Önző struccpolitika: ezért választja az emberek 40 százaléka a teljes tudatlanságot
Volt már önzetlenül önző? Ha megismerné előre egy rossz döntés következményeit, korrigálna, vagy homokba dugná a fejét és kitartana mellette? Ez az oka, hogy sokan az utóbbit választják!
Egy új kutatás szerint az emberek 40 százaléka nem szeretné tudni tetteik következményeit – a tudatlanságot választva –, hogy legyen ürügye az önző cselekvésre.
"A mindennapi életben bőven találni példát ilyen szándékos tudatlanságra, például amikor a fogyasztók figyelmen kívül hagyják az általuk vásárolt termékek problémás eredetére vonatkozó információkat" - mondta Linh Vu, MS, a vezető szerző, a hollandiai Amszterdami Egyetem doktorjelöltje.
Vu és munkatársai 22 korábban publikált tanulmány metaanalízisét végezték el, amelyekben összesen 6531 résztvevő volt. Minden vizsgálatot kutatólaboratóriumban vagy online végeztek, és mindegyik tartalmazott valamilyen elrendezést, amelyben egyes résztvevők megismerték tetteik következményeit, míg mások, ha akarták, visszautasíthatták ezt az információt.
Például egy fontos tanulmányban a résztvevők választhattak, hogy 6 dollárt kapnak ami az övék is marad úgy, hogy 1 dollárt ebben az esetben kap egy másik címzett is. Alternatív megoldásként a „döntéshozónak” kijelölt dönthet úgy is, hogy csak 5 dollárt kap, de ugyanezt az összeget kifizetik a másik címzettnek. Nyilvánvaló, hogy az első lehetőség kevésbé önzetlen, mint a második.
A kontrollállapotban, amikor a résztvevők tudták döntésük következményeit, 74 százalékuk önzetlenül járt el, és a második lehetőséget választotta, amely nagyobb előnyöket biztosított egy másik címzett számára, jóllehet ő maga 1 dollárt vesztett az üzleten.
Abban a helyzetben azonban, amikor a résztvevők nem tudták pontosan, hogy választásuk milyen hatással lesz másokra – csak azt tudták, hogy 50 százalék az esélye, hogy döntésük negatívan befolyásolja a másik címzettet – a dolgok másként alakultak.
Ebben a verzióban a résztvevők titokban dönthettek úgy, hogy megismerik az első vagy a második lehetőség hátterér és döntésük, választásuk következményét. A kísérlet során a döntéshelyzetben lévők mintegy 44 százaléka inkább a tudatlanságot választotta: nem akarták megtudni a döntéseikkel járó következményeket, vagy annak hátterét. Sőt, egy részük kimondottan került minden konkrét információt, amit a döntéseik következményeivel kapcsolatban kaphatott volna.
A szerzők érvelése szerint a viselkedés mögött a lelkiismeret áll: ez segítette őket abban, hogy továbbra is önző módon cselekedjenek úgy, hogy közben önmagukat valamelyest még önzetlennek is tartsák magukat.
Az új metaanalízis ezt az értelmezést támasztotta alá
Shaul Shalvi, a társszerző és az Amszterdami Egyetem viselkedésetika professzora szerint azok, akik úgy döntöttek, hogy megismerik tetteik következményeit, 7 százalékponttal nagyobb valószínűséggel voltak önzetlenek azokhoz a résztvevőkhöz képest, akik alapértelmezés szerint megkapták az információt. Ez azt sugallja, hogy az igazán nagylelkű emberek szeretnek úgy dönteni, hogy megismerik döntéseik kimenetelét is.
"Az eredmények lenyűgözőek, mivel azt sugallják, hogy az általunk megfigyelt altruista viselkedések nagy részét az a vágy hajtja, hogy úgy viselkedjünk, ahogy mások elvárják tőlünk" - magyarázta Shalvi.
„Míg a legtöbb ember hajlandó helyesen cselekedni, miután teljes körű tájékoztatást kap tettei következményeiről, a hajlandóságnak nem mindig az a valódi oka, hogy szeretünk törődni másokkal. Az okok, amelyek miatt az emberek hajlandók önzetlenül cselekedni, részben a társadalmi nyomásnak, valamint annak a vágyaknak tudhatók be, hogy jó megvilágításba helyezzék magukat mások szemében. Mivel az igazlelkűség gyakran költséges, időt, pénzt, erőfeszítéseket igényel, a szándékos tudatlanság könnyű kiutat, mentséget kínál.”
Olvasta már?
- Megtalálták az összefüggést a rák és a feldolgozott sertéshúsok fogyasztása között
- Kutatók rájöttek, az emberi szív mitől képes megjavítani önmagát
- Mellrák kezelése: itt a régen várt áttörés - ez a fehérje a kulcs!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!