A prosztatarák világszerte a második leggyakrabban diagnosztizált rosszindulatú daganat férfiak esetében, A világ országainak több mint felében férfiak körében a prosztata karcinóma (PCa) a leggyakrabban diagnosztizált rákos megbetegedés.
- A prosztatarák a világon a második leggyakrabban diagnosztizált rosszindulatú daganat a férfiaknál, Európában pedig a leggyakoribb daganatos megbetegedés.
- A korai stádiumban a prosztatarák gyakran tünetmentes, a tünetek nem jellegzetesek, ezért a rendszeres szűrés kiemelten fontos.
- Magyarországon nincs szervezett prosztatarákszűrő program, ezért főként az önként jelentkezők vagy egyéb urológiai vizsgálat során derül fény a betegségre.
- A PSA (prosztata specifikus antigén) vérszintjének vizsgálata segíthet a daganat felismerésében, de nem teljesen megbízható, ezért további vizsgálatok szükségesek gyanús esetekben.
- A hosszú távú gyógyulás szempontjából kulcsfontosságú az időben elkezdett urológiai szűrés, különösen a 45 év feletti és magasabb rizikójú férfiak számára.
Az országok negyedében a férfiak a vezető haláloka. Európában férfiak esetében a prosztata rák a leggyakrabban diagnosztizált daganatos megbetegedés, és a harmadik leggyakoribb rákkal összefüggő halálok. Dr. Med. Habil. Buzogány István PhD, az Urológiai Központ – Prima Medica urológusa a daganatveszélynek kitett korú férfiak rizikócsoportjaira, a betegség stádiumaira, azok tüneteire és a korai felismerés jelentőségére hívta fel a figyelmet.
A prosztatarák korai tünetei nem kifejezetten jellegzetesek
A prosztata rákos daganata kezdetben sokszor tünetmentes, és a korai tünetek sem kifejezetten jellegzetesek. A legtöbb férfi fejében legfeljebb a jóindulatú prosztata megnagyobbodás gondolata fordul meg, ha gyakori vizelési ingert, vizeletürítési nehézséget vagy szakaszos vizelést tapasztal.
- Jelenleg Magyarországom nincs az emlő- vagy a vastagbél daganatokhoz hasonló szervezett szűrési program a prosztata esetében a rosszindulatú daganat időben történő felismerésére. Csak azok a férfiak kerülnek vizsgálatra, akik önszántukból keresik felfel e célból orvosukat, vagy más okból zajlik náluk urológiai vizsgálat és ennek kapcsán történik meg a szűrésük. Prosztatarák szempontjából átlagos kockázati csoportba tartozó férfiak esetében 45 éves korban tanácsos elkezdeni a szűrést. Normál esetben prosztata daganat szempontjából alacsony kockázati csoportba sorolható egyéneknek évente ajánlott a szűrővizsgálatokat ismételni, ettől gyakrabban csak kiemelt esetekben van szükség a megjelenésre – ismerteti Buzogány doktor.
A prosztata rosszindulatú sejtek által termelt prosztata specifikus antigén (PSA), egy vérből kimutatható marker, ami jó biztonsággal jelzi a daganat jelenlétének veszélyét. A PSA normál értékét az első vizsgálat során a betegek kora szerinti bontásban kell értékelni. Az európai (kaukázusi rasszba tartozó) férfiak esetében a PSA normál értéke 49 éves korig 2,6 ng/ml alatt van az 50-59 éves korosztályban 3,5 ng/ml a 60-69 éves korban 4,5 ng/ml, míg 70-79 éves korosztályban 6,5 ng/ml a "normális" értékek maximuma. Ugyanakkor azzal is tisztába kell lenni, hogy a PSA vizsgálat érzékenysége és nem túl magas 60.80%. Sajnos sok esetben előfordulhat ál pozitív eredmény, tehát tényleges daganat nélküli emelkedett érték. Lehet ugyanakkor ál negatívitás is, amikor a biztosan meglévő daganatot sem jelzi a marker.
Emelkedett kockázatot jelent a prosztatarák kialakulása szempontjából a genetikai hajlam, amikor a felmenők apa nagyapa, vagy a fiútestvérek között fordult elő rosszindulatú prosztata tumor, vagy speciális daganatmegelőző gén (BRCA1-2) mutáció, a mozgás szegény életmód és a magas testtömegindex (BMI) a dohányzás és az alkoholfogyasztás.
A szűrés életet menthet
Szerencsére egyre több férfi tartja szem előtt az egészségmegőrzés jelentőségét, ami azt jelenti, hogy nem csak tünetek esetén fordulnak orvoshoz, de önkéntes szűréseken is részt vesznek. Az egyik legfontosabb férfiaknak ajánlott szűrővizsgálat az urológiai szűrés, amelyen 40-45 év felett évente ajánlott részt venni. Ennek része a PSA meghatározás is, amely egy egyszerű vérvételt jelent.
- Vannak, akik a magasabb PSA értékből azonnal prosztatarákra következtetnek, holott ez nem ennyire egyszerű – mondja Dr. Med. Habil. Buzogány István PhD, az Urológiai Központ – Prima Medica urológusa.
Alapvetően a PSA két típusát vizsgálják a laborban: a szabad (free) PSA-t és a teljes (totál) PSA-t, illetve azok arányát, amit PSA index -nek neveznek. A teljes PSA szintje nagy ingadozást mutathat, de általában a teljes PSA-hoz mérten magasabb szabad PSA alacsonyabb prosztatarák rizikót jelent, és fordítva is igaz az összefüggés. Mindemellett a PSA-szintet több más tényező (pl. a vizsgálat előtti 5 napon belüli kerékpározás, lovaglás, nemi közösülés, prosztata gyulladás ) is befolyásolja, így az adott eredmények még nem jelentik feltétlenül a daganat jelenlétét. Ha mégis gyanú merül fel, mindenképp tovább kell vizsgálni a beteget fizikális és képalkotó vizsgálattal multiparametrikus mágneses rezonancia vizsgálat (mp MRI) elvégzésével. A kiszűrt esetekben szövettani mintavétel alapján mutatható ki a daganat és állapítható meg a daganatot felépítő sejtek rosszindulatúságának foka, a Gleason-pontszám, ami pontosítja a daganat veszélyességének mértékét. A Gleason pontszámot a szövettanász állapítja meg és ennek figyelembevételével történik a daganatok karakterizálása.
Felmerül a kérdés, hogy függenek-e beteg tünetei a prosztatarák stádiumától klinikai kockázaticsoport beosztásától? Röviden megválaszolva, nem egyértelműen karakterizálható a tünetek és a klinikai stádiumok közötti kapcsolat. Jóval inkább a rizikócsoportok szerint vizsgálva lehet valamiféle összefüggést találni a tünetek és a daganatveszély között.
Rákmegelőző állapot
Ebben a fázisban a férfiak jellemzően semmilyen feltűnő panasszal nem találkoznak! Csak később részletezendő rizikócsoportokba tartozók szűrése alkalmával gyanúsnak minősülő betegek szövettani mintavétele során mutatható ki elváltozás. Ilyen szövettani eltérés a prosztata intraepithelialis neoplasia (PIN), ami alacsony vagy magas veszélyességű lehet és az ASAP (Atypical Small Acinar Proliferation- atípusos kis, mirigyes szövetszaporulat, amelyeknél a szöveti eltérések a mirigyállomány korai átalakulására utalnak. Ezek még nem daganatok, de rákmegelőző állapotnak tekintendők. Bizonyos irodalmi becslések szerint a férfiak közel felénél 50 éves korra kialakulhat ez az állapot.
A prosztata rákos elfajulása
A férfi populáció a prosztatarák kialakulásának kockázata szempontjából három veszélyeztetettségi (rizikó) csoportba sorolható.
1. Alacsony rizikójú csoport:
a. nincs a családban a felmenők (apa nagyapa), vagy testvérek között prosztatarákos
b. 50 év alatti életkor
c. nem dohányos
d. csak mértékletes alkohol fogyasztás
e. egészséges táplálkozás, helyes diéta, nem fogyaszt sok vöröshúst, zsírt ugyanakkor sok zöldséges és gyümölcsöt, rostban és vitaminokban gazdag étrenden él
f. testsúlya kornak megfelelő, sokat és rendszeresen mozog
Ezeknek a férfiaknak nincsenek jellegzetes tünetei, egy része már tapasztalhat gyakori, sürgető, akár éjszaka is többször jelentkező vizelési ingert, vizeletürítési nehézséget, esetleg szakaszos vizelést. Sokan ezt a kor természetes velejárójának, vagy a jóindulatú prosztata megnagyobbodás tünetének tekintik (valóban ugyanazok a tünetek).
2. Közepes rizikójú csoport
a. pozitív családi anamnézis, prosztata daganat elődfordult a felmenők (apa nagyapa), vagy testvérek között
b. 50 év feletti kor (a daganat előfordulás kockázata jelentősen nő az életkor emelkedésével)
c. túlsúly (magas testtömeg index BMI)
d. mozgásszegény életmód
e. dohányzás és rendszeres alkohol fogyasztás
f. magas zsírtartalmú és fehérjében gazdag étrend
g. rendszertelen szűrővizsgálatok
A tünetek még ilyenkor is leginkább a prosztata megnagyobbodás okozta panaszokra utalnak, akkor válnak kifejezettebbé, ha a daganat nagyobb mérete nagyobb nyomás helyez a húgycsőre akadályozva a vizelet kiáramlását.
3. Magas rizikójú csoport
valamennyi a közepes rizikó feltétel +
a. genetikai mutációk a családban BRCA1, BRCA2, Lynch szindróma
b. afroamerikai származás 60-80 % -al emeli a prosztatarák kialakulásának kockázatát és 2x nagyobb halálozási kockázatot jelent
c. hormonális tényezők (tesztoszteron, dihidro-tesztoszteron IGF-1 emelkedés, inzulin rezisztencia, magas leptin szint)
d. vegyianyagokkal való érintkezés (arzén, kadmium, égéstermékek)
e. krónikus nem kezelt prosztata gyulladás (nem csak fertőzés következményeként)
A tünetek ebben a csoportban sem igazán jellegzetesek, de ha jelen vannak akkor még fokozottabban figyelmeztetőek lehetnek a beteg további kivizsgálására nézve.
Kockázati csoportok felosztása
A prosztatarák, miután MRI, majd biopsziás mintavételt követően szövettani vizsgálattal is kimutatásra került, különböző kockázati csoportok szerint osztható fel. Megkülönböztetünk alacsony, közepes, magas és nagyon magas kockázati csoportot. Ez a felosztás azonban igazából a különböző terápiás irányvonal megválasztásában nyújt segítséget és a későbbi prognózis megítélése szempontjából bír jelentőséggel.
A tünetek sajnos nem karakterizálják ezeket a csoportokat, de a betegség klinikai stádiumát jelezhetik. Súlyos vizelési képtelenség, véres vizelet, vagy véres ondóürítés, éjszakai izzadás vagy a normális életvitel melletti jelentkező hirtelen fogyás, esetleg társuló csontfájdalmak ugyan nem specifikus tünetek, de mindenképp óvatosságra és fokozott éberségre intenek.
Alapvetően az időben történő felismerés és a stádium szerinti megfelelő kezelés nyújthat a betegszámára lejobb esélyt a gyógyulásra. Ehhez pedig elengedhetetlen a rizikócsoportok szerinti mielőbbi rendszeres urológiai vizsgálat.
Összességében tehát érdemes komolyan venni az időben elkezdett, rendszeres urológiai szűrést. Különösen lényese a betegek rizikócsoportba sorolása és annak figyelembevételével a vizsgálatok időben történő elkezdése. Fontos és követendő ajánlás, hogy 45 éves kor felett évente szükséges megjelenni urológus szakorvosnál, még tünetmentesen is. Az enyhébb-súlyosabb vizelési tüneteknek pedig fontos tisztázni az okát, hiszen a prosztatarák sokáig ugyanolyan panaszokat okozhat, mint a jóindulatú prosztata megnagyobbodás, a kezelés azonban természetesen markánsan eltérő. A prosztatarák gyógyulási esélyei – más daganatokhoz hasonlóan – a korán felfedezett és kezelt esetekben a legjobbak.
A gyakori éjszakai vizelés valóban a prosztatarák jele? Ez az, amit a vizsgálatok tényleg kimutatnak
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
