SIBO, SIFO, IMO: tudja meg, melyik esetben mi zajlik a belekben

Betegségek

2024. október 12. 18:24

mit jelent SIBO, SIFO IMO ellen bélrendszer

Dr. Budai Marianna PhD.

PhD. szakgyógyszerész, egyetemi adjunktus

Furcsa rövidítések, melyeket sokan nem tudnak hova tenni. Ebben segítünk!

Egyre több ember tudja vagy véli azt, hogy a vékonybeleiben túlszaporodtak a baktériumok, vagyis SIBO (angolul small intestinal bacterial overgrowth), azaz a vékonybél bakteriális túlburjánzása vagy más néven kontaminált vékonybél szindróma áll fenn nála.

Miről is van szó? Mik a SIBO tünetei? Hogyan előzhető meg a SIBO, vagy ha már kialakult, miként kezelhető?

Bonyolítja a helyzetet, hogy a SIBO mellett létezik SIFO is, vagyis a gombák túlszaporodása által létrehozott állapot, sőt van IMO is, ami a metánt termelő mikroorganizmusok túlburjánzásával írható le. Mik a hasonlóságok, és mik a különbségek?

Leszögezendő, hogy az egészséges emberi szervezet nem baktériumoktól mentes. Normális esetben a vastagbélben hemzsegnek a baktériumok, és minden ember körülbelül egy kilogrammnyi, optimális esetben döntően „jótékony” bélbaktériumot cipel magával a vastagbelében. A vékonybélben is találhatók baktériumok, jóval kisebb számban ugyan, illetve lényeges az is, hogy azok milyen típusú baktériumok.

A probléma akkor lép fel, ha a baktériumok a vékonybelet lepik el, ráadásul nem a „jótékony” típusú baktériumok. Vagyis, baktériumok vannak nagy számban ott is, ahol nem kellene lenniük, és olyan baktériumok, amikhez nagyrészt kedvezőtlen hatások köthetők.

Mit tapasztal az, akinek a vékonybelében elszaporodnak a baktériumok?

A SIBO leggyakoribb tünetei között a hasi fájdalom és a hasmenés említhető. A tartósan fennálló SIBO azonban súlyosabb állapotokat is eredményezhet, így például alultápláltsághoz, szakszóval malnutrició-hoz vezethet, és megjelenhet az egyéb okokkal nem magyarázható súlyvesztés is a panaszok között.

Mindeközben tudjuk, hogy a „rejtélyes” fogyás oka SIBO esetén nem más, mint az, hogy a vékonybélben megtelepedett baktériumok felélik azokat a tápanyagokat, amiket normális esetben az emberi szervezet hasznosítana. A SIBO a zsírok felszívódásának a befolyásolása révén a zsírban oldódó vitaminok hasznosulására is hatással lehet, és akár hiányállapothoz is vezethet a zsíroldékony vitaminokból, így az A-, D-, E- és K-vitaminokból.

Gyanakodhat SIBO-ra, ha

gázosodást, puffadást,
hasi görcsöket,
hasmenést,
székrekedést,
gyomorrontás-szerű panaszokat,
indokolatlan teltségérzetet tapasztal.

Nem ritka állapotról van szó. Egyes adatok szerint a SIBO akár minden tizedik felnőttet érinthet, és bizonyos alapbetegségek – például irritábilis bél szindróma (IBS) – fennállása esetén ez az arány még nagyobb lehet.

Miért alakul ki a SIBO?

Jelenleg nem teljes egészében tisztázottak a SIBO okai. Tény azonban, hogy a vékonybél bizonyos anatómiai rendellenességei, a bél kémhatásának a változása, az immunrendszer működésének a zavarai vagy a vékonybél ritmikus összehúzódásaiban bekövetkező eltérések egyaránt hozzájárulhatnak a SIBO kialakulásához.

Lehetséges, hogy egy vírusos vagy bakteriális eredetű bélfertőzés, lisztérzékenység, bélrenyheség, a vékonybél beidegzésének a károsodása, májcirrózis, irritábilis bél szindróma (IBS) vagy egy korábbi, a beleket is érintő sebészeti beavatkozás tehető felelőssé a panaszokért.

Tudjuk, hogy kiknél fokozott a SIBO kialakulásának az esélye

Több alapbetegség gyakran társul SIBO-val. Vagyis azoknál, akiknél az alább felsorolt kórképek és állapotok jelen vannak, fokozott a SIBO kialakulásának az esélye:

Crohn-betegség,
cukorbetegség,
HIV,
Parkinson-kór,
pajzsmirigy-alulműködés.

Számít az is, hogy ki milyen gyógyszereket szed. A bélmozgásokat is lassító, narkotikus hatású gyógyszerek szedése például emelheti a SIBO rizikóját.

Hogyan diagnosztizálható a SIBO?

Amennyiben a SIBO-ra utaló jeleket vél felfedezni magán, javasolt orvoshoz fordulni. A SIBO számos egyéb kórképpel és állapottal mutathat átfedő tüneteket, így nem könnyű diagnosztizálni. Elég arra gondolni, hogy a laktóz- vagy fruktózintolerancia vagy az IBS is okozhat hasonló panaszokat.

A tünetek kikérdezésén és a fizikális vizsgálatokon túl az orvosok gyakran kilégzési teszteket végeznek a diagnózis megalapozása céljából. A kilélegzett gázok alapvetően háromfélék lehetnek: hidrogén, metán, illetve kén-hidrogén. Mindez egyben elárulja azt is, hogy egy önmagában elvégzett hidrogén-kilégzési teszt kevésnek bizonyulhat a SIBO diagnózisához. Érdemes lehet, alaposabban „körbejárni” a beleket!

Napjainkban már van lehetőség a bélből endoszkóposan vett minta összetételének az elemzésére is. Vagyis, megvizsgálható az, hogy milyen mikroorganizmusok, milyen számban és milyen arányban népesítenek be egy adott bélszakaszt (ez az ún. bélflóra- vagy mikrobiom-vizsgálat).

A vérminta elemzése is segíthet. A SIBO-s betegeknél jellemzően a normálisnál magasabb a folsavszint, miközben B₁₂-vitamin hiányra utalnak a laborparaméterek.

Amennyiben bebizonyosodik a SIBO, kezelésre van szükség.

Diétás és gyógyszeres lehetőségek a SIBO kezelésében

SIBO diagnózisa esetén általában az első lépést egy antibiotikum-kúra jelenti, amely a vékonybelet benépesítő, oda nem illő baktériumok elölésére irányul. Az orvosok gyakran ciprofloxacin, metronidazol vagy rifaximin antibiotikumokhoz nyúlnak. Megjegyzendő, hogy ezek „erős” antibiotikumoknak számítanak, amik a normál bélflórát is jelentősen károsíthatják, így érdemes gondolni a normál bélflóra helyreállítására, probiotikumok alkalmazására is.

Amennyiben a SIBO révén kialakult helyzet súlyos, és kiszáradás vagy alultápláltság (esélye) is fennáll, gondoskodni kell a szakszerű folyadék-, illetve tápanyagpótlásról.

Alapvető fontosságú lehet a táplálkozásra való odafigyelés, noha ma még nincs egyértelmű állásfoglalás azt illetően, hogy melyik diéta követése lehet eredményre vezető a SIBO-ban érintett betegeknél. Tanácsként azonban megfogadandó, hogy egyszerre nagy mennyiségű étellel ne terheljék a betegek a beleiket, vagyis törekedjenek a „többször keveset enni” elv betartására. Ha valaki igazoltan cöliákiás, annak törekednie kell a gluténmentes táplálkozásra.

Több vizsgálat alapján kedvező hatású lehet a magas FODMAP ételek kerülése. Vagyis, érdemes kiiktatni a táplálkozásból azokat a fogásokat, amik összetevői fermentációval bomlanak le a bélben, és jelentős mennyiségű gáz termelődéséhez vezetnek. Javasolható tehát a magas rosttartalmú ételek, a cukoralkoholok (pl. xilitol, szorbitol, mannitol, laktitol), a szukralóz, illetve az inulin fogyasztásának a mellőzése.

Jót tesznek-e a probiotikumok és a vitaminok, nyomelemek?

A SIBO kezelésében kedvező hatásúak lehetnek a kívülről bevitt jótékony hatású baktériumok, vagyis a probiotikumok. A jövőben azonban számos kutatásra van szükség annak a tisztázására, hogy milyen baktériumoknak, milyen számban és arányban való bevitele bizonyulhat hatásosnak a SIBO kezelésében.

SIBO kezelése kapcsán gondolni kell arra is, hogy a beteg esetleg mikrotápanyagok hiányával küzd. Szükség esetén pótolni kell a zsíroldékony vitaminokat, a vasat, a B₁₂- és egyéb vitaminokat.

Ha valakinek egyszer SIBO-ja volt, újra lehet?

A SIBO-ban érintettek egyik leggyakoribb kérdése az, hogy a gyógyulást követően kiújulhatnak-e a kínzó tüneteik. Sajnálatos tény, de le kell szögezni: a SIBO kezelhető, de kiújulhat. Az antibiotikumos kúra után újból felléphetnek tehát a tünetek.

A bélflóra életmóddal, táplálkozással és – esetleg – probiotikumokkal való karbantartása azonban javasolható.

Korábban SIBO-nak tekintették, ma már IMO a neve

Ma már külön állapotként kezelik a metán-termelő mikroorganizmusok vékonybélben való túlszaporodását (intestinalis metanogen overgrowth), vagyis az IMO-t. Korábban ezt is a SIBO-k közé sorolták, de aztán bevezették a külön elnevezést: IMO esetén ugyanis a metánt termelő mikroorganizmusok úgynevezett archeák, nem pedig baktériumok, illetve azok nem csak a vékonybélben, de a vastagbélben is jelen lehetnek.

SIBO vagy SIFO?

Nem csak baktériumok, de oda nem illő gombák is elszaporodhatnak a vékonybélben. Utóbbi esetben SIFO-ról vagyis a vékonybélben történő gomba túlszaporodásról (angolul small intestinal fungal overgrowth) van szó.

A SIFO és a SIBO tünetei erősen hasonlítanak egymásra, vagyis

hasi görcsök,
puffadás,
gázosodás,
teltségérzet,
hányinger,
hasmenés köthetők a SIFO-hoz.

A SIFO sem válogat, kialakulhat idős korban, fiatal gyermekeknél, illetve gyengébb immunrendszerű felnőtteknél is. Összességében leszögezhető, hogy a SIFO kialakulásának, vagyis a gombák bélben való megtelepedésének az egyik feltétele a nem kellően működő immunrendszer. Emellett a bélmozgások zavarai (túl kevés bélmozgás), a gyomorsavtermelést csökkentő protonpumpagátló (PPI) gyógyszerek szedése (a következményesen kevésbé savas, a kórokozókat kevésbé kiirtó gyomornedv) is hozzájárulhat a SIFO-hoz.

Vannak bizonyos alapbetegségek, amik gyakran kéz a kézben járnak a SIFO-val, ilyen a Crohn-betegség, a colitis ulcerosa, illetve a gyomor- és bélrendszeri fekélyek. Sok esetben a SIFO az IBS-sel társul.

A SIFO is kezelhető

A SIFO diagnosztizálása sok hasonlóságot mutat a SIBO diagnosztizálásának a menetével. A tünetek elemzésén kívül szükség lehet a bélből endoszkóposan vett mintákra, és a gombák, leggyakrabban a Candida fajok jelenlétnek a kimutatására.

A SIFO gyógyszeres kezelése döntően antifungális, vagyis gombaellenes hatóanyagok (pl. flukonazol szájon át szedve) alkalmazását jelenti.

A SIFO diétáját illetően számos kérdés van. Többen az ún. „Candida diétát” javasolják a kezelésére, ami főként a cukrok és cukorhelyettesítők (ideértve a magas cukortartalmú gyümölcsöket is), valamint a glutén mellőzésére épül, emellett a koffein- és az alkoholfogyasztás is kerülendő. Azonban ennek a hatásossága klinikailag nem igazolt SIFO esetén.

Összegezve

Egyre többen szenvednek SIBO-tól, vagyis a vékonybél bakteriális túlburjánzásától.
SIBO mellett létezik SIFO is, ami a gombák túlszaporodása által létrehozott állapot.
A SIBO leggyakoribb tünete a hasi fájdalom és a hasmenés.
A SIBO súlyos állapotokhoz vezethet, például alultápláltsághoz és súlyvesztéshez.
A SIBO diagnosztizálásához gyakran kilégzési tesztek is szükségesek.