Masztopátia tünete, vizsgálata és a kezelése

A masztopátia az emlő leggyakoribb betegsége. 30 éves kor felett már minden 3. nő érintett. Lényege az emlő mirigyállományának cisztás elfajulása és benne a kötőszövet felszaporodása. Az esetek döntő többségében nőknél alakul ki, de férfiaknál is előfordulhat.

A masztopátia tünetei

A havivérzés közeledtével egyre nagyobb fájdalmakat okozó csomók jelennek meg az emlőben. A csomók alapjukról elmozdítható, rugalmas, gumitapintatú képletek. A masztopátiát az emlőbimbók tejszerű váladékozása kísérheti.

A masztopátia esetleges komplikációi

Legfontosabb következménye az emlőrák, mellyel a masztopátia eseteinek 2-5%-ában lehet számolni.

A masztopátia kiváltó okai

Oka a szervezet egyoldalú, vagyis progeszteronnal nem ellensúlyozott ösztrogénterhelése. Ez létrejöhet ösztrogénpótló kezelés, ösztrogént termelő daganat, de főként a tüszőrepedés rendszeres elmaradása (folliculus persistens) miatt. Ez utóbbi állapot a korai változókorban (premenopauzában) minden nőnél jelentkezik.

Mit tehet Ön masztopátia esetén

A tünetek észlelése esetén forduljon orvoshoz. Alapos orvosi kivizsgálás és ajánlás nélkül ne szedjen emlőfájdalom elleni gyógytermékeket.

Mit tehet az orvos masztopátia esetén

Elsőként ki kell zárni a rosszindulatú folyamat lehetőségét. Erre legalkalmasabb az emlők röntgenvizsgálata (mammográfia), a ciszták tartalmának sejttani, ill. a burjánzó szövetek szövettani vizsgálata. A masztopátia gyógyszeres kezelésének lényege a progeszteron termelés helyreállítása, ill. a hiányzó progeszteron pótlása. A burjánzó emlőmirigy sebészi eltávolítására akkor kerülhet sor, ha a masztopátia gyógyszerekre nem reagál vagy rosszindulatú elfajulás gyanúja merülne fel.

A masztopátia megelőzése

Mivel az esetek többsége cikluszavar következménye, fontos a menstruációs ciklus gondozása. Ne bagatellizálja el az erős, elhúzódó, fájdalmas vagy rendszertelen menstruációk jelentőségét. Minden hasonló esetben forduljon orvoshoz. Évente járjon rákszűrő vizsgálatra, melynek az emlővizsgálat is részét képezi. Így az állapot korán felismerhető, eredményesen gyógyítható és rákos elfajulása megelőzhető.

A masztopátia hátterében álló hormonális változások nemcsak a ciklus bizonytalanságához köthetők, hanem az életmód, a stressz és bizonyos szokások is befolyásolhatják a hormonháztartás működését. A szervezet ösztrogén–progeszteron egyensúlya ugyanis rendkívül érzékeny rendszer: ha hosszabb ideig felborul, az emlőmirigyek különösen gyorsan reagálhatnak rá. Ezért sok nő tapasztalja, hogy a menstruációhoz közeledve fokozódnak a mellfeszülés és a csomók okozta panaszok — ilyenkor az ösztrogén hatásai erősebben érvényesülnek.

A masztopátia nem egységes betegség, hanem több eltérő elváltozás közös gyűjtőfogalma

Ide tartozhatnak az egyszerű folyadékkal telt ciszták, a mirigyállomány túlnövekedésével járó kötőszövetes elváltozások, valamint a hormonális ingadozások miatt kialakuló, nyomásérzékeny csomók. Bár ezek túlnyomó többsége jóindulatú, a csomók jellege és viselkedése idővel változhat, ezért fontos, hogy minden újonnan megjelenő, illetve megváltozott tapintatú képletet orvos vizsgáljon meg.

Mennyire lehet „érezni” a különbséget egy jóindulatú masztopátiás csomó és egy rosszindulatú daganat között?

A válasz egyértelmű: saját magunkon, tapintat alapján ezt biztosan nem lehet megkülönböztetni. Bár a masztopátiás csomók jellemzően rugalmasabbak, elmozdíthatók és ciklusfüggően változnak, ezek a tulajdonságok nem adnak teljes bizonyosságot. Ezért is nélkülözhetetlen a képalkotó vizsgálat, elsősorban az ultrahang és a mammográfia. Fiatalabb nők esetében az ultrahang gyakran informatívabb, mivel a mirigyes emlőszövet kevésbé átvilágítható röntgennel.

A diagnosztikában az is fontos lépés, hogy az orvos feljegyezze a csomók változásait

Ha például a menstruáció után a duzzanat és a fájdalom visszahúzódik, az erősen utal arra, hogy hormonális eredetű, jóindulatú folyamatról van szó. Ezzel szemben ha a csomó hónapokig változatlan, kemény, egyenetlen felszínű vagy a bőrrel összekapaszkodónak tűnik, már indokolt lehet a célzott mintavétel.

A masztopátiával élő nők nagy része tapasztalja, hogy az életmódjukon tett apróbb módosítások is enyhíthetik a tüneteket

A koffein elhagyása — legyen szó kávéról, fekete teáról vagy kóláról — sokaknál jelentősen csökkenti a mellfeszülést. Bár nem mindenki reagál egyformán, érdemes legalább egy hónapig kipróbálni, hogy javulnak-e a panaszok. Ugyancsak jótékony hatású lehet a bő folyadékfogyasztás, a rendszeres testmozgás és az egészséges testsúly fenntartása, mivel mindez hozzájárul a hormonális egyensúlyhoz.

Az étrend szerepe sem elhanyagolható

Néhány kutatás szerint a túlzottan zsíros, állati eredetű ételekben gazdag étrend fokozhatja az ösztrogénszintet, míg a növényi rostokban bő táplálkozás inkább támogatja annak lebontását és kiválasztását. Az olyan élelmiszerek, amelyek természetes módon tartalmaznak fitoösztrogéneket — például a lenmag vagy a szója — bizonyos esetekben segíthetnek enyhíteni az ösztrogén-ingadozásokat, bár ezt mindenkinél egyénileg kell mérlegelni.

A masztopátia esetén gyakran felmerül a kérdés: kell-e hormonkezelést alkalmazni?

A progeszteronpótlást csak abban az esetben javasolják, ha valóban igazolt a progeszteronhiány és a tünetek kifejezettek. A kezelés lehet tabletta, hüvelygél vagy krém formájában is, és célja a ciklus második felének stabilizálása. A hormonkezelés alatt azonban rendszeres kontroll szükséges, mivel minden hormonális beavatkozás hat a mell szöveteire is.

Gyanúa tünetek: mi jelzi, ha baj van?

A masztopátiában szenvedő nők gyakran tapasztalnak emlőbimbó-érzékenységet vagy enyhe váladékozást. Ez a legtöbb esetben ártalmatlan, főként akkor, ha mindkét oldalon jelentkezik, és csak akkor válik kóros jelentőségűvé, ha az egyoldalú, véres vagy zöldes színű. Ilyen esetekben haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, mert a tünetek ritkán, de utalhatnak rosszindulatú elváltozásra is.

A rendszeres önvizsgálat kiemelten fontos szerepet játszik a masztopátia korai felismerésében és követésében. Érdemes minden hónapban, lehetőleg a menstruáció utáni első héten, végigsimítani az emlőt és a hónalj területét. Ilyenkor a legkevésbé érzékeny a mell, és a ciklus okozta duzzanat is a minimálisra csökken, így a csomók könnyebben tapinthatók. Ha bármilyen új elváltozást észlel, ne halogassa a vizsgálatot – a legtöbb nő betegségének korai felismerése éppen az ilyen tudatos, következetes figyelemnek köszönhető.

A masztopátia kimenetele szempontjából fontos megemlíteni azt is, hogy a legtöbb esetben jóindulatú, és megfelelő követéssel nem jár súlyos szövődményekkel. Az emlőrák kockázata ugyan emelkedhet — különösen a proliferatív formáknál —, de ez a kockázat rendszeres szűréssel és időben megkezdett kezeléssel jelentősen mérsékelhető. A modern emlődiagnosztikai módszerek ma már képesek arra, hogy akár milliméteres elváltozásokat is kimutassanak, így a terápia mindig egyénre szabható.

Az orvosi ellenőrzés mellett a pszichés támogatás is sok nőnek segít. A masztopátia tünetei ugyanis gyakran aggodalmat keltenek, főleg akkor, ha valakinek a családjában előfordult emlőrák. Az egészségügyi szakemberekkel való őszinte kommunikáció, a kontrollvizsgálatok rendszeres betartása és a pontos információk megismerése csökkenthetik a szorongást és segítenek abban, hogy biztonságban érezze magát.

A masztopátia tehát nem csupán egy orvosi diagnózis, hanem egy olyan állapot, amelyet tudatos odafigyeléssel, hormonális egyensúlyra törekvő életmóddal és rendszeres szűréssel jól lehet kezelni. Ha időben felismeri a tüneteket és megfelelő segítséget kér, az esetek nagy részében nemcsak a panaszok szoríthatók vissza, hanem a későbbi komplikációk kockázata is jelentősen csökkenthető.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!