Szívroham és demencia: ez az alábecsült tápanyag hiányzik legtöbbünk szervezetéből

Hiába táplálkozik egészségesen, ezt az egy vitamint nem pótolja semmilyen zöldség. 65 év felett a hiánya mögött gyakran felszívódási zavar áll.

A B12-vitamin az egyik legfontosabb, mégis gyakran alábecsült tápanyag, amely nélkülözhetetlen a sejtek megújulásához, az idegrendszer egészségéhez és a szív- és érrendszer megfelelő működéséhez. Hiánya fokozza a szívroham, a stroke és a demencia kockázatát – különösen idősebb korban, de a fiatalabb generáció sem kivétel. Érdemes tehát felismerni a korai jeleket, és tudatosan gondoskodni a pótlásáról.

A láthatatlan hiány: miért különleges a B12-vitamin?

A B12-vitamin egyedülálló abban, hogy növényi eredetű élelmiszerekben gyakorlatilag nem található meg. Ez a tény különösen a vegetáriánusokat és a vegánokat érinti, akik így fokozottan ki vannak téve a hiány veszélyének.

A Német Táplálkozástudományi Társaság (DGE), valamint az osztrák és svájci szakmai társaságok napi 3–4 mikrogramm B12-vitamin bevitelét javasolják. Ez az érték nem hasraütésre született: számos klinikai vizsgálat alapján határozták meg, ahol több vérparaméter – például a B12-, a homocisztein- és a metilmalonsav-szint – is mérésre került.

Kik vannak veszélyben?

A 65 év felettiek a legveszélyeztetettebbek, mivel időskorban csökken a gyomorban termelődő intrinsic faktor mennyisége – ez az az enzim, amely a B12 felszívódásához elengedhetetlen. A hiány tehát nemcsak a bevitel, hanem a felszívódás zavarából is eredhet.

De nem csak az idősek tartoznak ide. Kockázati csoportnak számítanak még:

• Vegánok és vegetáriánusok, különösen a várandósság és a szoptatás időszakában.
• Emésztőszervi betegségekben szenvedők (pl. gyomorhurut, Crohn-betegség, colitis ulcerosa), mert a gyulladt nyálkahártya kevésbé tudja felvenni a vitamint.
• Metformint szedő cukorbetegek és protonpumpa-gátlókat használók, mivel ezek a gyógyszerek is gátolhatják a felszívódást.
• Krónikus stressznek kitett személyek, mivel a B12 a stresszhormonok termelésében is részt vesz, így tartós lelki terhelés esetén gyorsabban kimerülhet a szervezet raktára.
• Rendszeres alkoholfogyasztók, akiknél az alkohol fokozza a vitaminvesztést.

Miért fontos a B12 a szívnek és az agynak?

A B12 a homocisztein nevű aminosav lebontásában játszik kulcsszerepet. Ha a homocisztein szintje megemelkedik, az károsítja az érfalat, elősegíti az érelmeszesedést, és így növeli a szívroham és stroke kockázatát. A B12 tehát védőpajzsként működik az erek számára.

A vitamin továbbá hozzájárul a DNS stabilitásához, a vörösvérsejtek képződéséhez, és elengedhetetlen az idegsejtek regenerációjához. Nem véletlen, hogy hiányában gyakoriak az érzészavarok, a bizsergés a végtagokban, valamint a kognitív hanyatlás – akár a demencia korai előszobájaként.

Bár a kutatások szerint a B12-vitamin-hiány és az Alzheimer-kór közötti kapcsolat még nem teljesen tisztázott, több tanulmány is kimutatta, hogy az alacsony szint gyorsítja a szellemi leépülést és ronthatja a koncentrációt.

Milyen tünetek utalhatnak B12-hiányra?

A jelek gyakran alattomosak és fokozatosan alakulnak ki:

• tartós fáradékonyság, levertség,
• sápadtság, a vérszegénység jelei,
• koncentrációs zavarok, memória-romlás,
• izomgyengeség, szédülés,
• bizsergés vagy zsibbadás a végtagokban,
• hangulatingadozás, depresszív tünetek.

Ha a hiány hosszú ideig fennáll, az idegkárosodás visszafordíthatatlanná válhat, ezért a korai felismerés életbevágóan fontos.

Hogyan ellenőriztesse a szintjét?

A vérvizsgálat a legmegbízhatóbb módszer. Érdemes egyszerre több paramétert is nézetni:

• össz-B12-vitamin,
• holo-transzkobalamin (holo-TC),
• metilmalonsav (MMA) vagy homocisztein.

Ezek együtt mutatják meg, hogy a szervezete valóban képes-e hasznosítani a vitamint, vagy csak a vérben kering anélkül, hogy beépülne.

Természetes források és napi mintaétrend

A B12 elsősorban állati eredetű élelmiszerekben található meg. Már egy tudatosan összeállított napi étrend is fedezheti a szükségletet. Például:

• 1 pohár (150 ml) tej – 0,6 µg
• 1 kis csésze joghurt – 0,6 µg
• 1 főtt tojás – 1,1 µg
• 60 g camembert – 1,9 µg

Ez összesen 4,2 mikrogramm, vagyis elegendő mennyiség egy napra.

A vitamin hőstabil, tehát főzés vagy sütés közben alig bomlik le, így bátran készíthet belőle melegételeket is.

A növényi étrend buktatói

Sokan gondolják, hogy a savanyú káposzta, az algák vagy az erjesztett szójakészítmények jó B12-források. Ez sajnos tévedés. Ezek az élelmiszerek többnyire B12-analógokat tartalmaznak – olyan molekulákat, amelyek nemcsak hogy nem hasznosulnak, de gátolják a valódi B12 felszívódását.

Ezért a vegán étrendet követőknek elengedhetetlen a pótlás, mégpedig orvosilag ellenőrzött, megbízható étrend-kiegészítő formájában.

Tabletta, kapszula vagy injekció?

A legtöbb esetben a szájon át szedett kiegészítők (tabletta, kapszula, spray) jól felszívódnak és biztonságosak. A cianokobalamin vagy a metilkobalamin formájú készítmények különösen hatékonyak.

Súlyosabb hiány esetén – például emésztőszervi zavaroknál vagy időseknél – az orvos B12-injekciós kúrát javasolhat. Ez közvetlenül az izomba juttatja a vitamint, megkerülve a felszívódási akadályokat.

A túladagolástól nem kell tartani: még tartós, nagy dózisú bevitel mellett sem észleltek mellékhatásokat.

A B12-vitamin felszívódása lépésről lépésre

Az elfogyasztott, állati eredetű élelmiszerekben a B12-vitamin fehérjékhez kötötten található. A gyomorban a sósav és a peptikus enzimek segítenek ezt a kötést felbontani, majd a vitamin ideiglenesen egy ún. haptokorrin nevű hordozófehérjéhez csatlakozik. A vékonybél felső szakaszában a hasnyálmirigy-enzimek leválasztják ezt a hordozóról, és ezután a B12 a gyomor által termelt intrinsic faktorral komplexet képez – ez a komplex az ileumban (végbélszakasz) tud felszívódni.

Ahogy öregszünk, ez a folyamat sérülékenyebbé válik. A gyomor savtermelése csökken, a parietális sejtek (amelyek az intrinsic faktort termelik) működése gyengül, így kevesebb faktor áll rendelkezésre a B12 szállításához.

Ezen felül az úgynevezett food cobalamin malabsorption (FCM) nevű állapot sok idős embernél előfordulhat – ilyenkor a B12 nem tud hatékonyan felszabadulni az élelmiszerekről a gyomor–bélrendszerben. Ez tehát nem klasszikus autoimmun hiány (mint a pernicious anaemia), hanem egy funkcionális felszívódási zavar, amely gyakran kimarad a klinikai észlelésből.

Érdemes tudni néhány ritka, örökletes formát is, amikor a felszívódás már fiatal korban is zavart: például az Imerslund–Gräsbeck-szindróma, amelynél a bélfalban az ileumban található receptor (a cubam receptor) működése káros, így bár jelen van az intrinsic faktor, a vitamin mégsem tud bejutni a sejtekbe.

Az orvosi gyakorlatban régebben alkalmaztak ún. Schilling-tesztet annak vizsgálatára, hogy a beteg milyen mértékben képes felszívni a B12-vitamint (intrinsic faktor jelenlétében vs. hiányában). Ma már ez a teszt ritkán érhető el, de történelmi szemléletben jelzi, mennyire összetett a folyamat.

A túladagolás, a kockázatok és az óvatosság kérdése

Talán megnyugtató, hogy a B12 vízoldékony vitamin: a fölösleget a szervezet főleg a vizelettel kiüríti, ezért klinikailag ritkán fordul elő toksicitás.

Azonban a szakirodalom nem teljesen egységes abban, hogy nagy dózisok tartós alkalmazása teljesen veszélytelen-e. Néhány tanulmány felvetette, hogy folsav és B12 együttes, tartós, magas dózisú kiegészítése növelheti bizonyos daganatok – különösen vastagbélrák – kialakulásának kockázatát. Más vizsgálatok szerint viszont nincs bizonyíték arra, hogy a magas plazma-B12 volt önmagában okozó tényezőként járulna hozzá a daganathoz, és sok esetben az emelkedett szint inkább a háttérben álló májbetegség vagy más patológia következménye.

Egyes epidemiológiai kutatások arra is figyelmeztetnek, hogy a rendkívül magas B12-szintek (pl. > 600 pmol/L) összefüggésbe hozhatók rosszabb túléléssel vagy bizonyos betegségekkel, de ezek az összefüggések nem bizonyítják, hogy maga a B12 lenne a kiváltó ok – az ún. reverz kauzalitás (betegség okozza a magas B12-t) lehetséges.

Ezért a kiegészítő adagolásnál mindig ajánlatos orvossal vagy dietetikussal konzultálni, különösen ha valaki már betegségekkel él, daganatos kórtörténete van, májfunkciós eltérései vagy veseproblémái. A cél a hiány megelőzése, nem a „minél többet, annál jobb” stratégia.

Gyakorlati tanácsok a B12- vitamin pótláshoz és a napi rutinhoz

• Mikor szedje? A legtöbb szakértő azt tanácsolja, hogy a B12-kiegészítőt reggel vegye be, akár éhgyomorra, mert így kevésbé interferál más tápanyagokkal vagy gyógyszerekkel.
• Vitaminforma: a gyakorlatban legtöbbször cianokobalamin vagy metilkobalamin formáját használják, és nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy bizonyos „szublingvális” (nyelv alá szánt) készítmények lényegesen jobban felszívódnának, mint a hagyományos tabletták.
• Dózis: a jelenlegi ajánlott mennyiség felnőttek számára 3–4 mikrogramm, de a kiegészítők gyakran ennél jóval nagyobb adagokat kínálnak (100–500 µg vagy több). Az úgynevezett „megadószisú” készítményeknél azonban a felszívódás korlátozott, mivel a gyomor–bélszakasz kapacitása (intrinsic faktor elérhetősége) véges.
• Kombináció más tápanyagokkal: aA B12 hatékonyabb lehet, ha együtt alkalmazzák folsavval és B6-vitaminnal (a metilációs utak támogatására). Néhány kutatás szerint ez a kombináció különösen jótékony lehet érrendszeri események megelőzésében.
• Rendszeres ellenőrzés: ha valaki tablettát szed hosszabb időn át, célszerű félévente vagy évente ismételten ellenőriztetni az össz-B12, holo-TC és homocisztein/metilmalonsav értékeket, hogy megbizonyosodjon, a pótlás valóban hasznosul-e.
• Életmódi tényezők: a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, tartós stressz és bizonyos gyógyszerek (pl. antacidok, protonpumpagátlók, metformin) rontják a B12 felszívódását – ezeket érdemes lehet módosítani, ha lehetséges.
• Mellékkutatások: a B12-hiány nemcsak klasszikus idegrendszeri tüneteket okozhat, hanem befolyásolhatja az immunrendszert, a gyulladásos folyamatokat és a sejtszintű oxidatív stresszt is. Egyes újabb áttekintések szerint a B12 hiánya felgyorsíthatja az „öregedési markerek” (pl. DNS-károsodás, mitokondriális diszfunkció) kialakulását.

A B12 lenne a jövő vitaminja?

A legújabb kutatások szerint a B12-vitamin nemcsak az idegrendszert védi, hanem megelőző szerepe lehet a stroke és más kardiovaszkuláris betegségek esetében is – különösen, ha B6-vitaminnal és folsavval együtt alkalmazzák.

Egyes tanulmányok azt is feltételezik, hogy a B12 a DNS-stabilizáló hatásán keresztül hozzájárulhat bizonyos daganatos betegségek megelőzéséhez, bár ezen a téren további kutatásokra van szükség.

A lényeg összegezve

A B12-vitamin nem csupán egy a sok közül – hanem kulcs a hosszú távú testi és szellemi egészséghez. Különösen akkor, ha stresszes életet él, keveset fogyaszt állati eredetű ételekből, vagy emésztőrendszeri panaszai vannak, érdemes évente legalább egyszer megméretni a szintjét.

Egy jól beállított étrenddel, kiegészítőkkel és tudatos odafigyeléssel megelőzhető a hiány, elkerülhetők a későbbi idegrendszeri és kardiovaszkuláris következmények, és a szervezet is hálás lesz érte – hiszen a B12 az egyik legfontosabb vitamin, amely szó szerint életet ad a sejteknek.

Kapcsolódó cikk

Mit tesz a testével a B12-vitamin hiánya? Tünetek, amelyeket nem szabad félvállról venni

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!