Rézhiány

Már minimális rézhiány esetén is jelez a szervezet különféle tünetek formájában.

A réz a periódusos rendszer 29. eleme, az elektromos áramot igen jól vezető fém. A vízben kiválóan oldódik, hatékony parazita-ellenes hatással bír. Egyúttal valamennyi növényi és állati szervezet számára létfontosságú nyomelem. A szervezet valamennyi sejtjében jelen van, legnagyobb koncentrációban a májban csontokban és izmokban. Számos enzim aktivátora („koenzimje”) és a szervezetben számos rézalapú pigment is ismeretes.

Az emberi szervezet réztartalma 1,4-2,1 mg/ttkg. A vérben szabadon keringő réz erősen mérgező, ezért transzportfehérjéhez (cöruloplazmin) kötődve kering. A májban albuminhoz kötötten raktározódik. A szervezetből szintén cöruloplazmin segítségével távozik – az epével választódik ki.

Számos létfontosságú enzim alkotóeleme. Így pl. a citokróm enzimek aktiválásával részt vesz a szervezet energianyerő és -raktározó, továbbá méregtelenítő működésében. A réz/cink szuperoxid dizmutáz részeként védi a szervezetet az oxidációs károsodásoktól ("oxidatív stressz"), ezáltal véd a rosszindulatú betegségekkel és érelmeszesedéssel szemben is.

A legfontosabb feladatai közé tartozik a vas beépítésének elősegítése a hemoglobinba (az oxigéntől megszabadított vérfesték a réz miatt lesz inkább kék).

Felnőttek napi rézszükséglete 0,9 mg, de egyes kutatások eredményei alapján ennél jóval többet, akár napi 3 mg-ot is javasolnak.

A rézhiány előfordulása és okai

A réz a talajból a növények közvetítésével kerül a magasabb rendű élőlények szervezetébe. Az ember rézfelvételében jelentős szerepet játszik az állati termékek (hús, máj, vér, stb.). Hiányállapota nem okoz rézhiányra specifikus tüneteket, agy a rézhiány gyakoriságáról hozzávetőleges adataink sincsenek. A világ egyes részein a rézhiány magasabb gyakoriságáért a termőtalaj szegényes rézkínálata a felelős (pl. Írország).

A rézhiány tünetei

A tartós rézhiány leggyakrabban zsíranyagcsere-zavarokat okoz: magas triglicerid vérszintet, nem alkoholos zsírmájat, elégtelen melanin- és dopaminszintézist, mely napégéshez, depresszióhoz vezethet. A rézhiányra jellemző tünetegyüttest a vérszegénység, a csontvelő-elégtelenség és degeneratív idegrendszeri betegségek alkotják. Kérődző állatokban rézhiány hatására mozgásszegénység (ataxia) és izomgörcsök következhetnek be.

Emberekben a rézhiány viszonylag ritkán okoz vérszegénységet, viszont újszülöttkorban súlyos idegrendszeri betegségekhez vezet (Menkes-kór esetén is gyakorta figyelhető meg rézhiány).

A rézhiány lefolyása

Az időben felismert rézhiány prognózisa jó, de a már kialakult központi idegrendszeri károsodások gyógyhajlama rossz.

A rézhiány diagnózisa

A vér és a szövetek réztartalmának meghatározásával a rézhiány viszonylag könnyen tettenérhető. Rézhiányra jellemző a rézmentes cöruloplazmin magas aránya. A réztartalom meghatározása májból pontosabb, mint vérből (pl. májbiopszia segítségével). A diagnózis legfontosabb előfeltétele, hogy "gondolni kell" a rézhiány lehetőségére különösen azokon a földrajzi területeken, ahol a talaj réztartalma alacsony.

A rézhiány terápiája

A réz, különösen természetes kelátképzőkkel (huminsav, aminosavak) szájon át is könnyen pótolható, de kerülni kell a tej és a tojás együttes fogyasztását – ezek a táplálékok ui. rontják a réz biológiai hasznosulását.

A rézhiány megelőzése

Fokozott rézigény, pl. terhesség, vérszegénység, stb. esetén hatékony megelőzést jelentenek a különböző vitamin- és nyomelempótló készítmények.

További hasznos tudnivalók a rézről

A réz szerepe jóval túlmutat azon, hogy pusztán enzimaktivátor vagy nyomelem legyen. Az idegrendszer működésében például kulcsfontosságú, hiszen részt vesz a neurotranszmitterek – így a dopamin és a noradrenalin – szintézisében. Ez azt jelenti, hogy közvetett módon a réz hatással lehet a hangulatra, a koncentrációra és a stresszhez való alkalmazkodásra is. Nem véletlen, hogy rézhiány esetén gyakori a fáradtság és a depresszív hangulat.

A kötőszövetek felépítésében szintén lényeges a réz, mivel elengedhetetlen a kollagén és az elasztin keresztkötéseinek kialakításához. Ezért tartós rézhiány esetén a bőr rugalmassága csökken, a csontok törékenyebbé válnak, és lassabb a sebgyógyulás. Különösen idős korban válhat fontossá a megfelelő rézbevitel, hiszen az érelmeszesedés, a csontritkulás és a szív-érrendszeri betegségek kockázata is magasabb ilyenkor.

A vasanyagcsere és a réz kapcsolata szintén szoros. Rézhiány mellett ugyanis a vas nem tud megfelelően beépülni a hemoglobinba, ezért vérszegénység alakul ki – hiába van elegendő vas a szervezetben. Ezt „funkcionális vashiánynak” is nevezik. A tünetek ilyenkor a klasszikus anémiára emlékeztetnek: sápadtság, fáradékonyság, szívdobogásérzés és teljesítménycsökkenés.

Nemcsak a hiány, hanem a rézfelesleg is problémát jelenthet

A túlzott rézbevitel például Wilson-kórban fordul elő, amely egy öröklődő anyagcsere-betegség. Ilyenkor a szervezet képtelen a réz megfelelő kiválasztására, ezért az a májban, az agyban és más szervekben halmozódik fel. A betegség súlyos májkárosodással, idegrendszeri tünetekkel és pszichiátriai zavarokkal járhat. A Wilson-kór kezelésének alapja éppen a réz megkötése és kiürítése gyógyszeres kelátképzőkkel.

A réz természetes forrásai sokfélék

A leggazdagabb réztartalmú ételek közé tartozik a máj, a kagyló, a diófélék (különösen a kesudió és a mogyoró), a magvak (napraforgómag, szezámmag), a teljes kiőrlésű gabonák és a hüvelyesek. A zöld leveles zöldségek is tartalmaznak rezet, bár kisebb mennyiségben. A modern, erősen feldolgozott élelmiszerek fogyasztása azonban jelentősen csökkentheti a bevitt réz mennyiségét.

A felszívódást számos tényező befolyásolja

A cink és a vas nagy dózisban gátolhatják a réz felvételét a bélben, ezért ezek pótlása mindig körültekintést igényel. Ezzel szemben a fehérjékhez kötött réz jobban hasznosul, így például a húsfélék réztartalma könnyebben beépül, mint a növényeké. A tejnél és tojásnál említett gátló hatás szintén ismert, ezért ezek mellé nem ajánlott rézpótló készítményt bevenni.

Érdekesség, hogy a réz nemcsak biológiai, hanem közegészségügyi szempontból is fontos. Az egészségügyben régóta használják fertőtlenítő célokra, hiszen a réz felületek gátolják a baktériumok és vírusok szaporodását. Kórházakban például egyre gyakrabban alkalmaznak rézötvözeteket kilincsekhez, ágykorlátokhoz és más, gyakran érintett felületekhez a fertőzések visszaszorítása érdekében.

A kutatások folyamatosan vizsgálják a réz szerepét a modern betegségekben

Egyes tanulmányok szerint a réz-anyagcsere zavarai kapcsolatban állhatnak a neurodegeneratív betegségekkel, például az Alzheimer- vagy Parkinson-kórral. Az oxidatív stressz és a szabadgyökök elleni védelem szoros összefüggésben van a rézhez kötött enzimekkel, így nem kizárt, hogy a réz kiegyensúlyozott szintje hosszú távon hozzájárulhat az agy egészségének megőrzéséhez.

Az egészségtudatos életmód szempontjából a legfontosabb üzenet, hogy a réz nem önmagában, hanem egy bonyolult tápanyag-hálózat részeként működik. A túl kevés és a túl sok réz egyaránt problémát okozhat, ezért a változatos, kiegyensúlyozott étrend a legbiztonságosabb út. A kiegyensúlyozottság itt szó szerint életbevágó, hiszen a réz egyszerre létfontosságú és potenciálisan mérgező fém.

Gyakori kérdések a rézről és a rézhiányról

Miből tudhatja, hogy rézhiánya van?

A rézhiány tünetei sokfélék lehetnek, és gyakran más betegségekre emlékeztetnek. Ilyen a fáradtság, a gyakori fertőzések, a hajhullás, a sápadtság vagy a koncentrációs nehézségek. Súlyosabb esetekben vérszegénység, idegrendszeri zavarok, sőt depresszió is jelentkezhet.

Mennyi rezet érdemes naponta bevinni?

A hivatalos ajánlások szerint felnőtteknek naponta 0,9 mg réz szükséges. Egyes kutatások ennél többet, akár 2–3 mg-ot is javasolnak, főleg fokozott igény esetén (például terhesség, vérszegénység vagy intenzív sport mellett).

Milyen ételekben van sok réz?

Kiváló forrás a máj, a kagyló, a diófélék és a magvak, valamint a teljes kiőrlésű gabonák. A hüvelyesek és a zöld leveles zöldségek is tartalmaznak rezet, bár kisebb mennyiségben.

Előfordulhat réztöbblet is?

Igen, a túl sok réz ugyanolyan veszélyes lehet, mint a hiány. A Wilson-kórban például a szervezet nem tudja kiüríteni a rezet, és az májban, agyban halmozódik fel. Ez súlyos szervkárosodást okozhat. Egészséges embereknél a túlzott rézkiegészítők szedése vezethet mérgezéshez.

Miért fontos a réz az idegrendszer számára?

A réz nélkülözhetetlen a dopamin és a noradrenalin képződéséhez, így hatással van a hangulatra, a memóriára és az idegrendszeri egyensúlyra. Hiánya idegrendszeri zavarokat, súlyos esetben maradandó károsodást is okozhat.

Igaz, hogy a tej és a tojás rontja a réz hasznosulását?

Igen, kutatások szerint a tejben és tojásban található bizonyos fehérjék és összetevők csökkenthetik a réz felszívódását. Ezért nem ajánlott rézpótló készítményt közvetlenül ezekkel együtt fogyasztani.

Kell-e külön pótolni a rezet?

Általában változatos, egészséges étrend mellett nincs szükség külön rézpótlásra. Kivételt képeznek bizonyos betegségek, terhesség vagy a felszívódási zavarokkal járó állapotok, amikor orvosi javaslat alapján indokolt lehet a kiegészítés.

Befolyásolja a réz a vas felszívódását?

Igen, a réz segíti a vas beépülését a hemoglobinba. Ha kevés réz áll rendelkezésre, a vas hiába van jelen, a szervezet nem tudja hatékonyan felhasználni. Ez funkcionális vérszegénységhez vezethet.

Felhasznált irodalom:

• Institute of Medicine (US) Panel on Micronutrients. Copper. In: Dietary Reference Intakes for Vitamin A, Vitamin K, Arsenic, Boron, Chromium, Copper, Iodine, Iron, Manganese, Molybdenum, Nickel, Silicon, Vanadium, and Zinc. Washington (DC): National Academies Press (US); 2001.
• World Health Organization (WHO). Copper in Drinking-water: Background document for development of WHO Guidelines for Drinking-water Quality. Geneva: WHO; 2004. PDF
• Uauy R, Olivares M, Gonzalez M. Essentiality of copper in humans. Am J Clin Nutr. 1998;67(5 Suppl):952S-959S.
• Prohaska JR. Copper deficiency in the developing brain. Neurochem Int. 2014;64:42-55.
• Gaetke LM, Chow CK. Copper toxicity, oxidative stress, and antioxidant nutrients. Toxicology. 2003;189(1-2):147-163.
• Klevay LM. Is the Western diet adequate in copper? J Trace Elem Med Biol. 2011;25(4):204-212.
• Roberts EA, Schilsky ML. Diagnosis and treatment of Wilson disease: An update. Hepatology. 2008;47(6):2089-2111.
• Turnlund JR. Copper nutrition, bioavailability, and the influence of dietary factors. J Am Diet Assoc. 1988;88(3):303-308.