Hivatalosan: új nevet kap a PCOS – a szakértők szerint évtizedek óta félreértettük ezt a betegséget

Túlságosan félrevezető volt a PCOS elnevezés.

Több mint száz év után új nevet kaphat a nők egyik leggyakoribb hormonális betegsége. A policisztás ovárium szindrómát – közismertebb nevén PCOS-t – egy nemzetközi szakértői konzorcium mostantól poliendokrin metabolikus ovárium szindrómának (PMOS) nevezné. A döntés mögött nem pusztán tudományos finomítás áll: a szakértők szerint a régi elnevezés félrevezető volt, és sok esetben hozzájárult ahhoz, hogy a betegek későn kapjanak diagnózist vagy nem megfelelő kezelést.

Az új elnevezést a prágai Európai Endokrinológiai Kongresszuson ismertették, egy 14 éven át zajló nemzetközi együttműködés eredményeként. A kezdeményezésben orvosok, kutatók, betegjogi szervezetek és érintett nők is részt vettek.

Nem csak a petefészkekről szól

A PCOS elnevezés régóta azt sugallta, hogy a probléma elsősorban a petefészkeket érinti, és ciszták kialakulásával jár. A modern kutatások azonban mára egyértelművé tették, hogy a helyzet ennél sokkal összetettebb.

A betegség hormonális, anyagcsere-, bőrgyógyászati és pszichológiai tünetekkel is együtt járhat. Sok érintettnél inzulinrezisztencia, súlygyarapodás, fokozott cukorbetegség-kockázat vagy akár zsírmáj is kialakulhat. Emellett gyakoriak a menstruációs zavarok, a pattanások, a fokozott szőrnövekedés és a termékenységi problémák is.

A szakértők szerint a régi név túlzottan egyetlen szervre fókuszált, miközben a szindróma valójában az egész szervezet működését befolyásolhatja.

A „ciszták” sem valódi ciszták

A félreértések egyik legnagyobb forrása maga a „policisztás” kifejezés volt. Az 1930-as években két chicagói sebész, Irving Stein és Michael Leventhal figyelt fel arra, hogy meddőséggel küzdő nőknél a petefészkek megnagyobbodtak, és apró, cisztaszerű képleteket tartalmaztak.

Később ezek alapján nevezték el a betegséget Stein–Leventhal-szindrómának, majd PCOS-nak.

Csakhogy ma már tudjuk: ezek a képletek valójában nem klasszikus ciszták, hanem fejlődésükben megrekedt tüszők, vagyis olyan éretlen petesejtek, amelyek nem jutottak el az ovulációig. Ráadásul nem minden érintettnél láthatók ultrahangvizsgálattal, tehát a hiányuk nem zárja ki a betegséget.

A finn szülész-nőgyógyász, Terhi Piltonen szerint a régi név rengeteg félreértést okozott. Sok nő attól tartott, hogy a petefészkében veszélyes ciszták vannak, amelyek megrepedhetnek vagy műtétet igényelnek, miközben ez a legtöbb esetben nem igaz.

Világszerte milliókat érint

A becslések szerint a PMOS világszerte körülbelül 170 millió embert érinthet, mégis a betegek akár 70 százalékát sem diagnosztizálják időben.

Ez részben azért történhet meg, mert a tünetek rendkívül változatosak. Van, akinél elsősorban menstruációs zavar jelentkezik, másnál a súlygyarapodás vagy az inzulinrezisztencia kerül előtérbe, megint másoknál a meddőség hívja fel a figyelmet a problémára.

A szakértők szerint a régi név azt a hamis képet erősítette, hogy ez kizárólag nőgyógyászati probléma, miközben a háttérben gyakran komplex hormonális és anyagcsere-eltérések állnak.

Az inzulinrezisztencia kulcsszerepet játszhat

A kutatások szerint a PMOS-ben szenvedők jelentős részénél inzulinrezisztencia is fennáll. Egyes becslések alapján az érintettek akár 85 százalékánál is megfigyelhető ez az állapot.

Az inzulinrezisztencia miatt a szervezet nehezebben reagál az inzulinra, ezért a hasnyálmirigy egyre többet termel ebből a hormonból. Ez hosszú távon elősegítheti a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás és más anyagcsere-betegségek kialakulását.

A probléma azért is jelentős, mert sok nőnél ezeket a kockázatokat még mindig nem szűrik rendszeresen, pedig a korai felismerés rengeteget számíthatna.

Egy cukorbetegség elleni gyógyszer új szerepben

A 2000-es évek elején jelentek meg az első komolyabb kutatások arról, hogy a metformin nevű, eredetileg cukorbetegség kezelésére alkalmazott gyógyszer segíthet a PMOS tüneteinek enyhítésében is.

A vizsgálatok szerint a készítmény csökkentheti az inzulinszintet és a férfihormonok – például a tesztoszteron – mennyiségét, ami kedvezően hathat a cikluszavarokra és az ovulációra is.

Bár a metformint ma is sok esetben alkalmazzák PMOS-ben, több országban még mindig úgynevezett „off-label” kezelésnek számít. Ez azt jelenti, hogy hivatalosan nem erre a betegségre engedélyezték, így a finanszírozása is problémás lehet.

A szakértők remélik, hogy az új név segíthet abban, hogy a betegség anyagcsere-oldala nagyobb figyelmet kapjon a kutatásban és az egészségügyi rendszerben is.

A mentális egészségre is hatással lehet

A PMOS nem csupán testi tüneteket okozhat. Egyre több kutatás mutat rá arra, hogy az érintetteknél gyakoribb lehet a szorongás, a depresszió, az önértékelési probléma és az evészavar is.

Ebben szerepet játszhatnak a hormonális változások, a testsúlyproblémák, a bőrtünetek vagy akár a meddőségtől való félelem is. Sok nő arról számol be, hogy évekig nem vették komolyan a panaszait, ami tovább növelte a pszichés terheket.

Az új elnevezés egyik fontos célja éppen az, hogy a betegséget ne kizárólag nőgyógyászati kérdésként kezeljék, hanem komplex állapotként, amely az élet számos területére hatással lehet.

A WHO döntése még hátravan

A következő években a nemzetközi szakmai szervezetek célja az, hogy a PMOS elnevezés fokozatosan leváltsa a PCOS-t az orvosi gyakorlatban és a köznyelvben is.

Ehhez azonban még szükség lesz arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalosan is módosítsa a betegségek nemzetközi osztályozási rendszerét.

A szakértők szerint a névváltoztatás önmagában nem old meg mindent, de fontos lépés lehet afelé, hogy az érintettek gyorsabban kapjanak diagnózist, pontosabb tájékoztatást és személyre szabottabb kezelést.

Figyelmébe ajánljuk

A PCOS jelei: 7 tünet, amivel a betegség jelez

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!