A reumatoid artritisz

Mi ez a betegség?

Az artritisz – általában – a szervezetben az ízületi gyulladásokat leíró megnevezés. Ez a fájdalmat és az ízület duzzadt állapotát is magában foglalja. A reumatoid artritisz (RA) krónikus forma, amire jellemző, hogy a test különböző helyein levő ízületekben jelentkezik, de egyidejűleg és mindkét oldalon (pl. kéz, csukló, térd). Annyira jellegzetes, hogy tulajdonképpen ha már ez felismerhető, észlelhető már ki lehetne mondani az RA diagnózisát - természetesen azt megfelelő vizsgálatokkal alá kell támasztani (röntgen, labor stb.). Egyébként kb. 150-féle artritisz-forma létezik még. Az RA az ízületeken kívül egyéb szerveket is megtámadhat: a bőrt, szemet, tüdőt, szívet, vesét, sőt a vérben is okozhat elváltozásokat.

Az oszteoartritisztől eltérő módon, az RA olyan gyulladásos betegség, ami bármely életkorban előfordulhat, tehát gyermekkorban is. Általában lassan alakul ki, a kisízültekben kezdődik, mint pl. az ujjízületek. Kezdetben általában csak egy ízületet érint, de az is lehet, hogy egyidejűleg többet. Kísérőtünetei gyakran a fáradtságérzés, súlyvesztés, enyhébb fájdalommal járó állapotok. Az élet során lehetnek akut, rohamszerű fellángolások is. Másokban viszont a betegség krónikus lefolyású, egyesekben gyorsan romolhat, progrediálhat.

Nőkben a betegség kb. háromszor gyakoribb, mint férfiakban. Általában 20-50 éves kor között kezdődik. Érdekes módon gyermek- és fiatalkorban is előfordulhat.

Oka nem teljesen ismert, de szerepet játszanak benne genetikai, környezeti és hormonális tényezők egyaránt.

Melyek az RA tünetei?

• általános rossz közérzet
• az érintett ízületek fájdalma
• melegebb, duzzadt ízületek
• merevséggel járó mozgáskorlátozottság, különösen reggel, és nyugalmi állapotokat követően

merevséggel járó mozgáskorlátozottság, különösen reggel, és nyugalmi állapotokat követően

Hogyan diagnosztizálható

Sokféle módszerrel lehet megállapítani az RA meglétét, lássuk részleteiben, melyek ezek!

• A fájdalmas ízületek helyének pontosítása, és a testszimmetria kérdése, tehát hogy mindkét oldal érintett egyidejűleg
• Az ízületi merevség észlelhető-e a reggeli órákban
• Kidudorodások és csomók a bőr alatt (ún. reumás csomók)
• A röntgenvizsgálat is mutatja a gyulladás, vagy az ízületi károsodás jeleit
• Vérképben kimutatható az ún. reuma-faktor (RF) jelenléte, de ez nem döntő a betegség szempontjából: mindkettő lehet a másik nélkül is, tehát csak ennek meglétére alapozni a diagnózist nem szabad.

Vérképben kimutatható az ún. reuma-faktor (RF) jelenléte, de ez nem döntő a betegség szempontjából: mindkettő lehet a másik nélkül is, tehát csak ennek meglétére alapozni a diagnózist nem szabad.

Mit tehet a beteg?

• Az orvos megállapítja, milyen típusú az artritisz, és RA áll-e fenn valóban.
• Pihentetni kell az ízületet a fájdalom elmúlásáig, utána visszatérhet a normális aktivitás, éppen az ízületi merevség megelőzése miatt.

• Pihentetni kell az ízületet a fájdalom elmúlásáig, utána visszatérhet a normális aktivitás, éppen az ízületi merevség megelőzése miatt.
• Éjjel, és hidegben melegen kell tartani a fájdalmas ízületet.

• Éjjel, és hidegben melegen kell tartani a fájdalmas ízületet.
• Egyszerű fájdalomcsillapítók alkalmazása (meg kell beszélni az orvossal).

• Egyszerű fájdalomcsillapítók alkalmazása (meg kell beszélni az orvossal).
• Enyhébb terhelés, mint pl. úszás fűtött uszodában hasznos lehet.

• Enyhébb terhelés, mint pl. úszás fűtött uszodában hasznos lehet.
• Túlsúly, elhízás esetén súlycsökkentés, az ízületekre háruló teher mérséklésére.

• Túlsúly, elhízás esetén súlycsökkentés, az ízületekre háruló teher mérséklésére.

Nagyon fontos megtalálni a helyes egyensúlyt a nyugalom és a testmozgás között. Ha az ízületi gyulladás romlik, pihenés szükséges, rosszabb esetben járókeret vagy ízület-rögzítő segédeszköz használata is szóba jöhet. Ha a gyulladás csökken, enyhébb, nem megterhelő gyakorlatokkal lehet segíteni az ízület mozgathatóságának visszatérését, és a környező izomzat működését is helyre lehet így állítani.

Mit tehet az orvos?

• Röntgen- és egyéb vizsgálatokat ír elő, pl. vérkép és egyéb tesztek, az artritisz típusának meghatározására, és a betegség aktivitásának megállapítására.
• Erősebb fájdalomcsillapítókat és gyulladásgátlókat rendel, de fontos ezek szedésének rendszeres ellenőrzése, az ismert mellékhatások veszélye miatt.

• Erősebb fájdalomcsillapítókat és gyulladásgátlókat rendel, de fontos ezek szedésének rendszeres ellenőrzése, az ismert mellékhatások veszélye miatt.
• Fizioterápia, gyógytorna a fájdalom és merevség mérséklésére, az ízületi mozgás javítására, az izomerő növelésére.
• Hőpalack- ill. jégtömlő kezelést javasol.

Hőpalack- ill. jégtömlő kezelést javasol.

• Rehabilitációs kezelést ajánl, ha a beteg mindennapos tevékenysége is kárt szenvednek, tehát ezeknek a fokozatos visszanyerése, visszailleszkedés a normális tevékenységekbe, életvitelbe.
• Műtéti eljárást alkalmaz a fájdalom csökkentése, a deformációk mérséklése és az ízületi működés javítása céljából.

• Műtéti eljárást alkalmaz a fájdalom csökkentése, a deformációk mérséklése és az ízületi működés javítása céljából.

A reumatoid artritisz nem gyógyítható betegség. Viszont az orvos, és más, a reumás betegségekben jártas szakemberek segítségével csökkenthető a gyulladás, a fájdalom mértéke, és a mindennapos tevékenységek végzése is megoldhatóvá válik.