CANDIDIASIS (CANDIDA-FERTŐZÉS) B37 ICD-11: 1F23
Candida-fertőzés: oka, tünete és kezelése
A candidiasis gombás fertőzés, okozói a Candida családba tartozó gombák, melyek többek között a bőrön, a nyálkahártyán, a nemi szerveknél és az emésztőrendszerben szaporodhatnak el.
Mivel a fertőzés sok különböző szervet támadhat meg, a tünetek is nagyon változatosak lehetnek. A candidiasis gyakori betegség, és néhány szélsőségesen súlyos, komoly szövődményekkel járó esettől eltekintve viszonylag könnyen gyógyítható.
A candidiasis oka és kialakulása
A candidiasis okozói a Candida nemzetségbe tartozó élesztőgombák, melyek közé legalább 100 faj tartozik. Ezek a mikroszkopikus gombák a világon mindenütt megtalálhatóak, az egészséges emberek szervezetében is. A különböző Candida-fajok a normális mikrobiom részét képezik, kimutathatóak többek között a bőrön, szájüregben, a bélrendszerben, a légutakban és a hüvelyben is. Természetesen, egészséges szervezetben nem a Candida-fajok az „uralkodók”, vagyis csak alacsony számban vannak jelen a testünkben ezek a gombák, és semmilyen problémát nem okoznak. A Candida különböző fajai azonban az ún. opportunista mikrobák közé tartoznak, vagyis, ha lehetőségük nyílik rá, elszaporodhatnak - ez okozza a kellemetlen tünetekkel járó betegségeket. Nem véletlen, hogy az esetek száma - bár a candidiasis már az ókorban is ismert betegség volt -, az 1940-es évektől ugrásszerűen nő, hiszen a XX. század második felében terjedtek el igazán az antibiotikumok. Az antibiotikumok elpusztítják azokat a baktériumokat (károsakat és jótékonyakat egyaránt), melyekkel a Candida-fajok versengenek, így a gombák számára kedvezőbbek lesznek az életfeltételek, könnyebben elszaporodhatnak, gyakrabban okozhatnak tünetekkel is járó betegségeket.
A leggyakoribb, betegségeket okozó faj a Candida albicans, de az elmúlt évtizedekben egyre többször azonosítanak más Candida-fajokat is a fertőzések okozójaként (ezek közé tartozik például a C. glabrata, a C. krusei, a C. tropicalis vagy a C. parapsilosis). Az újabb fajok terjedése a szakemberek szerint a gombaellenes szerek gyakori használatával, és az ezekre kialakuló rezisztenciával is összefügghet.
Gombás fertőzések: a szerveket érintő súlyosabb betegségek – olvasson tovább!
A candidiasis az esetek többségében nem emberről emberre terjed, de természetesen ezt sem lehet teljesen kizárni. Előfordulhat például, hogy az anyáról az újszülöttre terjed át a fertőzés, vagy a szexuális partnerek adják át egymásnak.
A súlyos, invazív Candida-fertőzés a leggyakrabban ún. nozokomiális, kórházi fertőzés, vagyis egészségügyi intézményben fertőződik meg a beteg.
Milyen szerveket érinthet a candidiasis?
A candidiasis okozta problémák két nagyobb csoportba oszthatóak: a „felületi”, lokális, főként a nyálkahártyára és a bőrre korlátozódó fertőzésekre, illetve az invazív, szisztémás fertőzésekre. Az előbbieknél a bőr, a köröm, a nemi szervek, az emésztőrendszer az érintett, és a betegség nem terjed tovább. Az utóbbiaknál azonban a gombák továbbterjedhetnek a véráramba, onnan pedig más szervrendszerekre, és súlyos, esetenként életveszélyes betegségeket okozhatnak.
A (lokális) candidiasis érintheti többek között:
- az ajkakat és a szájüreget
- a nyelőcsövet
- a gyomrot és a vékonybelet
- a hüvelyt (és környékét)
- a péniszt
- a végbelet és a végbélnyílást
- a bőrt
- a körmöket
- a szőrtüszőket
Az invazív candidiasis érintheti:
- az agyat
- a vérkeringést és a szívet
- a lépet és a májat
- a húgyutat
- a csontokat és az ízületeket
- a szemet
A candidiasis okozta betegségek
A candidiasis tulajdonképpen egy összefoglaló elnevezés, mely magára a Candida gombákkal való fertőzöttségre utal. A candidiasis számos különböző betegséget jelenthet, ezek rizikótényezői, tünetei, kezelési lehetőségei és a várható prognózis is változatos képet mutat.
Nyelőcső-candidiasis: a nyelőcső candida oka, tünete és kezelése – kattintson!
Sok esetben a candidiasis csak kiegészítő, pontosító információ a betegség diagnózisa mellett. Ezen betegségeknél nem kizárólag a Candida albicans vagy más Candida-fajok okozhatják a tüneteket, hanem más mikrobák (gombák vagy baktériumok) is. Gyakori, hogy több kórokozó is kimutatható a beteg szervezetében, a gombás és a bakteriális fertőzés egymás mellett van jelen.
A candidiasissal összefüggő betegségek között található például:
- szájpenész (orális candidiasis)
- szájüreg- és ajakgyulladás (stomatitis és cheilitis)
- glossitis (nyelvgyulladás)
- nyelőcsőgyulladás
- hüvelygomba
- pénisz-, illetve makkgyulladás (balanitis)
- szőrtüszőgyulladás
- gombás intertrigo (kipállás)
- körömágy-gyulladás
- körömgomba
- bőrgomba
- pelenkakiütés (pelenka dermatitis)
Invazív fertőzés következménye lehet:
- candidás véráram-fertőzés (candidemia) és szepszis
- tüdőgyulladás
- húgyúti gyulladás
- szívbelhártya-gyulladás (endocarditis)
- agyhártya-gyulladás (meningitis)
- ízületi gyulladás (arthritis)
- csontvelőgyulladás (osteomyelitis)
- a szem különböző részeinek gyulladása
Epidemiológia
A candidiasis világszerte elterjedt probléma. A Candida-fajok okozzák a legtöbb gombás fertőzést az embereknél. A candidiasis leggyakoribb típusai a szájpenész és a hüvelygomba.
Bár a fertőzés különböző típusai más-más csoportokat érinthetnek nagyobb mértékben (pl. a pelenka-dermatitis kisbabáknál, a stomatitis az idősebb korosztály tagjainál gyakoribb), mindkét nem érintett lehet, és bármely életkorban kialakulhatnak a betegségek. Kiugróan magas azonban a betegek száma az 1 éves kor alattiaknál és a 60 éven felülieknél.
A Candida-fertőzés rizikófaktorai
Több tényező együttes megléte kellhet ahhoz, hogy a szervezetben egyébként is jelen lévő gombák elszaporodjanak és betegséget okozzanak. Szükséges például, hogy a szervezet egészséges mikroba-flórájának egyensúlya megváltozzon (külső vagy belső hatások miatt), és a gombák szaporodásához megfelelő, nyirkos és meleg környezet is biztosított legyen. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a legtöbb esetben a candidiasis csak „felületi”, lokális problémákat okoz, és a különböző területekre eltérő mértékben hatnak a különböző rizikótényezők. A belélegzett kortikoszteroidok például a szájpenész rizikóját növelik, míg a hüvelyöblítés a hüvelygombáét.
Candida-fertőzésre hajlamosít a többek között:
- a bőr vagy a nyálkahártya sérülése
- fekélyes, nehezen gyógyuló sebek megléte
- az égési sérülések
- a túlsúly
- a legyengült immunrendszer
- az immunhiányos állapotok (pl. transzplantáció után)
- az elhúzódó vagy krónikus betegségek (pl. cukorbetegség)
- a daganatos betegségek és a daganatellenes terápiák
- az antibiotikumok használata
- a szteroidtartalmú gyógyszerek használata
- a hormonpótló gyógyszerek, az orális fogamzásgátlók, illetve a meddőség ellen alkalmazott szerek
- a dohányzás
- az egyoldalú, vitaminokban és ásványi anyagokban (elsősorban B12-vitaminban és vasban) szegény étrend és az alultápláltság
- a nem megfelelő higiénia (hüvelyöblítés, irrigálás, a szájüreg higiéniájának elhanyagolása)
- a műfogsor viselése
- a terhesség
- a stressz
- újszülötteknél a koraszülöttség és az alacsony születési súly
- kórházi tartózkodással összefüggő beavatkozások (pl. katéter, branül vagy shunt behelyezése)
- műtétek
- intenzív osztályon történő kezelés
Az antibiotikumok és a candidiasis
Az antibiotikumok a legtöbbet felírt gyógyszerek közé tartoznak, sikeresen veszik fel a harcot a bakteriális fertőzések ellen. Azonban – mint minden gyógyszert – az antibiotikumokat is körültekintően kell szedni, mert a túlzásba vitt, illetve helytelenül alkalmazott gyógyszerek nemcsak a gyógyszerrezisztens kórokozók terjedésének, de az opportunista gombás fertőzések kialakulásának is kedveznek. Az antibiotikumok a bakteriális fertőzések kezelésére szolgálnak, így vírusok, gombák ellen semmi értelme szedni ezeket; ennek ellenére nagyon sokan „elvárják” az orvosuktól, hogy egy vírusos eredetű fertőzésre, például náthára, influenzára is antibiotikumot írjon fel.
A felesleges gyógyszerezés azonban nem gyorsítja meg a gyógyulást, nem akadályozza meg, hogy megfertőzzünk másokat, de a későbbi bakteriális fertőzések kezelését azonban megnehezíti. Az antibiotikumok ráadásul nemcsak azokat a baktériumokat pusztítják el, melyek ellen felírják azokat, hanem a bélrendszerben vagy a bőrön megtalálható, a természetes és egészséges mikrobiom részét képező, „jótékony” baktériumokat is. Ezek a „jó” baktériumok számos biokémiai folyamatban nagy szerepet játszanak, az elfogyasztott élelmiszerek feldolgozásától a hangulat szabályozásán át a kórokozókkal szembeni védelemig. Ha – például a nem megfelelően szedett antibiotikumok miatt – a szervezetünk baktériumflórájának érzékeny egyensúlya felborul, könnyebben elszaporodhatnak azok a baktériumok vagy gombák, melyek egyébként semmilyen problémát nem okoznak.
A Candida-fertőzés tünetei és jelei
A candidiasis tünetei széles skálán mozoghatnak, attól függően, hogy mely szerv, szervrendszer vagy testtájék érintett. A leggyakoribb fertőzéseknél (így a bőr, a köröm, a szájüreg vagy a nemi szervek candidiasisánál), és egyébként egészséges érintetteknél a tünetek enyhébbek.
Invazív, szisztémás fertőzés esetén, illetve a fokozott rizikócsoportba tartozó, immungyenge betegeknél a tünetek jóval komolyabbak lehetnek, de nem-specifikusak, gyakran nehéz megkülönböztetni ezeket más, például bakteriális fertőzésektől. Csak néhány esetben vannak olyan tünetek, melyek egyértelműen utalnak a candidiasisra. Mivel az invazív fertőzések a legtöbbször kórházi környezethez köthetőek, az egészségügyi szakemberek fokozottan figyelnek az esetleges tünetekre, és már a fertőzés minimális gyanúja esetén is megteszik a szükséges lépéseket.
A bőrt, a körmöket és nyálkahártyát érintő fertőzések jellegzetes tünetei lehetnek:
- bőrpír
- viszketés
- az érintett terület érzékenysége, duzzanata, kipirosodása
- a köröm elszíneződése, megvastagodása
- fehér, túrószerű lepedék a szájüregben
- nyelési nehézségek
- sűrű, fehér, darabos hüvelyváladék
Invazív candidiasis (candidemia) tünetei lehetnek:
- a beteg állapotának romlása
- hőemelkedés és láz
- bőrpír és kiütések
- izomfájdalmak
- szapora szívverés, szívritmuszavar
- fejfájás
A candidiasis diagnosztizálása
A candidiasis diagnosztizálása lehet nagyon egyszerű és gyors, de hosszadalmas és bonyolultabb folyamat is. A leggyakoribb betegségek (szájpenész, hüvelygomba) esetén a klinikai tünetek alapján könnyen diagnosztizálható a candidiasis, ilyenkor más vizsgálatokra nem nagyon van szükség. Ugyanakkor hüvelygomba esetén ajánlott lehet a laboratóriumi vizsgálat, mert a tünetek könnyen összetéveszthetőek a bakteriális eredetű fertőzésekkel, és ez utóbbinál más gyógyszeres kezelésre van szükség.
Más esetekben, candidiasis gyanúja esetén az érintett területről szövetmintát vesznek, és ezt laboratóriumban, mikroszkóp alatt vizsgálják, de tenyésztést is végeznek. Fontos emellé a vér- vagy vizeletvizsgálat is. Ezek a vizsgálatok a fertőzést okozó mikroba pontos azonosításához is fontosak, ez ugyanis nagy mértékben befolyásolhatja a javasolt terápiát.
Orvosnál a Candida-fertőzéssel
A candidiasis gyakori probléma, így a legtöbbször a háziorvos, gyermekorvos vagy nőgyógyász diagnosztizálja és kezeli. A pontos diagnózist és a megfelelő kezelés meghatározását gyorsíthatja, ha néhány információt már előre összeszedünk:
- Szedtünk-e a tünetek jelentkezése előtti 1-2 hétben antibiotikumot vagy szteroid tartalmú gyógyszert?
- Voltunk-e kórházban a tünetek jelentkezése előtti hetekben?
- Volt-e valamilyen műtétünk, orvosi beavatkozásunk a tünetek jelentkezése előtti hetekben?
- Kisbabánál észleltünk-e pelenkakiütést, szájpenészt?
- Van-e valamilyen krónikus betegségünk, vagy fennáll-e ennek a gyanúja?
A candidiasis lefolyása és kimenetele
A különböző fertőzések lefolyása és kimenetele nagyon eltérő lehet. A bőrt és nyálkahártyát érintő, helyi candidiasis általában rövid időn belül komplikációk nélkül gyógyul. A candidiasis ellen nem alakul ki tartós védettség, a fertőzés többször is kiújulhat, visszatérhet.
A súlyos, invazív fertőzés azonban komolyabb és hosszabb kezelést igényel, és a beteg gyógyulási esélyei is rosszabbak. Rendkívül fontos, hogy már a fertőzés első gyanúja esetén elvégezzék a szükséges vizsgálatokat és megkezdjék a kezelést!
Vészhelyzet Candida-fertőzés esetén
Haladéktalanul forduljunk orvoshoz, ha candidiasis vagy annak gyanúja mellett a következőket tapasztaljuk:
- hányinger, hányás
- állandó gyomorégés
- mellkastájéki vagy hasi fájdalom
- fejfájás
- láz, hidegrázás
- szapora szívverés
A candidiasis komplikációi
A lokális, bőrt, körmöket, nyálkahártyát érintő fertőzés esetén viszonylag ritkán kell szövődményre számítani. A komplikációk általában csupán felülfertőződésekre korlátozódnak, pl. a vakarózás miatt a sérült bőrt könnyebben támadják meg más kórokozók. Ezek természetesen sok kellemetlenséggel járhatnak, de a legtöbbször viszonylag könnyen lehet a problémát kezelni. Előfordulhat az is, hogy a nem (vagy nem megfelelően) kezelt candidiasis egyik testtájról a másikra terjed át, pl. szájpenész esetén számolni kell a nyelőcső fertőződésével is.
Candidemia és invazív fertőzés esetén a lehetséges komplikációk között találjuk a szeptikus sokkot, és az is előfordulhat, hogy több szerv is felmondja a szolgálatot. A szisztémás Candida-fertőzés esetén a halálozási arány akár 40-60 százalék is lehet. Ez szerencsére meglehetősen ritka.
A Candida-fertőzés komplikációjának számíthat a fertőzés kiújulása, a candidiasis visszatérése. Krónikus esetben, gyakran kiújuló, visszatérő fertőzéseknél mindenképpen szükség van az alapos kivizsgálásra, hogy az esetleges alapbetegséget kideríthessék.
A Candida-fertőzés kezelési lehetőségei
A candidiasis gombaellenes gyógyszerekkel általában jól kezelhető. A leggyakrabban alkalmazott hatóanyagok a klotrimazol, a nystatin, a flukonazol, a mikonazol, a terbinafin stb. A megfelelő gyógyszert vagy gyógyszerkombinációt, annak adagolását és dózisát az adott betegséget, a beteg tüneteit, állapotát, kísérő betegségeit figyelembe véve választják meg.
Ezen szempontok alapján a candidiasis gyógyítása történhet:
- helyileg alkalmazandó krémekkel, kenőcsökkel vagy ecsetelőkkel
- szájon át szedhető gyógyszerekkel
- intravénásan adagolt gyógyszerekkel
A kezelés időtartama is rendkívül széles skálán mozoghat. Bizonyos esetekben már az is elég, ha egyetlen adag gyógyszert kap a beteg, máskor viszont két-három hétig is tarthat a kúra. Invazív fertőzés esetén akár hónapokra is szükség lehet a gyógyuláshoz, és további 6-24 hónapos utánkövetés is javasolt.
A candidiasis megelőzése
Az esetek egy részében a candidiasis kialakulásának rizikóját sokszorosára növelik a rossz szokások vagy a helytelen gyógyszerhasználat. Csökkenthető a candidiasis előfordulásának esélye, ha:
- nem szedünk feleslegesen antibiotikumokat, betartjuk az antibiotikumok szedésére vonatkozó szabályokat
- a szteroidos inhalátorok használata után vízzel kiöblítjük a szánkat
- odafigyelünk a higiéniára (de nem visszük azt túlzásba!)
- megfelelően kivizsgáltatjuk és kezeljük az esetleges krónikus betegségeinket
- leszokunk a dohányzásról
Mit tehetünk otthon Candida-fertőzés esetén?
Mivel a candidiasis sokféle módon jelenhet meg, különböző betegségeket okozhat, a tünetek házi módszerekkel történő enyhítése is nagyon eltérő lehet. Máshogy érdemes otthon „kezelni” a szájpenészt, máshogy a hüvelygombát. A legfontosabb teendő minden esetben az orvos által előírt gombaellenes terápia pontos követése. Emellett (orvosi konzultációt követően) megpróbálkozhatunk a következő módszerekkel:
- Fogyasszunk gyakrabban probiotikumokat tartalmazó ételeket (ízesítetlen joghurtot, savanyú káposztát stb.) vagy probiotikum étrend-kiegészítőket. Ezek segíthetnek helyreállítani a bélflóra egyensúlyát, így az immunrendszerünkre is jó hatással lehetnek.
- A nyers, tiszta kókuszolajnak gombaellenes tulajdonságai is vannak, így ezt helyileg alkalmazva enyhíthetjük a gombás fertőzés okozta tüneteket.
GYAKORI KÉRDÉSEK A CANDIDA FERTŐZÉSSEL KAPCSOLATBAN
Fertőz-e a candidiasis?
Bár a candidiasis a fertőző betegségek közé tartozik, a kialakulásának az oka a szervezetünkben lévő gomba elszaporodása. Ritka, hogy egyik ember adja át azt a másiknak, de természetesen nem lehet ezt kizárni. Terjedhet a candidiasis csókolózással vagy szexuális úton. Az is előfordulhat, hogy a gombás fertőzéssel küzdő terhes nő adja át az újszülöttnek a szülés során (ráadásul, a kisbabák egyébként is hajlamosabbak a fertőződésre, többek között éretlen, gyenge immunrendszerük miatt). Az is megtörténhet, hogy a szoptatás során az anya fertőződik meg Candidával, majd ezt „visszaadja” a kisbabának. Fontos azonban kiemelni, hogy a szervezetbe kerülő Candida nem feltétlenül okoz betegséget, tüneteket, ehhez megfelelő körülmények is kellenek.
Szükséges-e speciális diétát folytatni, ha Candida-fertőzése van valakinek?
Különleges diétára nincs szükség, de érdemes az étrendet úgy összeállítani, hogy az tápanyagokban gazdag legyen (ezzel is támogathatjuk az immunrendszer munkáját, és gyorsabban meggyógyulhatunk). Az elmúlt évtizedekben rendkívül divatossá váltak a különböző Candida-diéták, illetve a „krónikus Candida-fertőzést” vagy „candida-hiperszenzitivitást” célzó méregtelenítő kezelések és étrend-kiegészítők, azonban ezek hatékonysága tudományosan nem igazolt.
Mononukleózis: tünete, lefolyása, szövődményei és kezelése
Kell antibiotikumot szedni, ha candidiasisa van valakinek?
A Candida-fertőzést nem baktérium, hanem gomba okozza, az antibiotikum ez ellen nemcsak teljesen hatástalan, de kifejezetten káros is lehet.
Lehet-e Candida-fertőzése valakinek, ha nincsenek tünetei?
A candidiasis, vagyis a Candida-fertőzés alapvetően azt jelenti, hogy a szervezetben egyébként is megtalálható gombák valami miatt elszaporodnak és – enyhébb vagy súlyosabb – tüneteket okoznak. Ha a különböző Candida-fajok túlszaporodása nem okoz tüneteket, akkor azt általában nem tekintik problémának (ezt egyébként is csak laboratóriumi vizsgálatok során lehet megállapítani).
Források
Medscape https://emedicine.medscape.com/article/1075227-overview
Dermnet https://dermnetnz.org/cme/fungal-infections/candida-infection
Infectious Diseases (Elsevier, 2017.), szerk: Jonathan Cohen, William G. Powderly
Mandell, Douglas, and Bennett’s Principles and Practice of Infectious Diseases (Elsevier, 2020.), szerk: John E. Bennett, Raphael Dolin, Martin J. Blaser
Harrison's Infectious Diseases (McGraw-Hill, 2017.), szerk: Dennis L. Kasper, Anthony S. Fauci
Dermatology (Elsevier, 2018.), szerk: Jean L. Bolognia, Julie V. Schaffer, Lorenzo Cerroni
Fitzpatrick's Dermatology (McGraw-Hill, 2019.), szerk.: Sewon Kang, Masayuki Amagai, Anna L. Bruckner, Alexander H. Enk, David J. Margolis, Amy J. McMichael, Jeffrey S. Orringer
https://species.wikimedia.org/wiki/Candida_albicans C. albicans
https://archive.org/details/sdc18263 - C. glabrata
https://archive.org/details/sdc18248/SDC18248.JPG - C. krusei
https://en.wikipedia.org/wiki/Candida_tropicalis#/media/File:C_tropicalis_YC466.png - C. tropicalis
