Mi növeli a csontritkulás kockázatát?
Nem csak a menopauza növeli a csontritkulás kockázatát! A menopauza idején bekövetkező hormonális változások következtében a csontállomány csökkenése fokozódik, ilyenkor beszélünk csontritkulásról. A csontok azonban fiatalabb korban, helytelen életmód vagy bizonyos betegségek következtében is törékennyé válhatnak. Mire ügyeljünk és hogyan előzhetjük meg a csontok idő előtti leépülését?
A csontritkulás következményei
Forrás: Medipress
A csont egy rendkívül aktív szövet, amelynek meghatározó szerepe van az élettartamban, az életminőségben egyaránt. A csontok képződését és lebomlását nagyon sok hormonális és immunológiai, genetikai és más életmódbeli tényező befolyásolja – magyarázza Prof. Balázs Csaba immunológus, endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa.
A csontok építését az ún. "oszteoblasztok"végzik, a sejtek másik csoportja az ún. "oszteoklasztok" viszont a képződött csontok lebontásáért felelősek. Élettani körülmények között a csontképződés és lebomlás egyensúlyban van.
A csontritkulás, vagy másnéven oszteoporózis, a csont állományának csökkenése. Ilyenkor a csont állománya fellazult, "lukacsos" szerkezetű, ezért törékeny. A leggyakrabban érintettek a csigolyák és a combnyak csont. Ezek törése és fájdalmas elváltozásai a leggyakoribbak.
Pajzsmirigybetegség és egyéb rizikófaktorok
Az oszteoporózis kockázata egyértelműen nagyobb a változó kor idején, de bizonyos gyógyszerek (szteroidok, fájdalomcsillapítók) a dohányzás, a kevés mozgás és a bél-hasnyálmirigy- és májbetegségek is növelhetik kialakulásának veszélyét. A felsoroltak mellett szerepel még egy eddig kevéssé ismert rizikófaktor is, a pajzsmirigy betegség.
Kezeletlen hypothyreosisban – a pajzsmirigy csökkent működése esetén - ugyanis csökken a csontok újjáépülése, ezáltal több csont bomlik, mint képződik, ráadásul a képződött kevesebb csont minősége is rosszabb, ezáltal a törés kockázata is fokozott. A pajzsmirigyhormon adása kezdetén a csontátépülési folyamat, az oszteoklasztok tevékenysége átmenetileg megnövekszik, ezért kezdetben a törési kockázat még növekedhet is.
Hypothyreosisban gyakoriak az ízületi és vázizomzatot érintő panaszok. Az utóbbiak izomgyöngeségben, fájdalomban és görcskészségben mutatkoznak meg.
Pajzsmirigy túlműködésben a helyzet más, de nem jobb! Ilyenkor ugyan több csont képződik, de annál is több bomlik le, tehát a végeredmény a csontállományának csökkenése. Az is bebizonyosodott, hogy a jellegzetes elváltozások már az ún. szubklinikus csökkent, ill. fokozott pajzsmirigybetegség esetében is kimutathatóak. A szubklinikus (enyhe) forma csak részletes kivizsgálás útján diagnosztizálható, ezért különösen fontos, hogy a kezelőorvos és a beteg erre feltétlen gondoljon.
Szűrésekkel és életmódváltással a megelőzésért
- A pajzsmirigy működésének legalább évenkénti kontrollja indokolt.
- A csont sűrűségének mérése (DEXA) mellett a csontanyagcsere számos "markerének", többek között a D vitamin szintnek a meghatározása is fontos.
- Lényeges a dohányzás abbahagyása és a megfelelő – kalcium tartalmú - ételek fogyasztása.
- Gondoskodjunk a D3 vitamin kiegészítő pótlásáról, mely a csontritkulás megelőzése mellett javítja az izomerőt, csökkenti a görcskészséget, javítja az immunrendszer működését, csökkenti az emlő- és a prosztata daganatok kialakulásának valószínűségét.
A D3 napi dózisa életkortól függően eltérő, ezt célszerű figyelembe venni:
D3 vitamin napi szükséglet:
Gyermekeknek: 200-400 IU/nap
Terheseknek, szoptató anyáknak: 400-600 IU/nap
Pajzsmirigybetegeknek: 400-600 IU/nap
Felnőtteknek:
50-60 év között 400 IU/nap
60 év felett 800-1000 IU
www.endokrinkozpont.hu
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
