Az 5 leggyakoribb nőgyógyászati műtét

A nőgyógyász munkája igen szerteágazó, és előfordulhat, hogy a páciens állapota műtéti beavatkozást indokol. Melyek a leggyakoribb műtétek és hogyan zajlanak?

Dr. Józan Gyöngyit, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-sebészét arról kérdeztük, vajon melyek a leggyakoribb nőgyógyászati műtétek.

1. Nőgyógyászati küret

A küret - vagy más néven méhkaparás- mondhatni a leggyakoribb nőgyógyászati műtét, melynek során a méh nyálkahártyáját altatásban egy küretkanállal távolítják el. Leginkább vérzészavarok, erős vérzés esetén van rá szükség, ám sokszor rosszindulatú daganat fennállásának gyanújakor is el kell végezni, mivel ekkor szövettanra küldik az eltávolított nyálkahártyát, így kiderül, jelen van-e kóros sejtburjánzás.

2. Mióma műtét

A mióma egy jóindulatú daganat, ami a méh izomzatának sejtburjánzása. Kialakulásában nagy szerepet játszanak bizonyos hormonális zavarok (főleg az ösztrogéndominancia). Mérete igen változatos, lehet egészen apró, de akár ökölnyi méretű is. Attól függően, hogy mekkora és hol helyezkedik el, lehet tünetmentes is, de teherbeesési nehézségek, vérzészavarok, alhasi fájdalmak hátterében is gyakran szerepel.

Amennyiben apró, nem nő, panaszokat nem okoz, elég csak megfigyelni, ám ha nagyobb és valamilyen zavart generál úgy érdemes komolyabban foglalkozni vele. Kezelése enyhébb esetben lehet gyógyszeres, hormonterápia, de ha gyorsan nő, súlyos panaszokat okoz, például nyomást gyakorol egy érre, úgy műtéti beavatkozásra van szükség, és endoszkópos eljárással el kell távolítani. Ritkán a méh eltávolítására is sor kerülhet.

3. Missed ab műtét

Befejezetlen vetélés esetén indokolt lehet orvosi beavatkozás. Ekkor embrió elhalása után nem megy végbe normál időben a vetélés, a kilökődés folyamata. Tüneteit tekintve megegyezik a spontán vetélésével, vagyis hüvelyi vérzés, barnás folyás, hasi görcsök, derékfájás hívhatják fel rá a figyelmet, de az is lehet, hogy tünetszegény, és csak a nőgyógyászati kontroll UH során derül rá fény.

Műtétre ekkor a tökéletes és gyorsabb tisztulás miatt van szükség, valamint akkor, ha a megkésett vetélés nagy fájdalmakkal jár, illetve, ha lelki szempontból jobb a nőnek az, ha gyorsan maga mögött tudhatja a folyamatot.

Mikor van szükség méhkaparásra?

4. Konizáció

Amennyiben a méhnyakrák-szűrés eredménye kóros elváltozásra utal, úgy a méhnyak kúp alakú kimetszésére van szükség, melyet konizációnak neveznek. Ez diagnosztikus és gyakran terápiás módszer is egyben, ugyanis gyakori, ami a kimetszés során eltávolításra kerül az egész kóros terület. A beavatkozás altatásban történik, és ha fennáll a tovább terjedés gyanúja, akkor ezzel egy időben küretre is sort kerítenek.

A konizációnak több módja is ismert: történhet szikével, illetve úgynevezett loop kaccsal, melynek során elektromos “késsel” történik a kimetszés. Ez utóbbi kevesebb lábadozási idővel, valamint kevesebb vérzéssel jár, továbbá nincsenek varratok sem - mondja dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-sebésze.

5. Invazív meddőségi vizsgálatok

A meddőségi kivizsgálások során szükség lehet invazív beavatkozásokra is - természetesen nem első körben. Ilyen például a petevezetékek átjárhatóságának vizsgálata (HyCoSy, HSG), a méhtükrözés (hysteroscopia) is, de indokolt lehet laparoszkópiával is áttekinteni a reprodukciós szerveket. Gyakran ugyanis petevezető(k) elzáródás, a méhben való összenövések, endometriózis, mióma áll a teherbeesés útjában. Ezen eljárások jó oldala, hogy gyakran nem csak diagnosztikus, de terápiás eljárások is egyben.