Az oszteoklaszt (osteoclast) vagy más néven csontfaló sejt egy csontbontásra specializálódott többmagvú óriássejt. Az oszteoblasztokkal és oszteocitákkal a csont sejtes állományát alkotját. Az oszteoklasztok az elpusztult csontállományt fagocitálják és lebontják, így fontos szerepük van a vér kalciumszintjének szabályozásában.
Az oszteoklaszt az elpusztult csontszövetet "eltakarító" többmagvú óriássejt. E sejtek daganatos elszaporodását jelenti a betegség, mely a jóindulatú és a rosszindulatú daganatféleségek közötti átmenetet képezik.
Az oszteoklasztóma előfordulása
Oszteoklasztóma tünetei, vizsgálata és kezelése
Forrás: EgészségKalauz
Általában fiatalokban, 20-40 éves kor között jelentkezik. Gyerekekben nagyon ritka az előfordulása. Leggyakoribb megjelenése a hosszú csöves csontokban, így a combcsont és a sípcsont térdhez közeli részében, valamint a felkarcsont vállhoz közelebbi felében látható.
Az oszteoklasztóma oka
Kialakulásának oka ismeretlen, nem örökletes és nem köthető traumához sem.
Az oszteoklasztóma tünetei
A daganat gyorsan növekszik. A betegek először az érintett végtag fájdalmáról és annak duzzanatáról panaszkodnak. Később az ízület közelsége és érintettsége miatt a végtag mozgatása egyre nehezebb lesz, a mozgás korlátozottá válik. Mivel a daganat magát a csontot is elvékonyítja, gyakoribb csonttörés éles, heveny fájdalmat okozhat.
Az oszteoklasztóma diagnózisa
Első vizsgálati módszer a röntgenvizsgálat, mely általános képet ad a tumor határairól, méretéről, és arról, hogy a környező ízületet a tumor elérte-e. CT és MR képalkotó vizsgálatok adnak pontos képet a daganat körüli szövetek állapotáról. Szöveti (biopsziás) mintavétel után pedig a szövettan igazolja az oszteoklasztóma diagnózisát.
Az oszteoklasztóma kezelése
Az oszteoklasztóma átmenet a jó- és a rosszindulatú csontdaganatok között. Az oszteoklasztóma gyorsan, agresszíven növekedik, a lágyrészekbe és az ízületbe is gyorsan betör, de nagyon ritkán ad a daganat tüdőáttétet (a többi rosszindulatú csontdaganattól eltérően). Kezelése így a sebészi eltávolítás. Ha sikerül egyben ép szövettel övezve eltávolítani, az oszteoklasztóma nem újul ki, vagyis a beteg gyógyultnak tekinthető. Előrehaladott, ízületet is érintő állapot esetében a kiújulás 10-40% valószínűséggel bekövetkezik, ezért a beteg nyomonkövetése fontos a műtét után is.
További tudnivalók az oszteoklasztómáról
Bár az oszteoklasztóma a csontdaganatok spektrumában a jó- és rosszindulatú elváltozások határán helyezkedik el, viselkedése miatt kiemelten fontos az időben történő felismerése és kezelése. A betegség óriássejtes csontdaganat néven is ismert, és mivel elsősorban a mozgásszervrendszer aktívan igénybe vett területein alakul ki, az életminőséget gyorsan és jelentősen ronthatja.
A daganat szövettani sajátossága, hogy az oszteoklasztszerű óriássejtek mellett mononukleáris stromasejteket is tartalmaz, amelyek feltételezhetően kulcsszerepet játszanak a tumor növekedésében. Bár áttét ritkán alakul ki, a tüdő felé történő szóródást minden esetben ki kell zárni a diagnózis felállítását követően, ezért a kezelés része lehet mellkas-CT is.
A sebészi beavatkozás típusa függ a daganat elhelyezkedésétől és kiterjedésétől. A leggyakrabban alkalmazott eljárás a curettage, vagyis az érintett terület kikaparása, amelyet gyakran egészítenek ki csontcementtel vagy más csontpótló anyaggal, hogy csökkentsék a kiújulás esélyét. Ugyanakkor egyes esetekben radikálisabb műtét, például az érintett csontszakasz részleges vagy teljes eltávolítása, sőt protézis beültetése is szükségessé válhat. A sebészi technika megválasztása mindig egyéni mérlegelést igényel, különösen fiatal, aktív életet élő betegek esetében.
Az elmúlt években ígéretes célzott terápiás lehetőségek is megjelentek. Ezek közé tartozik a denosumab nevű monoklonális antitest, amely a RANK-ligand (RANKL) gátlásán keresztül csökkenti az oszteoklasztok aktivitását. Bár jelenleg Magyarországon főként előrehaladott vagy műtétileg nem eltávolítható esetekben alkalmazzák, a nemzetközi szakirodalomban egyre több pozitív eredmény születik e kezelés kapcsán.
A gyógyulást követő utánkövetés legalább 5 éven át ajánlott, hiszen a daganat a kezelés után akár évekkel is kiújulhat. Ez idő alatt rendszeres képalkotó ellenőrzés (röntgen, CT vagy MR) javasolt, különösen, ha a daganat korábban elérte az ízületet vagy a környező lágyrészeket is.
Fontos tudni, hogy az oszteoklasztóma nem egyenlő a rosszindulatú csontrákkal, de kellő komolysággal kell kezelni. Megfelelő diagnózissal, pontos szövettani vizsgálattal és jól megtervezett sebészi beavatkozással a legtöbb esetben jó eséllyel elérhető a teljes gyógyulás. A mozgásszervi rehabilitáció, fizioterápia és a beteg pszichés támogatása is része a sikeres kezelésnek, hiszen egy ilyen diagnózis jelentős életminőségbeli és érzelmi terhet róhat a fiatal betegekre.
Gyakori kérdések az oszteoklasztómáról
Mi az oszteoklasztóma?
Az oszteoklasztóma, más néven óriássejtes csontdaganat (giant cell tumor of bone, GCTB), ritka, többnyire jóindulatú, de helyileg agresszívan viselkedő csontdaganat. Leggyakrabban a hosszú csöves csontok ízülethez közeli végén alakul ki, például a térd környékén.
Milyen életkorban alakul ki leggyakrabban?
Leginkább fiatal felnőtteknél, jellemzően 20–40 éves kor között fordul elő. Gyermekkorban ritka, és a növekedési porc záródása előtt csak elvétve alakul ki.
Hol fordul elő leggyakrabban az oszteoklasztóma?
Gyakori helye a combcsont alsó és a sípcsont felső vége, vagyis a térd környéke. Előfordulhat a kéz, a medence, a gerinc, illetve más csontok területén is.
Milyen tüneteket okoz az oszteoklasztóma?
A legjellemzőbb panasz a fokozatosan kialakuló, tartós csont- vagy ízületi fájdalom. Emellett duzzanat, érzékenység, mozgásbeszűkülés és az érintett végtag funkciójának romlása jelentkezhet. Előrehaladott esetben a daganat meggyengítheti a csontot, és akár kóros törést is okozhat.
Okozhat-e hirtelen erős fájdalmat?
Igen. Bár a panaszok gyakran fokozatosan alakulnak ki, a daganat által meggyengített csont törése hirtelen, jelentős fájdalommal járhat. Ilyenkor sürgős orvosi vizsgálatra van szükség.
Rosszindulatú daganat az oszteoklasztóma?
Az oszteoklasztóma általában jóindulatú daganat, de nem tekinthető teljesen ártalmatlannak. Helyileg agresszívan növekedhet, károsíthatja a környező csontot és lágyrészeket, valamint kiújulhat. Ritkán rosszindulatú átalakulás is előfordulhat.
Adhat-e áttétet az oszteoklasztóma?
Ritkán igen. A leggyakoribb távoli terület a tüdő, és áttét elsősorban agresszívebb vagy kiújuló esetekben fordulhat elő. Ezért a diagnózis és a kezelés után szükség lehet rendszeres kontrollvizsgálatokra.
Hogyan diagnosztizálják?
A kivizsgálás általában képalkotó vizsgálatokkal kezdődik. A röntgen gyakran jellegzetes eltérést mutat, de CT- vagy MR-vizsgálatra is szükség lehet a daganat kiterjedésének pontosabb megítéléséhez. A biztos diagnózishoz rendszerint biopszia, vagyis szövettani mintavétel szükséges.
Milyen elváltozás látható a röntgenfelvételen?
Az oszteoklasztóma rendszerint a csont végén, az ízület közelében elhelyezkedő, jól körülhatárolt, csontpusztulással járó elváltozásként jelenik meg. A kép azonban önmagában nem elegendő a végleges diagnózishoz.
Összetéveszthető más csontdaganatokkal?
Igen. Többféle csontdaganat és egyéb csontelváltozás mutathat hasonló képalkotó eltéréseket. Ezért a pontos diagnózis felállításában a képalkotó vizsgálatok mellett a szövettani eredménynek is fontos szerepe van.
Hogyan kezelhető az oszteoklasztóma?
A kezelés elsősorban a daganat helyétől, méretétől, agresszivitásától, a környező szövetek érintettségétől és attól függ, hogy fennáll-e törés vagy kiújult-e a betegség. A legfontosabb kezelési lehetőség általában a sebészi eltávolítás.
Mindig műteni kell?
Nem minden esetben ugyanaz a műtéti megoldás szükséges, de az oszteoklasztóma kezelésében a sebészetnek központi szerepe van. A cél a daganat eltávolítása és lehetőség szerint a csont, illetve az érintett ízület funkciójának megőrzése.
Mit jelent a küretázs?
Küretázs során a sebész a daganatos szövetet kikaparja a csontból. A visszamaradó üreget gyakran csontpótló anyaggal vagy csontcementtel töltik ki. Bizonyos esetekben további helyi kezeléseket is alkalmazhatnak a kiújulás kockázatának csökkentésére.
Mikor lehet szükség nagyobb műtétre?
Nagy kiterjedésű daganat, jelentős csontpusztulás, ízületi felszín érintettsége vagy bizonyos kiújulások esetén kiterjedtebb műtét válhat szükségessé. Ilyenkor szóba jöhet a daganatos csontszakasz eltávolítása és rekonstrukciója is.
Van gyógyszeres kezelés is?
Bizonyos előrehaladott, nehezen operálható vagy kiújuló esetekben gyógyszeres kezelés is alkalmazható. Ilyen lehet például a denosumab, amely az oszteoklasztok működésében szereplő RANK–RANKL jelátviteli rendszert gátolja. Alkalmazásáról minden esetben a kezelőorvos dönt az egyéni kockázatok és a várható előnyök alapján.
Kiújulhat az oszteoklasztóma?
Igen. A kiújulás kockázata függ többek között a daganat elhelyezkedésétől, kiterjedésétől, az alkalmazott műtéti technikától és attól, hogy mennyire sikerült teljesen eltávolítani az elváltozást. Emiatt a kezelés után rendszeres kontroll szükséges.
Gyógyítható az oszteoklasztóma?
Az esetek jelentős részében eredményesen kezelhető, különösen akkor, ha a betegséget időben felismerik és megfelelően kezelik. A prognózist azonban az egyéni körülmények, a daganat agresszivitása, elhelyezkedése, a kiújulás és az esetleges áttét jelenléte is befolyásolja.
Milyen gyakran kell kontrollra járni?
A kontrollok gyakoriságát az ortopédiai vagy onkológiai team határozza meg. A követés célja elsősorban a helyi kiújulás, illetve ritkán a tüdőáttét időben történő felismerése. A kontroll része lehet képalkotó vizsgálat is.
Megelőzhető az oszteoklasztóma?
Jelenleg nincs olyan ismert életmódbeli módszer vagy szűrővizsgálat, amellyel az oszteoklasztóma kialakulása biztosan megelőzhető lenne. A tartós, megmagyarázhatatlan csontfájdalom vagy duzzanat kivizsgálása azonban elősegítheti a betegség korábbi felismerését.
Mikor forduljon orvoshoz tartós csontfájdalommal?
Ha a csont- vagy ízületi fájdalom több héten át fennáll, fokozódik, éjszaka is jelentkezik, duzzanat társul hozzá, vagy az érintett végtag mozgása beszűkül, érdemes orvosi vizsgálatot kérni. Hirtelen fellépő, nagyon erős fájdalom vagy sérülés nélkül kialakuló törés gyanúja sürgős ellátást indokol.
Jó- vagy rosszindulatú daganat az oszteoklasztóma?
Az oszteoklasztóma (óriássejtes csontdaganat) ún. intermedier viselkedésű daganat: vagyis nem klasszikusan jóindulatú, de nem is tipikus rosszindulatú. Gyorsan növekedhet, betörhet az ízületbe vagy a lágyrészekbe, és ritkán ugyan, de tüdőáttétet is képezhet. Épp ezért komolyan kell venni, de sok esetben sebészi úton teljesen gyógyítható.
Kialakulásában szerepet játszik öröklődés vagy korábbi sérülés?
Nem. Az oszteoklasztóma jelenlegi ismereteink szerint nem öröklődik, és nem köthető korábbi csontsérüléshez sem. Pontos kiváltó oka ismeretlen, de nem fertőző és nem életmóddal összefüggő betegség.
Mely csontokat érinti leggyakrabban?
Többnyire a hosszú csöves csontok végrészein, például a combcsont térdhez közeli részén, a sípcsonton vagy a felkarcsont vállhoz közeli végén alakul ki. Ritkán előfordulhat a gerincoszlopban vagy a medencében is, ezek kezelése bonyolultabb lehet.
Milyen jelek utalhatnak a betegségre?
Fájdalom, duzzanat és az érintett végtag mozgásának korlátozottsága a legjellemzőbb tünetek. Mivel a daganat elvékonyítja a csontot, fokozódik a törésveszély – ilyenkor hirtelen, heves fájdalom jelentkezhet.
Hogyan történik a diagnózis?
A diagnózis első lépése általában röntgenvizsgálat, amit CT vagy MR követhet a pontos feltérképezéshez. A végleges diagnózist mindig szövettani vizsgálat (biopszia) alapján lehet kimondani.
Mikor indokolt műtét, és milyen típusai vannak?
A műtét minden esetben indokolt, mivel ez a legfőbb kezelési mód. Lehet "kikaparás" (curettage) csontpótlással, vagy radikálisabb eltávolítás. Néha protézisre vagy csontátültetésre is szükség lehet, különösen, ha az ízület is érintett.
Kiújulhat a daganat a műtét után?
Sajnos igen, különösen ha nem sikerül ép széllel teljesen eltávolítani a tumort. A kiújulás esélye ilyenkor 10–40% között van. Éppen ezért elengedhetetlen az évekig tartó, rendszeres utógondozás.
Mi a szerepe a gyógyszeres kezelésnek?
Újabb lehetőség a denosumab nevű célzott biológiai terápia, amely az oszteoklasztok működését gátolja. Ezt főként műtétileg nem eltávolítható vagy kiújuló esetekben alkalmazzák, de egyes országokban már preoperatív kezelésként is bevált.
Teljesen meggyógyulhatok?
Igen, ha a daganatot időben és teljes egészében el tudják távolítani, és nem alakul ki áttét vagy kiújulás, akkor a beteg gyógyultnak tekinthető. A rendszeres kontrollvizsgálatok ennek biztosítására szolgálnak.
Befolyásolja-e az élethosszt vagy az életminőséget a betegség?
Az oszteoklasztóma megfelelő kezeléssel ritkán veszélyezteti az életet, de az érintett csont vagy ízület állapota hosszabb távon hatással lehet a mozgásképességre. A megfelelő sebészeti ellátás, rehabilitáció és pszichés támogatás segíthet a jó életminőség fenntartásában.
A krónikus fájdalom összefügghet az oszteoklasztómával?
Az oszteoklasztóma, más néven óriássejtes csontdaganat, és a krónikus fájdalom között közvetlen és meghatározó kapcsolat áll fenn. Ez a daganattípus, bár rendszerint jóindulatú, rendkívül agresszíven növekedhet, és a csontszövet helyi pusztításával intenzív, mélyről jövő fájdalmat generál. A fájdalom krónikussá válását elősegíti, hogy a daganat növekedése során feszíti a csonthártyát, amely gazdagon el van látva érzőidegekkel. Amennyiben az elváltozás az ízületek közelében helyezkedik el, a daganat megváltoztatja az ízfelszínek statikáját, ami tartós ízületi gyulladáshoz és állandósult mozgásszervi fájdalomhoz vezet.
Felhasznált források:
- Vízkeleti Tibor: Az ortopédia tankönyve
- Mark H. Beers, MD: MSD Orvosi kézikönyv a családban
- MedlinePlus - Health Information from the National Library of Medicine
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
