérzékeny. Az eltérések genetikai eredetűek: bizonyos népcsoportokban – főként az északi és nyugat-európai országokban – kialakult egy génmutáció, amely felnőttkorban is fenntartja a laktáz enzim termelődését.

Hogyan diagnosztizálható?

A tünetek alapján gyakran felmerül a gyanú, de pontos diagnózist különféle vizsgálatok adhatnak. A legelterjedtebb a hidrogén-kilégzési teszt, amely során a beteg laktózt fogyaszt, majd a kilélegzett levegő hidrogénszintjét mérik. Ha az emésztetlen tejcukor a vastagbélbe jut, ott a baktériumok lebontják, és a folyamat során hidrogén keletkezik, amely a kilégzésben is megjelenik.

Ezen kívül alkalmazható a laktózterheléses vérvizsgálat, ahol a vércukorszint emelkedését mérik laktózfogyasztás után. Ha nincs megfelelő emelkedés, az enzimhiányra utal. Ritkábban genetikai vizsgálattal is kimutatható a hajlam.

Tápanyagbevitel és pótlás

A tejtermékek a kalcium, a D-vitamin és a fehérje fontos forrásai. Laktóz-intolerancia esetén oda kell figyelni arra, hogy ezek a tápanyagok más forrásból is bekerüljenek az étrendbe. A kalcium pótlására kiválóak a zöld leveles zöldségek (pl. kelkáposzta, brokkoli), az olajos magvak (mandula, mogyoró), valamint a kalciummal dúsított növényi italok. A D-vitamin bevitelére különösen télen érdemes figyelni, amikor a napfényes órák száma alacsony.

A probiotikumok fogyasztása szintén hasznos lehet, mivel a bélflóra egészsége segítheti a tejcukor emésztését, és enyhítheti a tüneteket.

Laktózmentes és alternatív élelmiszerek

Manapság széles körben elérhetők a laktózmentes tejtermékek, amelyekben a gyártási folyamat során a tejcukrot lebontják glükózra és galaktózra. Ezek az italok és sajtok a laktózérzékenyek számára is fogyaszthatók.

Alternatívát jelenthetnek a növényi alapú italok és joghurtok, például a szójatej, mandulatej, zabital vagy kókusztej. Ezek tápértékükben eltérnek a tehéntejtől, ezért fontos, hogy dúsított változatot válasszon, ha kalciumra és vitaminokra is szüksége van.

Tejcukor-érzékenység és tejallergia: nem ugyanaz

Sokan összekeverik a laktóz-intoleranciát a tejfehérje-allergiával, pedig teljesen eltérő jelenségekről van szó. A tejallergia az immunrendszer túlzott reakciója a tejfehérjékre (például a kazeinre), és gyakran már csecsemőkorban jelentkezik. Ez akár életveszélyes tüneteket is okozhat (anafilaxia). Ezzel szemben a laktózérzékenység nem allergia, hanem emésztési enzimhiány következménye, és bár kellemetlen panaszokat okoz, életveszélyt nem jelent.

Életmódbeli tippek laktózérzékenyeknek

• Mindig figyelje az élelmiszercímkéket! A laktóz nemcsak tejben, hanem sok feldolgozott élelmiszerben – például felvágottakban, péksüteményekben, csokoládéban, szószokban – is előfordulhat.
• Próbálja ki, mely tejtermékeket tolerálja jobban! Sok laktózérzékeny kis mennyiségű joghurtot vagy kemény sajtot panaszmentesen fogyaszthat, mivel ezekben kevesebb a tejcukor.
• Ha vendégségbe vagy étterembe megy, jelezze előre, hogy érzékeny a tejcukorra, így könnyebb elkerülni a kellemetlen meglepetéseket.
• Tartson magánál laktáz enzimpótló tablettát, amely segíthet lebontani a tejcukrot, ha előre nem tervezett étkezés során tejtermék kerül a tányérjára.

A pszichológiai tényezők szerepe

Sokan úgy tapasztalják, hogy a laktóz-intolerancia tünetei stresszes helyzetben erősebben jelentkeznek. Ez nem jelenti azt, hogy a probléma „csak a fejben létezik”, hanem inkább arra utal, hogy a bél-agy tengely működése befolyásolja az emésztést. A stressz kezelése, például relaxációs technikák vagy rendszeres testmozgás, hozzájárulhat a panaszok csökkentéséhez.

Laktóz-intolerancia gyermekeknél és időseknél

Gyermekeknél a másodlagos laktózérzékenység viszonylag gyakori fertőzések vagy hasmenéses betegségek után, de általában átmeneti jelenség. Ilyenkor nem szükséges tartósan kiiktatni a tejtermékeket, elegendő egy rövid ideig kerülni őket.

Időseknél viszont gyakran jelentkezik a primer forma, amely fokozatosan alakul ki, és életük végéig fennmarad. Az idősebb korosztálynak különösen fontos odafigyelnie a kalciumbevitelre, hogy megelőzze a csontritkulás kialakulását.

A laktózérzékenység társadalmi vonatkozásai

Az ételintoleranciák, így a laktózérzékenység is, komoly életmódbeli kihívást jelenthetnek. Az elmúlt évtizedekben szerencsére javult a helyzet: ma már a legtöbb élelmiszerboltban, étteremben és kávézóban találni laktózmentes alternatívát. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az érintettek teljes értékű életet élhessenek, anélkül, hogy le kellene mondaniuk kedvenc ételeikről vagy társasági programjaikról.

Kutatások és jövőbeli kilátások

Az orvostudomány jelenleg is vizsgálja, hogyan lehetne hatékonyabban kezelni vagy akár megelőzni a laktóz-intoleranciát. Kísérletek folynak például a bélflóra összetételének módosításával, valamint a laktáz enzim biotechnológiai fejlesztésével. Bár a végleges megoldás még várat magára, a laktózmentes élelmiszerek és az enzimpótlók révén ma már jól kezelhető állapotnak számít.

Gyakori kérdések a laktóz-intoleranciáról

Mi a különbség a laktóz-intolerancia és a tejallergia között?

A laktóz-intolerancia emésztési probléma, amelyet a laktáz enzim hiánya okoz. A tejallergia ezzel szemben immunológiai reakció a tejfehérjékre, és súlyos, akár életveszélyes tüneteket is kiválthat.

Meggyógyítható a laktózérzékenység?

A primer forma nem gyógyítható, de jól kezelhető étrendi változtatásokkal és laktáz enzimpótló készítményekkel. A szekunder forma viszont sok esetben megszűnik, ha a kiváltó alapbetegséget kezelik.

Milyen ételek tartalmaznak laktózt?

A tej és a tejtermékek mellett sok feldolgozott élelmiszerben – például felvágottakban, süteményekben, csokoládékban, levesporokban, szószokban – is jelen lehet. Az élelmiszercímkék figyelmes olvasása elengedhetetlen.

Fogyaszthatok joghurtot vagy sajtot laktózérzékenyként?

Sokan kisebb mennyiségű joghurtot, kefirt vagy érlelt kemény sajtot panaszmentesen fogyasztanak, mert ezekben a tejcukor mennyisége alacsonyabb. Ez egyéni toleranciától függ.

Mit tehetek, ha vendégségben vagy étteremben nem tudom elkerülni a tejtermékeket?

Hasznos lehet, ha magánál tart laktáz enzimpótló tablettát, amely segíti a tejcukor lebontását. Emellett előre is jelezheti, hogy tejcukor-érzékeny, így könnyebben kerülhet laktózmentes alternatívákhoz.

Kapnak-e a szervezetem számára elegendő kalciumot és vitamint, ha kiiktatom a tejet?

Igen, de erre tudatosan figyelni kell. Kalciumhoz hozzájuthat például zöld leveles zöldségekből, magvakból, hüvelyesekből és kalciummal dúsított növényi italokból. A D-vitamin pótlásáról külön is gondoskodni kell, különösen télen.

Lehet-e gyermekemnek laktóz-intoleranciája?

Igen, de gyermekkorban gyakran átmeneti, főként fertőzések után alakul ki. A veleszületett laktázhiány ritka, de már újszülöttkorban súlyos tüneteket okozhat.

Milyen vizsgálattal lehet biztosan kimutatni a laktóz-intoleranciát?

A leggyakoribb módszer a hidrogén-kilégzési teszt, de alkalmazhatnak laktózterheléses vérvizsgálatot és genetikai vizsgálatot is.

Felhasznált irodalom:

• National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases (NIDDK). Lactose Intolerance.
• European Food Safety Authority (EFSA). Scientific Opinion on Lactose thresholds in lactose intolerance and galactosaemia. EFSA Journal, 2010.
• Shaukat A, Levitt MD, Taylor BC, et al. Systematic review: effective management strategies for lactose intolerance. Annals of Internal Medicine, 2010;152(12):797–803.
• Szilágyi A. Lactose – a potential prebiotic and its maldigestion. Canadian Journal of Gastroenterology and Hepatology, 2015.
• Misselwitz B, Butter M, Verbeke K, Fox MR. Update on lactose malabsorption and intolerance: pathogenesis, diagnosis and clinical management. Gut, 2019;68(11):2080–2091.
• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI). Táplálkozási ajánlások és dietetikai útmutatók.