Légiós betegség: tünetei, vizsgálata és kezelési lehetőségei

A legionellosis a Legionella pneumophila, Gram negatív baktérium által okozott, főként tüdőgyulladásban megnyilvánuló fertőzés. A légiós betegséget 1976-ban írták le, egy philadelphiai szállodában, légiós veteránok között okozott és 34 halálos áldozatot követő járvány kapcsán.

A legionárius betegség előfordulása

A kórokozó előfordul a talajban és természetes vizekben, klímaberendezések, zuhanyfürdők, szökőkutak, hűtőtornyok mezőgazdasági permetezőgépek vizében és aeroszoljaiban. Emberről emberre nem terjed. Járványokat okozhat szállodákban, egészségügyi intézményekben. Hajlamosít a fertőzésre a tüdő obstruktív megbetegedése, a dohányzás, illetve a különböző okból fennálló csökkent ellenálló képességgel járó (immundeficiens) állapotok.

A legionárius betegség okai

Terjesztésében a legnagyobb szerepet a klímaberendezések játsszák, ezek fertőzött vizet tartalmazó rendszeréből jut a kórokozó a kiáramló permettel a szoba levegőjébe, ahonnét belégzéskor a tüdőbe. A betegség a légutakban, a tüdőben okoz gyulladást, amely heveny, gennyes tüdőgyulladás képében zajlik.

A legionárius betegség tünetei

A betegségnek klinikailag és epidemiológiailag 2 formája van:

1. 1 az atípusos legionella pneumonia (legionárius betegség)
2. 2 és a Pontiac-láz.

Atípusos pneumonia esetén 2-10 lappangási idő után magas láz, izomfájdalmak, száraz köhögés, nehézlégzés, hasmenés, tudatzavar jelentkezik.

Az egyre kiterjedtebbé váló tüdőgyulladás miatt romlik a beteg állapota és halál is bekövetkezhet. Különösen az alkoholisták, krónikus tüdőbetegségben szenvedők fogékonyak a betegségre, illetve annak súlyos kimenetelére. A legionellosis másik változatát az ún. Pontiac-lázat, enyhébb tünetek, 1-3 nap lappangási időt követően jelentkező fejfájás, izomfájdalmak, rossz közérzet, csekély légúti tünetek jellemzik tüdőgyulladás nélkül.

A légiós betegség (legionellosis) lefolyása

A kórházban ápolt legionella pneumoniában szenvedő betegek esetében a letalitás 40% körüli, csökkent ellenálló képességű egyéneknél rendszerint ennél is magasabb.

A Pontiac-lázra a halálos kimenetel nem jellemző. A betegek rendszerint 2-5 nap alatt spontán gyógyulnak.

A légiós betegség diagnózisa

Tüdőgyulladás gyanúja esetén mellkasröntgen és egyéb laboratóriumi és etiológiai vizsgálat is szükséges. A köpetből, hörgőváladékból, vizeletből, kórokozó-antigén vizsgálat, illetve a vérből ellenanyag-kimutatás alapján specifikus diagnózis állapítható meg. Legionella kimutatás megfontolandó minden kórházban fekvő betegnél, akinél a kórokozó ismeretlen. Javasolt a teszt elvégzése, ha a beteg a pneumonia súlyossága miatt intenzív osztályos ellátásra szorul, epidémia esetén, vagy ha a béta-laktám terápia sikertelen.

A légiós betegség terápiája

Legionella pneumophilával szemben a makrolid és a fluorokinolon csoportokba tartozó antibiotikumok hatékonyak.

A legionárius betegség megelőzése

A megbetegedésre gyanús személy környezetében legfontosabb teendő a környezetben lévő pangó vizek, illetve ezekkel kontaminálódott szerelvények, tartósan nedves felületek fertőtlenítése. Ennek során fertőtleníteni kell a fürdőszobák, zuhanyzók, WC-k és egyéb, ún. vizes helyiségek csaptelepeit, zuhanyrózsákat, kifolyókat, WC-tartályokat, lefolyók ún. bűzelzáró szifonjait. Légkondicionálás, klimatizálás esetén feltétlenül fertőtlenítendő a párásító berendezés víztartálya, a légcsatornák, valamint az anemosztátok.

Fertőtleníteni kell a helyiségek közelében lévő, pangó vizet tartalmazó esővízgyűjtőket, díszkutakat, díszmedencék vizét és az ezeket körülvevő nedves felületeket. A fertőtlenítést az esetleges mohapárnák, rothadó, bomló növényi részek eltávolítása után algicid hatással rendelkező dezinficiensekkel kell végezni. Fontos a klímaberendezések, permetezők, szökőkutak stb. vizének tisztántartása, algamentesítése, fertőtlenítése, melegvízrendszerek vizének minimum 55-60°C-ra való felmelegítése és e hőfokon tartása.

Ezek az állapotok megerősítik a klinikai gyanút

A legionellosis felismerése és megelőzése szempontjából kiemelten fontos, hogy a betegségre gondoljunk akkor is, ha a tünetek nem egyértelműek, vagy ha a beteg állapota a szokásos tüdőgyulladás-ellenes kezelések ellenére sem javul. A klinikai gyanút erősítheti, ha a beteg a tünetek megjelenése előtti 2–10 napban olyan környezetben járt, ahol fertőzött vízpára belélegzése lehetséges volt – például szállodában, uszodában, wellnessközpontban vagy nem megfelelően karbantartott klímaberendezéssel ellátott helyiségben.

A gyors felismerés és célzott antibiotikum szerepe

A diagnosztikai lehetőségek közül egyre szélesebb körben alkalmazzák a vizelet antigén tesztet, amely gyors, néhány órán belül eredményt ad, és az L. pneumophila szerotípus 1 kimutatásában különösen megbízható. Ez azért fontos, mert a gyors felismerés és célzott antibiotikum-terápia jelentősen csökkentheti a halálozást. Emellett molekuláris biológiai módszerek, például PCR-vizsgálatok is segíthetnek a pontos kórokozó-azonosításban.

A kezelés során alapvető, hogy a választott antibiotikum jól bejusson a tüdő sejtjeibe, mivel a Legionella intracellulárisan szaporodik. A makrolidok (pl. azitromicin, klaritromicin) és a fluorokinolonok (pl. levofloxacin, moxifloxacin) ilyen szempontból előnyösek. Súlyos esetekben kórházi, intenzív osztályos ellátásra lehet szükség, különösen idős, krónikus betegségekben szenvedő, vagy immunszupprimált páciensek esetében.

A megelőzés nemcsak járvány idején fontos:

folyamatos, szisztematikus karbantartási programokra van szükség a közösségi és ipari vízrendszerekben. Az EU és a WHO ajánlásai szerint a melegvíz-hálózatokban a víz hőmérsékletét folyamatosan 55–60°C felett kell tartani, míg a hidegvíz-hálózatban 20°C alatt. A vízrendszerekben kerülni kell a pangást, mert az kedvez a baktérium biofilmben való megtelepedésének és szaporodásának. A biofilm nemcsak a Legionella, hanem más kórokozók számára is védett élőhelyet biztosít, ezért annak eltávolítása, mechanikai tisztítása és fertőtlenítése alapvető.

Fontos tudni, hogy a legionellosis kockázata nem csupán nagy létesítményekben áll fenn

Családi házakban is kialakulhat, főként ha ritkán használt zuhanyfejekben, melegvíz-tárolókban vagy kerti locsolórendszerekben pang a víz. Hosszabb távollét után javasolt a csapokat és zuhanyfejeket néhány percig folyatni, mielőtt használjuk őket, hogy a pangó víz és az esetleges baktériumok eltávozzanak.

Különösen veszélyeztetettek azok, akiknél az immunrendszer védekezőképessége csökkent – ide tartoznak a szervátültetettek, daganatos betegek, krónikus kortikoszteroid-kezelésben részesülők, valamint a 50 év feletti, dohányzó férfiak. Az esetek jelentős része kórházi (nosocomialis) fertőzésként is kialakulhat, ezért a kórházakban és idősek otthonában fokozott fertőzésmegelőzési protokollok alkalmazása szükséges.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni a Pontiac-láz jelentőségét sem, hiszen bár enyhébb lefolyású, megjelenése figyelmeztető jel lehet arra, hogy a környezetben Legionella-fertőzésforrás található. Ilyen esetekben a hatósági vizsgálat és a fertőtlenítési intézkedések elengedhetetlenek.

A globális felmelegedés és az egyre gyakoribb extrém időjárási események – például hőhullámok – várhatóan növelni fogják a Legionella-fertőzések előfordulását. A melegebb víz és a gyakori párásító rendszerek használata kedvez a baktérium szaporodásának, ezért a jövőben még inkább előtérbe kerülhet a proaktív megelőzés.

A lakosság számára a legfontosabb üzenet:

a legionellosis megelőzhető rendszeres karbantartással, vízrendszerek tisztításával és a fertőzésre hajlamosító tényezők (például dohányzás) mérséklésével. Ha valaki magas lázzal, légzési nehézséggel, hasmenéssel és zavartsággal küzd, különösen kockázatos környezetben történt tartózkodás után, mielőbb forduljon orvoshoz.

Gyakori kérdések a légiós betegségről

Hogyan lehet elkapni a légiós betegséget?

A fertőzés a Legionella baktériummal szennyezett vízpára belélegzésével terjed. Ez a vízpára származhat zuhanyfejekből, klímaberendezésekből, szökőkutakból, melegvíz-tárolókból vagy bármilyen olyan vízrendszerből, amelyben a víz pang, és a hőmérséklet 20–50°C között van. Emberről emberre a betegség nem terjed. A kockázatot növeli, ha a berendezéseket nem tartják megfelelően karban.

Milyen gyorsan jelentkeznek a tünetek?

A lappangási idő általában 2–10 nap, ritkán hosszabb. A súlyosabb formában (legionárius betegség) magas láz, izomfájdalom, köhögés, légszomj, hasmenés és tudatzavar jelentkezhet. Az enyhébb Pontiac-láz 1–3 nap alatt alakul ki, és tüdőgyulladás nélkül, influenzaszerű tünetekkel zajlik.

Kik a legveszélyeztetettebbek?

Leginkább az 50 év felettiek, a dohányosok, a krónikus tüdőbetegségben szenvedők, a legyengült immunrendszerű betegek (például daganatos betegek, szervátültetettek), valamint a rendszeres alkoholfogyasztók. Kórházi és idősotthoni környezetben a megbetegedés súlyosabb lefolyású lehet.

Hogyan diagnosztizálják a betegséget?

Az orvos mellkasröntgennel és laborvizsgálatokkal kezdi a kivizsgálást. A leggyorsabb és legelterjedtebb módszer a vizelet antigén teszt, amely néhány órán belül kimutatja a Legionella jelenlétét. Emellett köpet- vagy hörgőváladék-minta tenyésztése, valamint PCR-vizsgálat is alkalmazható a pontos kórokozó azonosítására.

Milyen kezelést kap a beteg?

A Legionella intracellulárisan szaporodik, ezért olyan antibiotikum szükséges, amely jól bejut a sejtekbe. Leggyakrabban makrolidokat (pl. azitromicin, klaritromicin) vagy fluorokinolonokat (pl. levofloxacin, moxifloxacin) írnak fel. Súlyos esetben kórházi, intenzív osztályos ellátásra is szükség lehet.

Hogyan lehet megelőzni a fertőzést?

A legfontosabb a vízrendszerek rendszeres karbantartása, fertőtlenítése és a pangó víz elkerülése. Melegvíz-rendszerekben a hőmérsékletet legalább 55–60°C-on kell tartani, hidegvízben pedig 20°C alatt. Hosszabb távollét után érdemes a csapokat és zuhanyokat átfolyatni, mielőtt használni kezdenék őket.

Veszélyes lehet-e az otthoni klíma vagy zuhany?

Igen, ha a rendszer nincs megfelelően tisztítva. Bár a fertőzés gyakrabban fordul elő nagy közösségi rendszerekben (szállodák, kórházak, wellnessközpontok), otthoni berendezésekben is megtelepedhet a baktérium. A rendszeres tisztítás, fertőtlenítés és a gyártó karbantartási utasításainak betartása jelentősen csökkenti a kockázatot.

Összekeverhető-e más betegséggel?

Igen, mivel a tünetek hasonlíthatnak más típusú tüdőgyulladásokhoz vagy influenzához. A hasmenés, zavartság és izomfájdalom együttese azonban gyanússá teheti a Legionella-fertőzést, főleg ha a beteg kockázatos környezetben járt.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!