Lepkehimlő felnőtteknél – a tünetek miatt könnyű más betegségekkel összekeverni
Felnőtteknél általában nem jelentkezik a betegségre jellemző kiütés.
A lepkehimlő (vagy ötödik betegség, latin nevén erythema infectiosum) elsőre talán gyerekbetegségnek tűnhet, és nem is véletlenül: a legtöbb eset valóban az óvodás- és kisiskolás korosztályt érinti. Ugyanakkor egyre több felnőttnél is diagnosztizálják – főként azoknál, akik korábban nem estek át rajta, vagy immunrendszerük legyengült állapotban van. De hogyan néz ki a lepkehimlő, ha már nem gyerekkorban kapjuk el?
Mi is az a lepkehimlő?
A lepkehimlőt a Parvovírus B19 nevű vírus okozza és cseppfertőzéssel terjed. A betegség egyik legismertebb tünete – főként gyerekeknél – az orcákon megjelenő élénkpiros kiütés, amely lepke formájára emlékeztet (ahogy azt a neve is mutatja). Innen terjedhet tovább a törzsre, karokra, combokra.
Tünetek felnőtteknél – eltérő lefolyás
Míg a gyerekeknél sokszor szinte tünetmentesen vagy enyhe panaszokkal (jellemzően az arcon lévő kiütéssel) zajlik le a fertőzés, felnőttek esetében gyakran erőteljesebb, és hosszabb ideig tartó tüneteket okoz. A panaszok intenzitása, hossza és jellege miatt sokan összetévesztik más fertőző betegségekkel, például influenzával vagy autoimmun ízületi gyulladással.
Felnőtteknél a leggyakoribb panaszok:
- láz és általános rossz közérzet
- ízületi fájdalmak, főként kéz-, csukló-, térd- és bokatájékon
- kiütések (nem mindig jelentkeznek)
- megfázásszerű tünetek
- fáradékonyság, gyengeség, influenza-szerű tünetekkel kísérve
Az ízületi gyulladáshoz hasonló tünetek, mint például a bokák, térdek és csuklók ízületeinek duzzanata, gyakran jelentkeznek a lepkehimlőben szenvedő felnőtteknél (sőt, néha ez az egyetlen tünet, amely a fertőzésre utal). Általában az ízületek duzzanata két-négy héten belül megszűnik, azonban egyes esetekben a duzzanat akár hónapokig is eltarthat. Jó hír azonban, hogy maradandó károsodáshoz nem vezet (eltérően a valódi ízületi gyulladástól).
Érdemes megemlíteni, hogy a kiütés a felnőtteknél gyakran enyhébb vagy egyenesen hiányzik (ezért a diagnózis sokszor csak vérvizsgálattal erősíthető meg).
Kockázatok és komplikációk
A lepkehimlő általában enyhe lefolyású betegség, de bizonyos esetekben komolyabb problémákat okozhat. Különösen veszélyes lehet terhesség alatt, mivel a vírus átjuthat a placentán, és károsíthatja a magzatot, különösen a várandósság első felében. Emellett azok, akiknek legyengült az immunrendszerük, például kemoterápiában részesülő betegek, szintén fokozott kockázatnak vannak kitéve. Ugyanez igaz a krónikus vérszegénységben szenvedőkre is, mivel a vírus megzavarhatja a csontvelő vörösvértest-termelését, ami tovább súlyosbíthatja állapotukat.
Tüneti kezelés jöhet csak szóba
Specifikus antivirális kezelés nem létezik, mivel a lepkehimlő vírusos eredetű, így az antibiotikum sem hatásos. Szerencsére azonban az esetek többségében magától elmúlik. A tünetek enyhítésére azonban lehet alkalmazni láz-és fájdalomcsillapítókat, valamint fontos odafigyelni a megfelelő folyadékbevitelre.
Sajnos a megelőzés nehéz, mivel a fertőzés lappangási ideje alatt – amikor a beteg még nem is tud róla, hogy fertőzött – már továbbadhatja a vírust. Ráadásul jelenleg nem létezik védőoltás sem a Parvovírus B19 ellen.
Mi a lepkehimlő?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
