Az influenza a felső légutak vírusos fertőzése.
Az egészséges emberek maguktól felgyógyulnak néhány napon belül, de a kisgyermekek, az idősebbek és a legyengült egészségi állapotban levők esetén szövődmény is kialakulhat. Az influenza rendkívül ragályos, kóros köhögés, tüsszentés útján terjed, illetve olyankor, ha nem mosunk kezet, miután az orrból, illetve a garatból jövő váladékkal érintkezett a kezünk.
Az influenzával járó fájdalmak és láz néhány napra ágynak döntik a beteget.
A leggyakoribb szövődmény a hörghurut és a tüdőgyulladás. Utóbbit maga a vírus is okozhatja, vagy bakteriális felülfertőződés következménye lehet. Ritka szövődmények közé tartoznak a szívizmot illetve a központi idegrendszert érintő gyulladásos folyamatok.
Az influenza általában 1-2 hét alatt magától gyógyul, a lábadozás azonban elhúzódó lehet. Gyakori az is, hogy az influenza következtében legyengült immunrendszer miatt felülfertőződés történik egy baktérium által. (pl: fülgyulladás jön létre.)
A felső légutak influenza vírus által okozott fertőzése. (A betegség lefolyását súlyosbíthatják társbetegségek, pl. cisztás fibrózis.)
Az influenza akár egy hétig is tartó magas lázzal jár. A láz paracetamollal vagy ibuprofennel csillapítható, ezek recept nélkül is kaphatók. Fontos, hogy a lázas beteg sok folyadékot fogyasszon!Mindenképp orvoshoz kell fordulni, ha a magas láz egy hétnél hosszabb ideig áll fenn, ha mellkasi fájdalom, gyengeség vagy szokatlan fokú fáradtság jelentkezik. Ezek a tünetek tüdőgyulladást vagy szívizom-gyulladást jelezhetnek.
Az ön kezelőorvosa a jellegzetes tünetek és panaszok alapján állapítja meg az influenza diagnózisát. A tüdők feletti hallgatózás fontos a tüdőgyulladás felismeréséhez. Ha az influenza hosszan elhúzódik, vagy a beteg nehézlégzést, sípoló légzést, tartós köhögést tapasztal, akkor az orvos dönthet úgy, hogy szükséges a spirometriás vizsgálat a háttérben meghúzódó krónikus tüdőbetegség kizárására vagy igazolására. Gyermekeknél a füleket is megvizsgálják.
Orvosa az influenza kezelésére vírusellenes szert írhat fel, zamivirt, melyet öt napon át naponta kétszer kell inhalálni. Ha a tünetek kezdetétől számított 2-4 napon belül megkezdődik a kezelés, akkor a szer másfél nappal meggyorsítja a tünetek múlását. Alig van mellékhatása. A zamivir helyett oseltamivir is használható, tabletta formában kapható és öt napon át napi kettőt kell bevenni.
A tünetek enyhítésére amantadin is adható, ez a gyógyszer az influenza megelőzésére is használható. Időnként kellemetlen mellékhatásokat okoz: szédülést, álmatlanságot, néha vizelési nehézséget. Csak az "influenza A" vírus ellen hatékony.
A legionárius betegség (Legionella okozta tüdőgyulladás) is könnyen összetéveszthető az influenzával, főleg a betegség korai szakaszában. Mindkettő járhat láz, hidegrázás, fejfájás, izomfájdalom, száraz köhögés és általános gyengeség tüneteivel. Ezért a kezdeti tünetek gyakran influenzaszerűek. De a súlyos tüdőgyulladás, gastrointestinalis tünetek és neurológiai jelek legionellára utalhatnak. A biztos diagnózishoz laboratóriumi vizsgálatok (pl. vizelet antigén, PCR) szükségesek, a két betegség elkülönítése érdekében.
Járványos időszakban kerülni kell a zárt helyeket, tömegeket. A beteg pár napig maradjon otthon, de legalábbis védje környezetét azzal, hogy zsebkendőbe köhög, tüsszent vagy maszkot hord. A megelőzés másik módja az évente felvehető influenza elleni oltás. Az oltóanyagban a vírus részecskéi vannak, ezek nem okoznak betegséget, hanem "felkészítik" az immunrendszert az influenza elleni védekezésre.
Javasolt oltani a munkájuk miatt veszélyeztetetteket, azokat a várandósokat, akiknek a szülés az influenza szezonra esik és a fiatal csecsemőket 6 hónapos kor felett. A 60 év felettiek és a tartós betegségben szenvedők számára térítésmentes oltóanyag áll rendelkezésre. A kórokozó változékonysága miatt, minden évben új oltóanyagot állítanak elő és az oltást is minden évben meg kell ismételni. Az oltás helyén rövid ideig tartó, kisebb fájdalom jelentkezhet.
Bár a legtöbb ember néhány nap alatt átvészeli, a vírus rendkívüli változékonysága miatt évről évre új kihívások elé állítja az immunrendszert. A tünetek rendszerint hevesen kezdődnek, szinte órák alatt jelentkezik a levertség, a magas láz vagy az izomfájdalom – ez különbözteti meg leginkább az influenzát a megfázástól. Utóbbinál általában fokozatosan rosszabbodnak a panaszok, míg influenzánál a legelső nap sokszor a legmegterhelőbb.
Az is megfigyelhető, hogy bizonyos években a vírus könnyebben terjed, máskor enyhébben zajlik – ez attól függ, mennyire tér el a kórokozó szerkezete az előző szezonok vírusaitól. Mikor nagyobb az eltérés, akkor a lakosság természetes immunitása alacsonyabb, így az adott év „erősebb influenzaszezonnak” számíthat.
A szervezet fertőzésre adott reakciói között a láz fontos védekező mechanizmus: a magasabb testhőmérséklet lassítja a vírus szaporodását. Ugyanakkor a láz fenntartása nagy energiát igényel, ezért érthető, hogy sokan teljesen kimerültnek érzik magukat. A mélyfáradtság gyakran hetekig is elhúzódhat, még akkor is, amikor a klasszikus tünetek már enyhültek.
A felső légutak nyálkahártyája a vírusos gyulladás hatására átmenetileg sérülékenyebb, kevésbé tudja megakadályozni, hogy baktériumok – például pneumococcusok vagy staphylococcusok – elszaporodjanak. Ilyenkor a láz újra felszökhet, a köhögés romolhat, vagy gennycsapadék jelenhet meg a köpetben. A fülgyulladás, melléküreg-gyulladás vagy tüdőgyulladás gyakran ilyenkor, az influenzát követő napokban alakul ki.
Ha valaki krónikus betegségben – például COPD-ben, asztmában, cukorbetegségben vagy szív-érrendszeri betegségekben – szenved, az influenza jelentősen ronthatja az alapállapotot. A légúti gyulladás fokozhatja a nehézlégzést, a lázzal járó stresszterhelés pedig ingadozó vércukorszintet idézhet elő. Szívbetegeknél előfordulhat ritmuszavar, fokozódhat a szívelégtelenség, ezért ezekben a csoportokban különösen fontos a tünetek korai felismerése és a gyors orvosi konzultáció.
A válasz egyértelműen: önmagában a vírusfertőzésre nem. Az antibiotikum csak akkor indokolt, ha igazolt vagy feltételezhető bakteriális felülfertőződés alakult ki. A túl korán elkezdett, felesleges antibiotikumos kezelés nem gyorsítja a gyógyulást, ugyanakkor mellékhatásokat és rezisztenciát okozhat.
Bár a modern élet sokszor arra kényszeríti az embert, hogy betegen is dolgozzon, az influenza nem az a betegség, amelyet „át lehet vészelni” két köhögéscsillapító mellett. A szervezet ilyenkor intenzív immunválaszban van, amit csak további megterheléssel gyengít, aki nem enged időt a regenerációra. A bőséges folyadékfogyasztás – víz, tea, leves – segíti a láz miatt fokozott folyadékvesztés pótlását, és csökkenti a kiszáradás kockázatát, ami különösen időseknél, gyermekeknél lehet veszélyes.
Nem minden beteg tolerál lázcsillapítót egyformán. Akinek gyomorpanaszai vannak, általában jobban viseli a paracetamolt, míg annak, aki májbeteg, az ibuprofen lehet kedvezőbb – ez fontos biztonsági kérdés. Ha valaki véralvadásgátlót szed, bizonyos ibuprofen-tartalmú készítményekkel óvatosnak kell lennie. Influenza idején a patikákban kapható kombinált megfázás elleni készítmények is tartalmazhatnak lázcsillapítót, ezért nem szabad párhuzamosan több hasonló hatóanyagú gyógyszert szedni.
A párásítás segíti a felső légutak nedvesen tartását, így a száraz köhögés kevésbé ingerli a torkot. A mézes-citromos tea a torokfájást csillapíthatja – de fontos tudni, hogy egyéves kor alatt méz nem adható. A sós vizes orröblítés pedig sok embernél gyorsítja a gyógyulást, mert segít kiüríteni a váladékot az orrjáratokból.
Bár néhányan még mindig tartanak attól, hogy az oltás „megbetegít”, ez tévhit: a vakcina inaktivált vagy alegység alapú, tehát nem képes fertőzést okozni. A szervezet immunválasza azonban okozhat átmeneti, enyhe tüneteket – például karfájdalmat vagy 1-2 napos hőemelkedést –, ezek természetes reakciók. Az oltás különösen eredményes azoknál, akik súlyosabb lefolyású influenzára hajlamosak, mert jelentősen csökkenti a kórházi kezelés és a halálozás kockázatát.
A védekezés másik fontos eleme a higiéné. A kézmosás egyszerűnek tűnik, mégis döntő jelentőségű: a vírus órákon át túlélhet a kilincsen, a telefon érintőfelületén vagy a tömegközlekedés kapaszkodóján. Ha valaki betegen köhög, tüsszent, a cseppek könnyen odakerülhetnek ezekre a felületekre, ahonnan a kezünkkel továbbvisszük a szemünkhöz, orrunkhoz. A rendszeres szellőztetés szintén csökkenti a fertőzés átadásának esélyét, mert a vírus aeroszol formájában is terjedhet.
A gyermekek esetében az influenza gyakran hevesebb tünetekkel indul, és könnyebben okoz fülgyulladást vagy légúti szövődményt. A kicsik sokszor nehezen jelzik, hogy mellkasi fájdalomuk vagy légzési nehezítettségük van, ezért fontos odafigyelni a szokatlan viselkedésre: ha bágyadtabb a megszokottnál, nem iszik eleget, szaporán lélegzik vagy behúzza a mellkasát légzéskor, az gyors orvosi vizsgálatot indokol.
Az időseknél a kiszáradás, a zavartság vagy a szívterhelés növekedése lehet vészjel. Influenza esetén gyakran nem is alakul ki magas láz, így a betegség kevésbé feltűnő, emiatt később kezdődik a kezelés. Ha valaki depressziósabbnak, aluszékonyabbnak tűnik, étvágya jelentősen visszaesik, vagy romlik a mozgékonysága, gondolni kell fertőzésre.
Végül fontos, hogy influenza után a visszatérés a mindennapi terheléshez fokozatos legyen. A szívizomgyulladás – bár ritka – épp a túlságosan korán újrakezdett sport miatt súlyosbodhat. A közérzet javulásával még pár nap pihenés szükséges, különösen akkor, ha valaki lázas volt vagy mellkasi panaszokat észlelt.
Igen, az influenza is gyakran eredményezhet laryngitist, azaz gégegyulladást, sőt, az influenzavírus általában agresszívebb gyulladást vált ki a légutakban, mint a közönséges nátha vírusai. A fertőzés során a vírus közvetlenül megtámadja a gége nyálkahártyáját, aminek hatására a hangszálak megduzzadnak, vérbővé válnak és képtelenek lesznek a szabályos rezgésre. Ez a folyamat drasztikus rekedtséget, a hang mélyülését vagy teljes elcsuklását okozza, amit az influenzára jellemző magas láz, végtagfájdalom és kimerültség mellett jelentkező, fájdalmas, „ugatós” köhögés kísér.
Igen, a H1N1 és a köznyelvben csak „klasszikus” influenzaként emlegetett szezonális influenza között nagyon szoros, közvetlen kapcsolat van, ugyanis a H1N1 ma már maga is a szezonális influenza szerves részét képezi. A kapcsolat megértéséhez fontos tudni, hogy az Influenzavírus A típusán belül különböző altípusokat különítünk el a felszíni fehérjéik (H és N) alapján: a modern szezonális influenzajárványokat világszerte két fő A-típusú altípus, a H1N1 és a H3N2 (valamint a B-típusú vírusok) okozza együttesen. Bár a H1N1-et sokan a 2009-es „sertésinfluenza-világjárvánnyal” azonosítják, az a konkrét törzs a pandémia lecsengése után nem tűnt el, hanem beolvadt a többi keringő vírus közé, és azóta is minden évben visszatér a téli időszakban.
Igen, a kutatások szerint szoros összefüggés van a súlyos vagy visszatérő vírusfertőzések, például az influenza és a tüdőfibrózis kialakulása vagy fellángolása között. Az influenza vírus károsítja a léghólyagok falát borító hámsejteket, ami egy intenzív gyulladásos folyamatot indít el a tüdőszövetben. Amennyiben a szervezet sebgyógyulási mechanizmusa zavart szenved vagy a fertőzések ismétlődnek, a gyulladást nem regeneráció, hanem rostos hegesedés követi. A visszatérő fertőzések folyamatosan aktiválják azokat a kötőszöveti sejteket, amelyek a túlzott mennyiségű kollagén termeléséért felelősek a tüdőben. Ez a folyamat különösen veszélyes az idült tüdőbetegek számára, mivel náluk egy újabb influenzás megbetegedés a tüdőfunkció hirtelen és maradandó romlását, úgynevezett akut exacerbációt válthat ki.
Igen, a mellhártyagyulladás gyakran alakulhat ki az influenza közvetlen szövődményeként vagy kísérőjelenségeként. Az influenzavírus okozta fertőzés során a légutak gyulladása átterjedhet a tüdő felszínét borító mellhártyalemezekre, ami irritációt és fájdalmat okoz. Ilyenkor jellemzően száraz mellhártyagyulladás jön létre, amely éles, belégzésre fokozódó mellkasi fájdalommal jár. A vírusfertőzés emellett gyengíti a tüdő helyi védekezőképességét, ami utat nyithat egy másodlagos bakteriális tüdőgyulladásnak is.
Igen, az influenza összefügghet az orrmelléküreg-gyulladással. Az influenza vírusfertőzés a felső légutak gyulladását okozza, ami megduzzasztja az orrnyálkahártyát és akadályozhatja a melléküregek normális szellőzését. Ennek következtében a pangó váladék kedvez a bakteriális felülfertőződésnek, így alakulhat ki szinuszitisz. A tünetek közé tartozik az orrdugulás, arc- vagy fejfájás, orrváladékozás és levertség.
Igen vegyes információkat hallani arról, hogy a C-vagy a D-vitamin a jobb légúti betegségek esetén.
Az, hogy milyen a köhögése, fontos jelzésértékkel bír.
Nem szabad lebecsülni az influenza lehetséges következményeit. Az influenza erős gyulladásos reakciót vált ki, megterheli a keringést, növeli a véralvadékonyságot — mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy a szívizom vérellátása veszélybe kerüljön.
Csak egy kis nátha, vagy elkaptam valami komolyabbat? Honnan tudható, ha influenzásak vagyunk, ha voltaképp egészen hasonlóak a tüneteik és hasonlónak is érezhetjük a lefolyásukat?