Nagy előrelépés az 1-es típusú diabétesz őssejtes kezelésében
Nagy előrelépés történt az 1-es típusú cukorbetegség őssejtes kezelésében azzal, hogy a Harvard Egyetem kutatócsoportjának sikerült úgynevezett pluripotens őssejtekből százmilliós nagyságrendben béta-sejteket előállítaniuk - mondta el az MTI-nek Dr. Körner Anna, a Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekgyógyászati Klinika Diabétesz Osztályának vezetője.
A Harvard Egyetemen Doug Melton kutatócsoportjának több százmillió béta-sejtet sikerült laboratóriumban előállítania pluripotens (mindhárom csíralemez kialakítására és ivarsejtek képzésére is alkalmas) őssejtekből. Ezután egereken tesztelték őket, és a vizsgálat sikerrel járt: az őssejtből előállított béta-sejtek csökkentették a kísérleti állatok vércukorszintjét.
Forrás: MTI
"Kissé túlzónak tartom, hogy áttörésnek nevezik az eredményt, őssejtből béta-sejtet már több mint egy évtizede hoznak létre. Az igazi előrelépés az amerikai munkában az, hogy nagy, állításuk szerint százmilliós mennyiségben tudnak az új technikával béta-sejteket előállítani" - mondta Körner Anna.
Elmondta: az őssejtterápia lényege, hogy a még funkcióra nem "szakosodott", tehát nem érett sejtekből bizonyos sejttípusokat lehet képezni, ezek lehetnek idegsejtek, szívizomsejtek és többek között béta-sejtek is. Most sikerült nagy mennyiségben olyan béta-sejteket előállítani, amelyek megtartották a funkciójukat, tehát képesek voltak a kísérleti állatok szervezetében a vércukorszint csökkentésére.
"Az 1-es típusú cukorbetegséget az okozza, hogy az immunrendszer a vércukorszintet szabályozó béta-sejtek ellen fordul, elpusztítja őket. Az inzulint 1922-ben adták először cukorbetegeknek, azelőtt minden 1-es típusú cukorbeteg meghalt" - magyarázta az orvos.
"Ezzel az életben maradásukat biztosítani tudjuk, de az inzulinkezelés fájdalmas, időigényes, bonyolult, ezért minden olyan próbálkozás, amely pótolni igyekszik az elpusztult béta-sejteket, üdvözlendő" - méltatta a Cell című sejtbiológiai szaklapban közzétett friss kutatás eredményeit a szakember.
Körner Anna kiemelte azonban, hogy emberi terápiáról pontos jóslásokba bocsátkozni nem lehet, nem egy-két évről, hanem sokkal hosszabb munkáról van még szó, hiszen ez egyelőre csak egy sikeres egérkísérlet.
"Az állatkísérleteket még tovább kell finomítani, utána következhetnek a klinikai vizsgálatok, amelyek megszabott rend szerint több fázison mennek keresztül. Ez nagy valószínűséggel hosszú éveket vesz még igénybe" - vélekedett.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
