Pánikbetegség: mikor kell fontolóra venni a gyógyszeres kezelést?

Azok, akik pánikbetegséggel élnek, nagyon sok mindent hajlandóak megpróbálni azért, hogy megszabaduljanak ettől a kínzó állapottól, de mikor kell gyógyszer?

Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere szerint ez teljesen érthető és sok módszer valóban hatékony is lehet, azonban van egy pont, amikor a gyógyszeres kezelés jelentheti a tartós, biztonságos megoldást.

Egy pánikroham még nem pánikbetegség

A helyzet megértéséhez fontos megkülönböztetni a pánikrohamot a pánikbetegségtől. A pánikroham tulajdonképpen bárkivel előfordulhat élete során, de ettől ő még nem pánikbeteg. A roham egy hirtelen kialakuló, erős fizikai érzésekkel, gyakran félelmetes tünetekkel jelentkező intenzív epizód, ami néhány percig tart és jellemzően 20-30 perc alatt teljesen megszűnik. A roham hátterét már csak azért is fontos kivizsgálni, hogy kizárható legyen egy szervi, jellemzően szív-érrendszeri vagy hormonális ok a háttérben.

- A pánikroham és a pánikbetegség közötti alapvető különbség a gyakoriságban, az ismétlődésben és a folyamatos szorongás jelenlétében rejlik. A pánikroham egy tünetegyüttes, míg a pánikbetegség egy diagnosztizálható mentális állapot, amely visszatérő rohamokkal jár – ismerteti Veres doktornő. -

Amikor a pánikbetegséget meglétét akarjuk igazolni vagy kizárni, éppen ezért nem csak a roham alatt jelentkező tünetekre kérdezünk rá, hanem arra is, hogy például mit érez a kliens a rohamok közt. Fél-e egy újabb pánikrohamtól, próbálja-e mindenáron elkerülni a számára triggernek tűnő helyzeteket, illetve, hogy van-e ismert pszichiátriai diagnózisa, bármilyen mentális-pszichés problémája.

Mit lehet tenni pánikroham esetén?

Ha egy konkrét roham közeledtét érzi valaki több lehetősége van védekezni. Íme, néhány hasznos technika:

- Légzőgyakorlatok: mivel a roham közben a gyors, felületes légzés a jellemző, már az első jeleknél fókuszáljunk a légzésünkre. A lassú, hasi légzés (4 másodpercig belégzés, 4 másodpercig benntartás, 6 másodpercig kilégzés) segít megnyugtatni az idegrendszert.

- „Földeléses” technikák: segítenek visszatérni az „itt és most”-ba. Ilyen például az "5-4-3-2-1" módszer. Nevezzünk meg 5 dolgot, amit látunk, 4-et, amit megérintünk, 3-at, amit hallunk, 2-t, aminek érezzük a szagát, és 1-et, amit megízlelhetnénk.

- Hideg víz: a hideg víz arcra fröcskölése vagy egy jégkocka megfogása azonnal csökkenti a szívritmust, kissé megnyugtat.

Pánikbetegségnél is segíthetnek gyógyszermentes módszerek

Veres doktornő hangsúlyozza, hogy a pánikbetegségnél sem kizárt, hogy bizonyos módszerek hosszú távon segítenek stabilizálni, fenntartani egy jó állapotot. Fontos azonban, hogy bizonyítottan hatékony eljárásokkal támogassuk a gyógyulást, próbáljuk elkerülni a túl sokat ígérő „csodaszereket”.

Evidenciákon alapuló segítő módszerek:

Pszichoterápia

Ez gyakorlatilag a leghatékonyabb módszer a pánikbetegség kezelésében, amelyet szakember vezethet. Leggyakrabban a kognitív viselkedésterápia a választott módszer, amely segít azonosítani és átkeretezni a pánikrohamot kiváltó katasztrofizáló gondolatokat. Ugyancsak alkalmazható bizonyos esetekben az expozíciós terápia. Ennek során a terapeuta segítségével a beteg fokozatosan, ellenőrzött körülmények között szembesül a pánikot kiváltó fizikai tünetekkel (pl. szapora szívverés), így megtanulja, hogy azok nem veszélyesek.

Relaxációs és mentális módszerek

Az egyre ismertebb mindfulness (tudatos jelenlét) segít abban, hogy a testérzeteket (szédülés, zsibbadás) ne vészhelyzetként, hanem semleges jelenségként kezeljük. Az autogén tréning, a jóga és a vizualizáció pedig hatékonyak lehetnek az izomfeszültség oldásában és az elme megnyugtatásában.

Életmódbeli változtatások

Nyilvánvalóan nem azonnal hatnak, de a jó mentális-pszichés állapot fenntartásához bizonyítottan hozzájárul a rendszeres testmozgás, az alkohol és a koffein kerülése, a vércukorszint stabilan tartása táplálkozással, illetve akár diabetológusi segítséggel és a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás.

Mikor van szükség a pánikbetegség gyógyszeres kezelésére?

- A pánikbetegség gyógyszeres kezelése akkor válik szükségessé, ha a rohamok gyakorisága, intenzitása vagy a betegség szövődményei már jelentősen korlátozzák a mindennapi életvitelt, a munkaképességet és/vagy az életminőséget. A gyógyszeres terápia célja a rohamok megszüntetése, a szorongás csökkentése és az elkerülő viselkedés, például agorafóbia megelőzése – hangsúlyozza dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere. - A gyógyszerek közül az antidepresszánsok nem a rohamok azonnali megszüntetését célozzák, a hatásuk 3-4 hét rendszeres szedés után érezhető, bár a kezdeti visszaesésre fel kell készíteni a pácienseket. A szorongásoldók, elsősorban a benzodiazepinek pedig azonnal kifejtik a hatásukat, és a rohammal járó, erős szorongást is gyorsan oldják.

Összeségében tehát a megfelelően beállított gyógyszeres kezelés nagyon komoly javulást hozhat a páciensek életében, egészen más minőségű életet élhetnek a betegség karbantartásával. Mindemellett azonban gyógyszermentes, bizonyítottan hatékony módszerekkel is érdemes megtámogatni a komplex kezelést.

Összegzés

• A pánikroham és a pánikbetegség nem ugyanaz; a pánikbetegség ismétlődő rohamokkal és tartós szorongással jár.
• A pánikroham kezelésére légzőgyakorlatok, földeléses technikák és hideg víz segíthetnek.
• A pánikbetegség kezelésében a pszichoterápia, különösen a kognitív viselkedésterápia a leghatékonyabb módszer.
• Életmódbeli változtatások, relaxációs technikák és mindfulness szintén hozzájárulnak a javuláshoz.
• Gyógyszeres kezelésre akkor van szükség, ha a rohamok súlyosan befolyásolják az életminőséget; a gyógyszerek megfelelő beállításával komoly javulás érhető el.

Ez is érdekelheti

Mire utalnak a pánikrohamok?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!