Véres széklet és hasi görcsök: ez a betegség is okozhatja
A Crohn-betegség krónikus gyulladásos állapot, amely az emésztőrendszer bármely részét érintheti a szájtól a végbélnyílásig.
Gyulladást és károsodást okoz az emésztőrendszerben, ami olyan tünetekhez vezet, mint a hasi fájdalom, hasmenés, fogyás és fáradtság, valamint olyan szövődményekhez, mint a szűkületek és sipolyok.
A Crohn-betegség egy életen át tartó állapot, amely aktív tünetekkel járó időszakokkal (fellángolásokkal) és remissziós időszakokkal jár, amikor a tünetek kevésbé súlyosak vagy nincsenek tünetek. Bármely életkorban előfordulhat, de leggyakrabban 13 és 30 éves kor között diagnosztizálják. A betegség súlyossága változó lehet, és általában folyamatos orvosi kezelést igényel.
Magyarországon több mint 50 000 ember érintett, a fiatal betegek száma is rohamosan növekszik, már ötéves kor alatti gyermekeket is diagnosztizálnak.
A Crohn-betegség tünetei
- Hasi görcsök: a bél falának duzzanata, illetve hegesedése görcsöket okoz, mely esetenként émelygéssel és hányással jár.
- Véres széklet: a gyomor-bélrendszeren áthaladó tápanyag vérzést eredményez a gyulladt szövetekben, de a belek saját maguktól is vérezhetnek.
- Étvágytalanság, fogyás: a hasi fájdalmak valamint a belek falában keletkezett gyulladás csökkenti az étvágyat és megnehezíti a tápanyagok felszívódását.
- Fekélyek: a betegség kezdeti stádiumában a bél felszínén apró sebek keletkeznek, melyek később a belek falába mélyen behatoló fekélyekké alakulhatnak át.
- Végbélsipoly (fisztula): a végbél üregéből kiinduló rendellenes járat, mely a bélfal izomrétegei között elhelyezkedő mirigyek gyulladása miatt jön létre. A végbélsipoly ritkán gyógyul magától, az esetek többségében műtéttel kezelhető.
Ezeken kívül gyakori tünetek lehetnek még:
- hasmenés,
- fáradtság,
- szájüregi fekély,
- láz,
- végbéltáji fájdalom.
A Crohn-betegség diagnosztizálása
A Crohn-betegség tünetei hasonlóak lehetnek más emésztőrendszeri betegségekéhez, így a pontos diagnózis felállítása akár hosszabb időt is igénybe vehet. A betegség megállapításához vagy kizárásához a tünetek – köztük felszívódási zavarok – azonosítása mellett több beavatkozásra is szükség lehet:
- Vérvizsgálat: ennek segítségével meghatározható néhány olyan laboratóriumi paraméter, amely a gyulladás jelenlétére utal, esetleg észlelhetők olyan antitestek (ellenanyagok), amelyek a betegségre mutatnak.
- Székletvizsgálat: ezzel kizárhatják az esetleges fertőzéseket.
- Kolonoszkópia: a vizsgálat során egy vékony, hajlékony csövet juttatnak a bélrendszerbe, és ezen keresztül vizsgálják a bél belső falát. A betegségre jellemző nyálkahártyaelváltozások felfedezése és az elváltozásból vett minta szövettani vizsgálata segíthet a diagnózis felállításában.
- Kapszula-endoszkópia: a páciens egy apró kamerát nyel le, amely végighalad a teljes bélrendszeren és felvételt készít az emésztőrendszer belső faláról.
- Röntgen (kontrasztanyagos röntgen), esetleg CT vizsgálat
Mivel a Crohn-betegség megjelenhet már gyermekkorban is, ezért kiemelten fontos a korai diagnózis. Amennyiben a betegséget nem ismerik fel időben, akár súlyos komplikációkkal is számolni kell (például elmaradás a növekedésben).
A betegség teljesen nem gyógyítható, de kezeléssel megelőzhetőek a további szövődmények, például bélösszenövés, bélátfúródás kialakulása.
A betegséget kezelni lehet szteroidokkal, antibiotikumokkal, immungyengítő gyógyszerek alkalmazásával, gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel, valamint táplálék kiegészítőkkel. Ha az életmódváltás és a gyógyszeres kezelés nem hatékony, mert az egyes bélszakaszok nem reagálnak, ezeket a szakaszokat műtéti úton el kell távolítani.
Ha idejében megkezdődik a kezelés, azt követően pedig a betegséget kontroll alatt tartják, úgy közel gondtalan élet élhető.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Őssejtekkel segítik a Crohn-betegek gyógyulását a Semmelweis Egyetemen
