Nyári megfázás: így lehet megkülönböztetni az allergiától
A náthát és a megfázást tipikusan őszi-téli betegségnek gondoljuk, pedig nyáron is könnyen összeszedhetünk egy-egy fertőzést.
A náthát, megfázást, meghűlést vírusok okozzák. Legalább 200 vírus játszhat szerepet a betegség kialakulásában, és sok esetben nemcsak egy kórokozó miatt fázunk meg. A téli és a nyári időszakban más-más vírusok felelősek a betegségért: télen inkább a rhinovírusok, míg nyáron az enterovírusok okozzák a náthát.
Hogyan kezelhetjük a nyári megfázást?
A nyári és téli megfázás tünetei rendkívül hasonlóak: tüsszögés, köhögés, orrdugulás, orrfolyás, fej- és torokfájás, gyengeség, általános rosszullét. A legnagyobb eltérés, hogy az enterovírusok okozta megfázás hirtelen felszökő lázat is okozhat, és hasi panaszokkal, így hányingerrel vagy hasfájással is együtt járhat. Az enterovírusok a náthánál súlyosabb betegségek kialakulásáért is felelősek lehetnek, így a nyári megfázásnak gyakrabban lehetnek szövődményei, különösen a kisgyerekek esetében. Ezek közé tartozik például a herpangina, a kéz-láb-szájbetegség, de a vírusos kötőhártyagyulladás is.
A nyári megfázás megelőzése és kezelése megegyezik a más időszakban jelentkező felső légúti betegségekkel. Mivel vírusok okozzák, antibiotikumok szedése felesleges (sőt kifejezetten káros lehet!), a terápia célja a tünetek enyhítése. A gyógyszereket tehát az alapján érdemes megválogatni, hogy mely panaszokat találjuk a legrosszabbnak. A vény nélkül kapható köhögés- és fájdalomcsillapítók, az orrcseppek mellett nagyon fontos a sok folyadék, a pihenés, a megfelelően párásított szoba. A természetes gyógymódok is hatékonyak lehetnek, például a húsleves, a magas C-vitamin tartalmú gyümölcsök, a méz, a gyömbér vagy a fokhagyma.
Ez lehet az oka, ha nem múlik a nátha!
Mivel a nyári megfázásnak súlyos szövődményei is lehetnek, mindenképpen keressük fel az orvost, ha az állapotunk egy héten belül nem javul, esetleg romlik, ha az enyhe tünetek mellett egyéb panaszaink is vannak: például kiütések, nyelési nehézségek, hurutos köhögés, duzzadt és váladékozó szem. Fokozottan figyeljünk oda a kisbabákra és kisgyerekekre, az idősebbekre, illetve azokra, akiknek gyenge az immunrendszere!
Honnan tudhatjuk, hogy nem allergiáról van szó?
Gyakori, hogy mivel a tünetek hasonlóak, megfázás helyett allergiára gyanakszunk, ráadásul az allergiát inkább a nyári időszakhoz kötjük, mint a náthát. Néhány fontos különbség azonban segítheti a pontos diagnózist, így azt is, hogy megfelelő kezelést kapjunk! Az allergia nem jár együtt lázzal, viszont nem múlik el maximum 7-10 nap alatt, mint a megfázás.
A náthánál általában nem lehet mintázatokat megfigyelni, vagyis folyamatosan ugyanolyan rosszul érezzük magunkat, míg az allergia esetén bizonyos tényezők hatására enyhülhetnek a tünetek. Például javul az állapotunk hajmosás után vagy ha nem megyünk ki a szabadba. Az allergia is járhat együtt kimerültséggel, fáradékonysággal, de ennek oka általában az, hogy az orrdugulás miatt nehezebben tudjuk kipihenni magunkat éjjelente. Ezzel szemben a megfázásra gyengeség, elesettség, általános rosszullét a jellemző. A megfázás okozhat ízületi vagy izomfájdalmakat, az allergia viszont nem.
Olvasta már?
- A parlagfű mérgező, véletlen se használja gyógynövényként
- Parlagfű allergia: először tapasztalja a tüneteket? Ezekre figyeljen
- Parlagfű allergiája van? Ez a módszer segíthet
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Parlagfű allergia: ilyen tünetekkel kezdődik
