Van olyan testrészünk, ahol soha nem alakulhat ki rák? Meglepő, mit mond erről az orvostudomány

Ha a daganatos betegségekről esik szó, legtöbbször a tüdőrák, az emlőrák, a vastagbélrák vagy a bőrrák jut eszünkbe. Ezek valóban gyakori daganattípusok, ám az emberi szervezetben számos olyan szerv és szövet található, amelyről ritkábban hallunk ebben az összefüggésben. Felmerülhet tehát a kérdés: vajon van olyan testrészünk, amelyben egyáltalán nem alakulhat ki rák?

A válaszhoz először azt kell megértenünk, hogyan keletkeznek a rosszindulatú daganatok, és miért különbözik jelentősen az egyes szövetek daganatos megbetegedéseinek gyakorisága.

Miért nem alakulhat ki minden szövetben ugyanolyan könnyen rák?

A daganatos betegségek kialakulása szorosan összefügg a sejtek működésével. Szervezetünk sejtjei folyamatosan végzik feladataikat, és sok szövetünkben rendszeresen osztódnak, hogy pótolják az elöregedett vagy sérült sejteket. A sejtosztódás során azonban hibák keletkezhetnek a genetikai állományban.

Normális esetben a szervezet különböző védelmi mechanizmusai felismerik és kijavítják ezeket az eltéréseket, vagy megakadályozzák, hogy a súlyosan károsodott sejtek tovább szaporodjanak. Ha azonban a sejtnövekedést szabályozó génekben megfelelő számú és típusú változás halmozódik fel, a sejtek elveszíthetik a növekedésük feletti kontrollt. Ez vezethet rosszindulatú daganat kialakulásához.

Nem minden szövet viselkedik azonban egyformán. Vannak olyan sejtek, amelyek rendkívül gyorsan megújulnak, míg mások hosszú éveken vagy akár egy egész életen át megmaradnak. A daganatok kialakulását emellett az örökletes hajlam, az életkor, a környezeti ártalmak, a gyulladásos folyamatok és a sejtek sajátos biológiai tulajdonságai is befolyásolják.

Éppen ezért egyes szervekben gyakran, másokban rendkívül ritkán fordul elő rosszindulatú elváltozás.

A haj és a köröm: ezekben valóban nem alakulhat ki rák

Talán meglepő, de a hajszálak és a körmök látható, már kialakult részeiben nem keletkezhet rosszindulatú daganat. Ennek egyszerű biológiai magyarázata van: ezek a képletek nagyrészt elhalt, elszarusodott sejtekből és keratinból állnak.

A hajszál bőrfelszín fölé emelkedő részében nincsenek élő, osztódásra képes sejtek. Hasonló a helyzet a körömlemezzel is, amely szintén élettelen, keratintartalmú struktúra. Mivel a rák kialakulásához élő sejtek szükségesek, ezekből a részekből nem indulhat ki daganatos sejtszaporulat.

Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a haj és a köröm környéke védett lenne a rákkal szemben.

A hajhagymákban és a szőrtüszőkben élő sejtek találhatók, amelyekből bizonyos daganatok kialakulhatnak. A köröm alatt, a körömágyban és a körömképző mátrixban szintén megjelenhetnek rosszindulatú elváltozások.

Különösen fontos megemlíteni a köröm alatti melanomát, amely olykor hosszanti, sötét elszíneződésként jelentkezik. Bár nem minden barna vagy fekete körömcsík utal daganatra, az újonnan megjelenő, szélesedő vagy szabálytalan pigmentációt érdemes bőrgyógyásszal megvizsgáltatni.

A fogzománcban sem keletkezhet rosszindulatú daganat

A fogzománc az emberi test egyik legkülönlegesebb anyaga. Rendkívül kemény, ásványi anyagokban gazdag réteg, amely a fog koronájának külső felszínét borítja, és védi a mélyebben elhelyezkedő szöveteket.

A kifejlett fogzománcban nincsenek élő sejtek, ezért magából a zománcból nem indulhat ki rák. Ez a tulajdonsága különbözteti meg például a szájnyálkahártyától, amelynek sejtjei folyamatosan megújulnak, és amelyben rosszindulatú daganatok is kialakulhatnak.

Fontos azonban különbséget tenni a fogzománc és a fog körüli szövetek között. Az állcsontokban, az ínyben, valamint a fogfejlődéshez kapcsolódó sejtekből ritka daganatok jelenhetnek meg.

Az odontogén daganatok például a fogképződésben szerepet játszó szövetekből származnak. Többségük jóindulatú, de léteznek rosszindulatú formáik is.

Vagyis a fogzománc biológiai szempontból valóban olyan terület, amelyből nem fejlődhet ki rák, a szájüreg egésze azonban korántsem tekinthető daganatmentes övezetnek.

A szívben miért olyan ritka a rák?

A szív az egyik legérdekesebb példa arra, hogy egy szervben miért lehet rendkívül ritka a rosszindulatú daganat.

Miközben a tüdőben, a májban vagy a vastagbélben viszonylag gyakran fordulnak elő daganatos megbetegedések, a szívből kiinduló rosszindulatú tumorok kivételesen ritkák.

Ennek egyik lehetséges magyarázata a szívizomsejtek sajátos működésében rejlik. A felnőtt ember szívizomsejtjeinek többsége alig osztódik, és a szívizom megújulási képessége korlátozott. Ez csökkentheti bizonyos sejtosztódással összefüggő hibák kialakulásának lehetőségét.

A szívben ugyanakkor nem kizárólag szívizomsejtek találhatók. Kötőszöveti, éreredetű és más sejttípusok is jelen vannak, amelyekből ritkán daganatok indulhatnak ki.

A szív elsődleges rosszindulatú daganatai közé tartoznak például a különböző szarkómák. Ezek közül az angioszarkóma az egyik legismertebb típus, amely az ereket bélelő sejtekből ered.

Érdekes módon a szívben és a szívburokban sokkal gyakrabban fordulnak elő más szervekből származó daganatos áttétek, mint helyben kialakuló rosszindulatú tumorok. Elsősorban a tüdőrák, az emlőrák, a melanoma és bizonyos vérképzőszervi daganatok terjedhetnek erre a területre.

A szív tehát nem immunis a rákkal szemben, de a daganatok kialakulásának gyakorisága szempontjából különleges szervnek számít.

Az agy idegsejtjei is különleges védettséget élveznek?

Az agydaganatokról sokan hallottak már, ezért elsőre furcsának tűnhet, hogy az érett idegsejtekből kiinduló daganatok rendkívül ritkák.

Az agy idegsejtjeinek jelentős része a fejlődés során elveszíti rendszeres osztódási képességét. Egyes idegsejtek akár évtizedeken keresztül is működhetnek anélkül, hogy újabb sejtosztódáson mennének keresztül.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az agyban ne alakulhatna ki rák.

Az idegrendszerben számos más sejttípus is megtalálható, köztük a gliasejtek és azok előalakjai. Ezekből különböző daganatok keletkezhetnek, amelyek közül a glioblasztóma az egyik legagresszívebb.

Az agyban emellett olyan daganatok is előfordulnak, amelyek nem az idegszövetből származnak. Az agyhártyákból kiinduló meningeómák például gyakran jóindulatúak, de ritkán rosszindulatú formájuk is kialakulhat.

Az agy más szervekből származó áttétek gyakori célpontja is lehet.

A lényeg tehát az, hogy az érett idegsejtek korlátozott osztódási képessége nem jelent teljes védelmet az egész agy számára.

A porcban kialakulhat rák, pedig alig vannak benne sejtek

A porc különleges szövet, amely egyszerre biztosít szilárdságot és rugalmasságot. Megtalálható többek között az ízületekben, az orrban, a fülben és a légutak egyes részeiben.

A porcszövet egyik sajátossága, hogy viszonylag kevés sejtet tartalmaz, és nincs saját érhálózata. Tápanyagellátása nagyrészt a környező szövetekből történő anyagáramláson alapul. Emiatt a regenerációs képessége is korlátozott.

Mindez azonban nem teszi teljesen védetté a daganatos betegségekkel szemben.

A porcsejtekből, illetve porcképző sejtekből ugyanis kialakulhat egy ritka rosszindulatú daganat, a kondroszarkóma. Ez leggyakrabban a medence, a vállöv és a hosszú csöves csontok környékén jelentkezik.

Mi a helyzet a szemmel? Létezik olyan része, amely védett a rákkal szemben?

A szem szintén érdekes ebből a szempontból, mert különböző részei egészen eltérő felépítésűek.

A szemlencse például különleges szerkezetű, átlátszó képlet, amelynek jelentős részét rendkívül specializált, sejtmagjukat elveszített rostok alkotják. Ezek a rostok nem képesek osztódni, így magukból az érett lencserostokból nem indulhat ki rosszindulatú sejtszaporulat.

A szemlencse azonban nem kizárólag ilyen rostokból áll. Felszínének elülső részén élő hámsejtek találhatók, amelyek szerepet játszanak a lencse növekedésében és fenntartásában.

A szem egészében ugyanakkor többféle rosszindulatú daganat is megjelenhet.

Felnőtteknél az egyik legismertebb elsődleges szemen belüli rosszindulatú daganat az uveális melanoma, amely a szem pigmenttermelő sejtjeiből indul ki. Gyermekkorban pedig a retinoblasztóma számít fontos, bár ritka daganatos betegségnek.

Éppen ezért a látás tartós romlását, a szokatlan szemészeti tüneteket vagy a szem látható elváltozásait nem szabad figyelmen kívül hagyni pusztán azért, mert a szem bizonyos részei biológiailag kevésbé hajlamosak daganatképződésre.

A csontok sem védettek, de nem minden csontdaganat jelent csontrákot

A csontokról sokan elsősorban úgy gondolkodnak, mint kemény, élettelen vázszerkezetről. Valójában azonban a csont élő, folyamatosan átépülő szövet, amelyben különböző sejtek összehangolt működése biztosítja a csontállomány fenntartását.

A csontokban ezért elsődleges rosszindulatú daganatok is kialakulhatnak, például oszteoszarkóma. Ez a daganattípus gyakrabban érinti a gyermekeket, serdülőket és fiatal felnőtteket, bár más életkorban is előfordulhat.

A csontokban észlelt rosszindulatú elváltozások jelentős része ugyanakkor nem elsődleges csontrák, hanem más szervekből származó áttét.

Különösen az emlő-, a prosztata-, a tüdő- és a vesedaganatok képezhetnek csontáttéteket.

Ez orvosi szempontból lényeges különbség, mert a kezelés megválasztását alapvetően meghatározza, hogy a daganat honnan indult ki.

Miért támad meg a rák egyes szerveket gyakrabban, mint másokat?

Ha a rosszindulatú daganatok szinte bárhol kialakulhatnak, jogosan merül fel a kérdés, hogy miért fordulnak elő bizonyos szervekben sokkal gyakrabban.

A magyarázat nem vezethető vissza egyetlen tényezőre.

A tüdő például folyamatos kapcsolatban áll a belélegzett levegővel, így a dohányfüstben és más szennyező anyagokban található rákkeltő vegyületek közvetlenül érinthetik a légutakat borító sejteket.

A bőr esetében az ultraibolya sugárzás okozta DNS-károsodás játszik meghatározó szerepet több daganattípus kialakulásában.

A vastagbél hámsejtjei rendszeresen megújulnak, és a daganatok kialakulását többek között az életkor, az örökletes genetikai eltérések, egyes gyulladásos betegségek és életmódbeli tényezők is befolyásolják.

A különböző szervek daganatkockázatát tehát a sejtek biológiai működése és az őket érő hatások együttesen alakítják.

Az is számít, hogy a daganat hol keletkezett, és hol jelenik meg

Van még egy fontos különbség, amely miatt nehéz teljesen rákmentes testrészekről beszélni.

A daganatok ugyanis nem feltétlenül maradnak azon a helyen, ahol eredetileg kialakultak.

A rosszindulatú sejtek bizonyos esetekben bejuthatnak a vérkeringésbe vagy a nyirokrendszerbe, és a szervezet távolabbi pontjaira is eljuthatnak. Ha ott megtelepednek és szaporodni kezdenek, áttétet képezhetnek.

Egy emlődaganatból származó sejt például a csontban is létrehozhat új daganatos gócot. Ez azonban továbbra is áttétes emlőráknak számít, nem pedig elsődleges csontráknak.

Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet ismertetése szerint a daganatsejtek a szervezet számos területére eljuthatnak, bár egyes daganattípusok meghatározott szervekben gyakrabban képeznek áttétet.

Vagyis egy szövet akkor is érintetté válhat daganatos betegségben, ha saját sejtjeiből csak rendkívül ritkán, vagy egyáltalán nem indul ki rosszindulatú elváltozás.

Figyelmébe ajánljuk

Miért nem hallunk szinte soha a szívrákról? Meglepő biológiai ok áll mögötte

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!