Úgy érzi, kevés levegő jut a tüdejébe? Ilyen betegségek tünete, előjele is lehet
Egyre gyakrabban kell egy mély levegőt vennie? Közben mintha szorítaná valami a mellkasát? Ez lehet az oka!
Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa elmondta, hogy a régóta fennálló nehézlégzés akár komoly betegségeket is jelezhet, ezért krónikus légszomj esetén indokolt a mielőbbi orvosi kivizsgálás.
Ha hirtelen elakad a levegő
Az akut légszomj a hirtelen kialakuló tüneteket jelenti, ennek legszemléletesebb példája, amikor valaki félrenyel valamit, idegentest kerül a légutakba. Hirtelen légszomjat okozhat még például az életveszélyes allergiás reakció (anafilaxia), asztmás roham, légmell, tüdőembólia és a szívinfarktus is. Ilyen esetekben tehát azonnal orvosi ellátásra van szükség.
A tartós légszomj kiváltó okai
A hosszú időn át, tartósan fennálló légszomj kezelését és a kiváltó okainak feltárását sem szabad sokáig halogatni. A tünet egyre fokozódhat, a háttérben álló betegség pedig súlyosbodhat, ami megnehezítheti a kezelést és a későbbi teljes felépülést.
Dr. Potecz Györgyi elmondta, hogy a légszomj oka lehet:
- tüdőgyulladás
- krónikus hörgőgyulladás
- asztma
- COPD
- tüdőfibrózis
- tüdőrák
- poszt-covid szindróma
Jelezheti továbbá a tüdőszövet krónikus gyulladását, de tüdőműtét utáni állapotot is kísérheti. Habár a légszomj az esetek többségében tüdőgyógyászati eredetű, de gondolni kell az egyéb kiváltó okok lehetőségére is: például szívbetegségek, stressz, túlsúly, dohányzás, vérszegénység és reflux is okozhat nehézlégzést.
Ezekre figyel az orvos a kivizsgálás során
A tüdőgyógyászati kivizsgálás során a beteg alapos kikérdezése és fizikális vizsgálata után több vizsgálatra is szükség lehet. Készülhet légzésfunkciós vizsgálat, amivel a légutak krónikus gyulladását vagy beszűkülését okozó, a tüdő rugalmasságát, a légzőfelület nagyságát csökkentő tüdőbetegségek lehetőségét lehet megerősíteni vagy kizárni, szükség esetén diffúziós kapacitás méréssel kiegészítve. Ezeket sok esetben képalkotó vizsgálatokkal (mellkas rtg/CT) szükséges kiegészíteni a pontos diagnózishoz.
A kezelést a kiváltó ok alapján állapítja meg az orvos. Az eredmények függvényében további kivizsgálásra is szükség lehet, például kardiológus vagy gasztroenterológus bevonásával. Ha a légszomj a meglévő krónikus légúti betegség rosszabbodásának tünete, akkor a gyógyszeres kezelést szükséges módosítani.
Összegezve
- A tartós légszomj súlyos betegségek jele lehet.
- Az akut légszomj hirtelen kialakuló tüneteket jelent, amelyet a légutakba került idegentest, allergiás reakció, asztmás roham, légmell, tüdőembólia, vagy szívinfarktus okozhat.
- Komoly esetekben azonnal orvosi ellátásra van szükség.
- A hosszan tartó légszomj kezelését és kivizsgálását nem szabad halogatni, mert a háttérben álló betegség súlyosbodhat.
- A légszomj legtöbbször tüdőgyógyászati eredetű, de más okok is állhatnak a tünet hátterében: például szívbetegségek, stressz, túlsúly, dohányzás, vérszegénység és reflux.
Trombózis után: ezek a legfontosabbak teendők az orvosok szerint
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
