Influenza

Az influenza a felső légutak vírusos fertőzése.

Az egészséges emberek maguktól felgyógyulnak néhány napon belül, de a kisgyermekek, az idősebbek és a legyengült egészségi állapotban levők esetén szövődmény is kialakulhat. Az influenza rendkívül ragályos, kóros köhögés, tüsszentés útján terjed, illetve olyankor, ha nem mosunk kezet, miután az orrból, illetve a garatból jövő váladékkal érintkezett a kezünk.

Az influenza tünetei

• Láz, hidegrázás.
• Végtag és izomfájdalom.
• Vörös, vizenyős szemek. Izom- és csontfájdalom.
• Kezdetben száraz, majd hurutos köhögés, orrfolyás, mely bizonyos esetekben 1-2 héttel azután is fennálhat, miután egyéb tünetek már nem jelentkeznek.
• Torokfájás.
• Fejfájás.

Az influenzával járó fájdalmak és láz néhány napra ágynak döntik a beteget.

Az influenza esetleges komplikációi

A leggyakoribb szövődmény a hörghurut és a tüdőgyulladás. Utóbbit maga a vírus is okozhatja, vagy bakteriális felülfertőződés következménye lehet. Ritka szövődmények közé tartoznak a szívizmot illetve a központi idegrendszert érintő gyulladásos folyamatok.

A magas láz a csecsemők, az idősek és a tartós betegségben szenvedők számára veszélyes:

• megterheli a szívet, a tüdőt,
• felboríthatja az anyagcserét (cukorbetegség),
• ronthatja a vese-, máj- és vérképzőszervi betegségben szenvedők állapotát
• Gyakrabban lépnek fel szövődmények - hörghurut, tüdőgyulladás - az immungyengeségben (daganatos betegek) szenvedőknél, az időseknél és a dohányosoknál.

Az influenza általában 1-2 hét alatt magától gyógyul, a lábadozás azonban elhúzódó lehet. Gyakori az is, hogy az influenza következtében legyengült immunrendszer miatt felülfertőződés történik egy baktérium által. (pl: fülgyulladás jön létre.)

Az influenza kiváltó okai

A felső légutak influenza vírus által okozott fertőzése. (A betegség lefolyását súlyosbíthatják társbetegségek, pl. cisztás fibrózis.)

Mit tehet Ön influenza esetén

Az influenza akár egy hétig is tartó magas lázzal jár. A láz paracetamollal vagy ibuprofennel csillapítható, ezek recept nélkül is kaphatók. Fontos, hogy a lázas beteg sok folyadékot fogyasszon!Mindenképp orvoshoz kell fordulni, ha a magas láz egy hétnél hosszabb ideig áll fenn, ha mellkasi fájdalom, gyengeség vagy szokatlan fokú fáradtság jelentkezik. Ezek a tünetek tüdőgyulladást vagy szívizom-gyulladást jelezhetnek.

Mit tehet az orvos influenza esetén

Az ön kezelőorvosa a jellegzetes tünetek és panaszok alapján állapítja meg az influenza diagnózisát. A tüdők feletti hallgatózás fontos a tüdőgyulladás felismeréséhez. Ha az influenza hosszan elhúzódik, vagy a beteg nehézlégzést, sípoló légzést, tartós köhögést tapasztal, akkor az orvos dönthet úgy, hogy szükséges a spirometriás vizsgálat a háttérben meghúzódó krónikus tüdőbetegség kizárására vagy igazolására. Gyermekeknél a füleket is megvizsgálják.

Orvosa az influenza kezelésére vírusellenes szert írhat fel, zamivirt, melyet öt napon át naponta kétszer kell inhalálni. Ha a tünetek kezdetétől számított 2-4 napon belül megkezdődik a kezelés, akkor a szer másfél nappal meggyorsítja a tünetek múlását. Alig van mellékhatása. A zamivir helyett oseltamivir is használható, tabletta formában kapható és öt napon át napi kettőt kell bevenni.

A tünetek enyhítésére amantadin is adható, ez a gyógyszer az influenza megelőzésére is használható. Időnként kellemetlen mellékhatásokat okoz: szédülést, álmatlanságot, néha vizelési nehézséget. Csak az "influenza A" vírus ellen hatékony.

A legionárius betegség (Legionella okozta tüdőgyulladás) is könnyen összetéveszthető az influenzával, főleg a betegség korai szakaszában. Mindkettő járhat láz, hidegrázás, fejfájás, izomfájdalom, száraz köhögés és általános gyengeség tüneteivel. Ezért a kezdeti tünetek gyakran influenzaszerűek. De a súlyos tüdőgyulladás, gastrointestinalis tünetek és neurológiai jelek legionellára utalhatnak. A biztos diagnózishoz laboratóriumi vizsgálatok (pl. vizelet antigén, PCR) szükségesek, a két betegség elkülönítése érdekében.

Az influenza megelőzése

Járványos időszakban kerülni kell a zárt helyeket, tömegeket. A beteg pár napig maradjon otthon, de legalábbis védje környezetét azzal, hogy zsebkendőbe köhög, tüsszent vagy maszkot hord. A megelőzés másik módja az évente felvehető influenza elleni oltás. Az oltóanyagban a vírus részecskéi vannak, ezek nem okoznak betegséget, hanem "felkészítik" az immunrendszert az influenza elleni védekezésre.

Javasolt oltani a munkájuk miatt veszélyeztetetteket, azokat a várandósokat, akiknek a szülés az influenza szezonra esik és a fiatal csecsemőket 6 hónapos kor felett. A 60 év felettiek és a tartós betegségben szenvedők számára térítésmentes oltóanyag áll rendelkezésre. A kórokozó változékonysága miatt, minden évben új oltóanyagot állítanak elő és az oltást is minden évben meg kell ismételni. Az oltás helyén rövid ideig tartó, kisebb fájdalom jelentkezhet.

A betegség sokkal több egyszerű „szezonális náthánál”

Bár a legtöbb ember néhány nap alatt átvészeli, a vírus rendkívüli változékonysága miatt évről évre új kihívások elé állítja az immunrendszert. A tünetek rendszerint hevesen kezdődnek, szinte órák alatt jelentkezik a levertség, a magas láz vagy az izomfájdalom – ez különbözteti meg leginkább az influenzát a megfázástól. Utóbbinál általában fokozatosan rosszabbodnak a panaszok, míg influenzánál a legelső nap sokszor a legmegterhelőbb.

Az is megfigyelhető, hogy bizonyos években a vírus könnyebben terjed, máskor enyhébben zajlik – ez attól függ, mennyire tér el a kórokozó szerkezete az előző szezonok vírusaitól. Mikor nagyobb az eltérés, akkor a lakosság természetes immunitása alacsonyabb, így az adott év „erősebb influenzaszezonnak” számíthat.

A szervezet fertőzésre adott reakciói között a láz fontos védekező mechanizmus: a magasabb testhőmérséklet lassítja a vírus szaporodását. Ugyanakkor a láz fenntartása nagy energiát igényel, ezért érthető, hogy sokan teljesen kimerültnek érzik magukat. A mélyfáradtság gyakran hetekig is elhúzódhat, még akkor is, amikor a klasszikus tünetek már enyhültek.

Miért gyakori a másodlagos bakteriális fertőzés influenzajárvány idején?

A felső légutak nyálkahártyája a vírusos gyulladás hatására átmenetileg sérülékenyebb, kevésbé tudja megakadályozni, hogy baktériumok – például pneumococcusok vagy staphylococcusok – elszaporodjanak. Ilyenkor a láz újra felszökhet, a köhögés romolhat, vagy gennycsapadék jelenhet meg a köpetben. A fülgyulladás, melléküreg-gyulladás vagy tüdőgyulladás gyakran ilyenkor, az influenzát követő napokban alakul ki.

Ha valaki krónikus betegségben – például COPD-ben, asztmában, cukorbetegségben vagy szív-érrendszeri betegségekben – szenved, az influenza jelentősen ronthatja az alapállapotot. A légúti gyulladás fokozhatja a nehézlégzést, a lázzal járó stresszterhelés pedig ingadozó vércukorszintet idézhet elő. Szívbetegeknél előfordulhat ritmuszavar, fokozódhat a szívelégtelenség, ezért ezekben a csoportokban különösen fontos a tünetek korai felismerése és a gyors orvosi konzultáció.

Az influenza kezelése során sokan kérdezik, hogy szükség van-e antibiotikumra

A válasz egyértelműen: önmagában a vírusfertőzésre nem. Az antibiotikum csak akkor indokolt, ha igazolt vagy feltételezhető bakteriális felülfertőződés alakult ki. A túl korán elkezdett, felesleges antibiotikumos kezelés nem gyorsítja a gyógyulást, ugyanakkor mellékhatásokat és rezisztenciát okozhat.

A pihenés, ágynyugalom valóban kulcsfontosságú

Bár a modern élet sokszor arra kényszeríti az embert, hogy betegen is dolgozzon, az influenza nem az a betegség, amelyet „át lehet vészelni” két köhögéscsillapító mellett. A szervezet ilyenkor intenzív immunválaszban van, amit csak további megterheléssel gyengít, aki nem enged időt a regenerációra. A bőséges folyadékfogyasztás – víz, tea, leves – segíti a láz miatt fokozott folyadékvesztés pótlását, és csökkenti a kiszáradás kockázatát, ami különösen időseknél, gyermekeknél lehet veszélyes.

Nem minden beteg tolerál lázcsillapítót egyformán. Akinek gyomorpanaszai vannak, általában jobban viseli a paracetamolt, míg annak, aki májbeteg, az ibuprofen lehet kedvezőbb – ez fontos biztonsági kérdés. Ha valaki véralvadásgátlót szed, bizonyos ibuprofen-tartalmú készítményekkel óvatosnak kell lennie. Influenza idején a patikákban kapható kombinált megfázás elleni készítmények is tartalmazhatnak lázcsillapítót, ezért nem szabad párhuzamosan több hasonló hatóanyagú gyógyszert szedni.

Vannak otthoni praktikák, amelyek szelíden, de hatékonyan enyhítik a panaszokat

A párásítás segíti a felső légutak nedvesen tartását, így a száraz köhögés kevésbé ingerli a torkot. A mézes-citromos tea a torokfájást csillapíthatja – de fontos tudni, hogy egyéves kor alatt méz nem adható. A sós vizes orröblítés pedig sok embernél gyorsítja a gyógyulást, mert segít kiüríteni a váladékot az orrjáratokból.

A megelőzés tekintetében a védőoltás a legfontosabb eszköz

Bár néhányan még mindig tartanak attól, hogy az oltás „megbetegít”, ez tévhit: a vakcina inaktivált vagy alegység alapú, tehát nem képes fertőzést okozni. A szervezet immunválasza azonban okozhat átmeneti, enyhe tüneteket – például karfájdalmat vagy 1-2 napos hőemelkedést –, ezek természetes reakciók. Az oltás különösen eredményes azoknál, akik súlyosabb lefolyású influenzára hajlamosak, mert jelentősen csökkenti a kórházi kezelés és a halálozás kockázatát.

A védekezés másik fontos eleme a higiéné. A kézmosás egyszerűnek tűnik, mégis döntő jelentőségű: a vírus órákon át túlélhet a kilincsen, a telefon érintőfelületén vagy a tömegközlekedés kapaszkodóján. Ha valaki betegen köhög, tüsszent, a cseppek könnyen odakerülhetnek ezekre a felületekre, ahonnan a kezünkkel továbbvisszük a szemünkhöz, orrunkhoz. A rendszeres szellőztetés szintén csökkenti a fertőzés átadásának esélyét, mert a vírus aeroszol formájában is terjedhet.

Influenza gyermekeknél

A gyermekek esetében az influenza gyakran hevesebb tünetekkel indul, és könnyebben okoz fülgyulladást vagy légúti szövődményt. A kicsik sokszor nehezen jelzik, hogy mellkasi fájdalomuk vagy légzési nehezítettségük van, ezért fontos odafigyelni a szokatlan viselkedésre: ha bágyadtabb a megszokottnál, nem iszik eleget, szaporán lélegzik vagy behúzza a mellkasát légzéskor, az gyors orvosi vizsgálatot indokol.

Influenza időskorban

Az időseknél a kiszáradás, a zavartság vagy a szívterhelés növekedése lehet vészjel. Influenza esetén gyakran nem is alakul ki magas láz, így a betegség kevésbé feltűnő, emiatt később kezdődik a kezelés. Ha valaki depressziósabbnak, aluszékonyabbnak tűnik, étvágya jelentősen visszaesik, vagy romlik a mozgékonysága, gondolni kell fertőzésre.

Végül fontos, hogy influenza után a visszatérés a mindennapi terheléshez fokozatos legyen. A szívizomgyulladás – bár ritka – épp a túlságosan korán újrakezdett sport miatt súlyosbodhat. A közérzet javulásával még pár nap pihenés szükséges, különösen akkor, ha valaki lázas volt vagy mellkasi panaszokat észlelt.

Gyakori kérdések az influenzáról:

Az influenza eredményezhet laryngitist?

Igen, az influenza is gyakran eredményezhet laryngitist, azaz gégegyulladást, sőt, az influenzavírus általában agresszívebb gyulladást vált ki a légutakban, mint a közönséges nátha vírusai. A fertőzés során a vírus közvetlenül megtámadja a gége nyálkahártyáját, aminek hatására a hangszálak megduzzadnak, vérbővé válnak és képtelenek lesznek a szabályos rezgésre. Ez a folyamat drasztikus rekedtséget, a hang mélyülését vagy teljes elcsuklását okozza, amit az influenzára jellemző magas láz, végtagfájdalom és kimerültség mellett jelentkező, fájdalmas, „ugatós” köhögés kísér.

A H1N1 és a klasszikus influenza között van kapcsolat?

Igen, a H1N1 és a köznyelvben csak „klasszikus” influenzaként emlegetett szezonális influenza között nagyon szoros, közvetlen kapcsolat van, ugyanis a H1N1 ma már maga is a szezonális influenza szerves részét képezi. A kapcsolat megértéséhez fontos tudni, hogy az Influenzavírus A típusán belül különböző altípusokat különítünk el a felszíni fehérjéik (H és N) alapján: a modern szezonális influenzajárványokat világszerte két fő A-típusú altípus, a H1N1 és a H3N2 (valamint a B-típusú vírusok) okozza együttesen. Bár a H1N1-et sokan a 2009-es „sertésinfluenza-világjárvánnyal” azonosítják, az a konkrét törzs a pandémia lecsengése után nem tűnt el, hanem beolvadt a többi keringő vírus közé, és azóta is minden évben visszatér a téli időszakban.

Tüdőfibrózis összefügghet a visszatérő influenzával?

Igen, a kutatások szerint szoros összefüggés van a súlyos vagy visszatérő vírusfertőzések, például az influenza és a tüdőfibrózis kialakulása vagy fellángolása között. Az influenza vírus károsítja a léghólyagok falát borító hámsejteket, ami egy intenzív gyulladásos folyamatot indít el a tüdőszövetben. Amennyiben a szervezet sebgyógyulási mechanizmusa zavart szenved vagy a fertőzések ismétlődnek, a gyulladást nem regeneráció, hanem rostos hegesedés követi. A visszatérő fertőzések folyamatosan aktiválják azokat a kötőszöveti sejteket, amelyek a túlzott mennyiségű kollagén termeléséért felelősek a tüdőben. Ez a folyamat különösen veszélyes az idült tüdőbetegek számára, mivel náluk egy újabb influenzás megbetegedés a tüdőfunkció hirtelen és maradandó romlását, úgynevezett akut exacerbációt válthat ki.

A mellhártyagyulladás összefügghet az influenzával?

Igen, a mellhártyagyulladás gyakran alakulhat ki az influenza közvetlen szövődményeként vagy kísérőjelenségeként. Az influenzavírus okozta fertőzés során a légutak gyulladása átterjedhet a tüdő felszínét borító mellhártyalemezekre, ami irritációt és fájdalmat okoz. Ilyenkor jellemzően száraz mellhártyagyulladás jön létre, amely éles, belégzésre fokozódó mellkasi fájdalommal jár. A vírusfertőzés emellett gyengíti a tüdő helyi védekezőképességét, ami utat nyithat egy másodlagos bakteriális tüdőgyulladásnak is.

Az influenza összefügghet az orrmelléküreg-gyulladással?

Igen, az influenza összefügghet az orrmelléküreg-gyulladással. Az influenza vírusfertőzés a felső légutak gyulladását okozza, ami megduzzasztja az orrnyálkahártyát és akadályozhatja a melléküregek normális szellőzését. Ennek következtében a pangó váladék kedvez a bakteriális felülfertőződésnek, így alakulhat ki szinuszitisz. A tünetek közé tartozik az orrdugulás, arc- vagy fejfájás, orrváladékozás és levertség.