Küzdelem vagy kompromisszum? Forrásteremtés és forrásallokáció a magyar egészségügy átalakuló finanszírozásában

A magyar egészségügyi rendszer jövője új kereszteződéshez érkezett – ez derült ki a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) nagyszabású konferenciáján, ahol több mint 270 szakember – betegek képviselői, kutatók, iparági és kormányzati döntéshozók – vitatták meg az elmúlt évek legfontosabb változásait és az előttünk álló kihívásokat.

A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) több, mint 270 fő részvételével tartott konferenciáján a betegek érdekeit képviselő, akadémiai, ipari és kormányzati szereplők értékelték az elmúlt évek legjelentősebb változásait, mint a gyógyszerfinanszírozás részleges reformját, az ágazati különadók módosítását és az egyedi méltányossági finanszírozás átalakítását.

A konferencián a résztvevők tudományos, transzparens párbeszéd keretében vitatták meg az átalakulás lehetőségeit és az első tapasztalatokat. A 2008-as gazdasági válság és a covid-járvány utáni időszak Magyarországot a régió átlagánál is súlyosabban érintette. Azóta a magyar gazdaság a GDP alapján nem tudott felzárkózni a környező országokhoz.

Mindez azért is meglepő, mert a magyar állam kiemelkedően sokat költ a gazdaság támogatására, miközben az egészségügyre, az oktatásra és a szociális ellátásra jóval kevesebbet fordít, mint az EU27 vagy az EU4 országok átlagosan.

„Magyarország jelenlegi gazdasági teljesítményéről érdemes visszafogottan nyilatkozni, továbbá a jövőre vonatkozó előrejelzéseket is nehéz megfogalmazni, hiszen a bizonytalanság mind országos, mind globális szinten rendkívül nagy. A geopolitikai átrendeződés világmértékben és az EU peremvidékeken is kiszámíthatatlan. A gyors ütemű technológiai fejlesztések és a klímaváltozások tovább mélyítik ezt a bizonytalanságot” – mondta BOD Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa.

A magyar társadalomban a népegészségügyi kockázatok (elhízás, dohányzás, alkoholfogyasztás) az OECD-átlag fölöttiek, az egészségben eltöltött életévek száma a legalacsonyabb a régióban, az elkerülhető halálozás pedig a legmagasabb. A Eurostat adatai szerint Magyarországon az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés kedvezőbb, mint ahogyan azt a lakosság saját tapasztalatai tükrözik. Míg az orvosok száma nem marad el jelentősen a nemzetközi átlagtól, különösen aggasztó a gondozó- és ápolószemélyzet súlyos hiánya.

„Az egészségügyi állapotunkat mindössze 15–20%-ban határozza meg az egészségügyi ellátórendszer maga. Ennél jóval nagyobb hatást érhetnénk el, ha a hangsúlyt nem csak az akut ellátás finanszírozásának növelésére helyeznénk. hanem a lakossági kommunikáció és az egészségügyről alkotott előítéletek formálására, a szűrési programok hatékonyságának javítására, valamint a krónikus ápolási szektor mielőbbi fejlesztésére” – mondta Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja.

Amerikában gyors ütemben zajlik egy reformfolyamat, amelynek célja a rendkívül magas gyógyszerárak mérséklése, többek között egy új, európai referenciaárazáson alapuló modell bevezetésével. Mivel a tervezett rendszerben az USA-hoz hasonló GDP-jű európai országok árait vennék alapul, ez közvetve a magyar gyógyszerárakra is hatással lehet.

Amennyiben a modell életbe lép, nemcsak az amerikai árak csökkenése, hanem az európai árak jelentős emelkedése, az állami és lakossági kiadások következményes növekedése és a gyógyszerpiac drasztikus átrendeződése is bekövetkezhet.

„Amennyiben ez a forgatókönyv valóra válna, kiemelten fontos lenne elkerülni a nettó árak referenciaárazását, mivel annak következményei rendkívül súlyosak lennének. Ugyanakkor nem kizárt, hogy egységes európai listaár alakulna ki, ami alapjaiban rendezné át a jelenlegi rendszert. Ez a helyzet akár egy teljesen új alapokon nyugvó magyar gyógyszertámogatási rendszer kialakítását is szükségessé teheti.” – mondta DÁVID Tamás a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő ártámogatási főigazgató-helyettese.

A gyógyszerpolitika jelenlegi főbb irányait a kompetenciák bővítése, a digitalizáció erősítése és az egészségügyi kimenetek optimalizálása határozza meg. A napokban társadalmi egyeztetésre kerül a háziorvosok jogosultsági körének kiterjesztésére vonatkozó javaslat, amely a felírási szabályok módosítását és új indikátorrendszer bevezetését is tartalmazza.

A gyógyszerészek esetében szintén a kompetenciák bővítése van napirenden: a közösségi gyógyszerészek alapellátásba történő integrálása, digitális készségeik fejlesztése, valamint jogosultságuk kiterjesztése a krónikus gyógyszerek felírására és védőoltások beadására.

„A jövő egészségügye adatvezérelt, ugyanakkor emberközpontú, a mesterséges intelligencia nem cél, hanem eszköz, amely az orvosi döntéshozatalt támogatja. A digitalizáció terén cél a gyógyszerekhez kapcsolódó adatforrások összekapcsolása, az EESZT-ben található nem strukturált dokumentumok feldolgozása és egy mesterséges intelligencián alapuló elemzési környezet kialakítása, amely a jövőbeni értékelések alapját adhatja. Az így nyert adatok kulcsszerepet játszanak majd az egészségügyi kimenetek javításában” - mondta BIDLÓ Judit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára.

A Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért egyedülálló intézményként jött létre 2025-ben, hiszen korábban nem létezett hasonló szervezet Magyarországon. Az alapítvány kizárólag méltányossági alapon nyújt támogatást, segítséget kínálva a betegek számára. Az alapítvány 2025-ben 39,5 milliárd, 2026-ban pedig 47,2 milliárd forintos keretösszegből gazdálkodik, jelenleg 15 főt foglalkoztat. A működés kezdete óta 5828 kérelem érkezett az alapítványhoz, amelyek közül 3265 még folyamatban van; 407 gyógyszerféleséget érintettek, köztük 111 új terápiát. Az alapítvány jogkörébe minden olyan készítmény tartozik, amelyre nincs társadalombiztosítási támogatás, a kérelmeket pedig továbbra is a NEAK-on keresztül lehet benyújtani.

„Az alapítvány heti rendszerességgel ülésezik, az ügyeket sürgősségi sorrendben vizsgálja, és minden kérelmet egyedileg bírál el, az esélyegyenlőség elvét szem előtt tartva. A jövőbeni fejlesztések között szerepel az elbírálási idő 60 napra csökkentése, az EESZT-hez való csatlakozás vizsgálata és GDPR-kompatibilis kommunikáció kialakítása.” – mondta Kovávsné Putnoki Katalin, a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért alapítvány kuratóriumi elnöke.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!