Ezeket látta már?

Tartós szemcsepp kezelés: mikor van rá szükség? A szemész válaszol

szemcsepp

Minden hosszútávú (krónikus) szemcsepp kezelés sikerének kulcsa a jó betegegyüttműködés.

Ez felöleli a cseppek sikeres bejuttatását (ami nem olyan könnyű, mint amilyennek gondolnánk) és magát a csepp-alkalmazást is. Az utóbbi csökken (romlik), ha a csepp kellemetlenséget okoz (pl. csíp, vörösséget okoz, a szem a csepphasználat során irritálttá válik, a szemhéjbőr allergiás reakciót mutat, a szem könnyezővé válik vagy éppen nehezített lesz a szem kinyitása). A fentiek tekintetében kiemelt jelentőségű a zöldhályog (glaukóma) kezelése. Ebben a betegségben, a legtöbb esetben éveken, évtizedeken át tartó, rendszeres szemnyomás-csökkentő csepp használat szükséges a látásromlás vagy látásvesztés megakadályozására. Éppen ezért kerültek előtérbe azok a módszerek, amikkel a cseppek kiválthatók (például, ha a szelektív lézeres trabekuloplasztika kezelés után már nincsen szükség rendszeres cseppentésre), vagy a cseppek okozta kellemetlenségek legjelentősebb fajtája, a konzerválószer okozta szemfelszín károsodás kiküszöbölhető (konzerválószer mentes cseppek). A fenti kérdésekről Prof. Dr. Holló Gáborral a Szemészeti Központ szemész szakorvosával, glaukóma specialistájával beszélgettünk.

Miért szükséges a tartós szemcsepp kezelés?

Tartós szemcsepp kezelés allergiás esetekben, szemszárazságban és legfőképp zöldhályog (glaukóma) esetén szükséges. A szemcseppeknek ez utóbbi betegségcsoportban biztosítaniuk kell a megfelelően nagymértékű, előre megcélzott alacsony szemnyomást azért, hogy a látóideg glaukómás károsodása ne romoljon tovább. A szemészeti készítményeket azért szemcseppekben kell alkalmazni, mert a szájon át bevitt hatóanyagok nem tudnak a vérből bejutni a szembe. A szemet ugyanis egy molekuláris védőrendszer védi az idegen anyagoktól, amennyiben azok a vérkeringés révén érkeznek. Szemcsepp formájában azonban a szem felszínéről, a szaruhártyán és az ínhártyán keresztül szívódnak fel az alkalmazott hatóanyagok. Így hatékony és magas koncentráció érhető el a szemen belül, míg a szervezet egészére kifejtett hatás minimális. A szemcseppek tehát elvileg jól felszívódnak a szembe, ám ehhez az szükséges, hogy a szemfelszín ép legyen, és a beteg megfelelően, az orvosi utasítás alapján és rendszeresen alkalmazza a cseppeket.

A tartós szemcsepp kezelést nehezítő tényezők

Hosszútávú kezelés során a szemcseppnek nem csupán a hatóanyagait, hanem a konzerváló, stabilizáló és vivőanyagait is a szembe juttatjuk. Így tehát nem csak az fontos szempont, hogy a hatóanyagok megfelelő erős hatást fejtsenek ki a szemen belül, hanem az is, hogy a csepp oldatában alkalmazott konzerválószerek, melyek a bakteriális, gombás és vírusos fertőzések megelőzését szolgálják, a szemfelszínt ne károsítsák. A konzerválószerek legtöbbje - főként a leggyakrabban alkalmazott benzalkonium klorid - kifejezett sejtméreg. Ez biztosítja kiváló baktérium, vírus és gombaellenes hatását. Hosszútávon alkalmazva azonban a szemfelszín sejtjeit is mérgezi, sőt, detergens hatása révén a könnyfilm elpárolgását is elősegíti, ami már önmagában is a szárazszeműség okozta panaszok fokozódásához vezet. (A tartós konzerválószer hatás miatt a szemfelszíni sejtek állapotától függően napok vagy évek alatt kialakuló állapot a glaukóma ellenes szemcsepp kiváltotta szemfelszín betegség, mellyel több évtizede számos vezető folyóiratban megjelent kutatásainkban bőségesen foglalkoztunk). A konzervált szemcseppek tartós, évtizedeken át történő alkalmazása során a szemfelszínre gyakorolt negatív hatás lényegében mindenkinél elkerülhetetlen. A konzerválószer okozta sejtkárosítás hosszútávon összeadódik, és ez a későbbiekben például egy glaukóma ellenes műtét sikerességét jelentősen rontja. Éppen ezért kerültek az utóbbi másfél évtizedben előtérbe azok az eljárások, melyekkel a krónikus szemcsepp használat okozta toxicitást lehet kiküszöbölni vagy jelentősen csökkenteni.

Hogyan érhető el konzerválószer nélkül a kívánt hatás?

Az első és talán legfontosabb, de már újdonságnak nem tekinthető kezelési mód az, melyben a betegnek egyáltalán nem kell szemcseppet használnia. Ezt bizonyos betegségekben - pl. a nyitott zugú zöldhályogban - a szem csarnokzugának szelektív lézeres trabekuloplasztika kezelésével lehet elérni. Ezt az ambuláns eljárást hazánkban még kevés helyen alkalmazzák. A kezelés a szemnyomás csökkentését a csarnokvíz kivezető rendszerére gyakorolt élettani módosító hatással éri el, így hegesedést nem vált ki. A kezelés a szemcseppes terápiát vagy teljesen kiváltja, vagy jelentősen csökkenti a szemcsepp igényt nyitott zugú zöldhályog esetén. A krónikus szemcseppentés okozta szemfelszíni károsodások megszüntetésére mintegy két évtizede váltak egyre inkább elérhetővé a teljesen konzerválószer-mentes, de hatóanyagot a konzervált készítményekhez hasonló koncentrációban tartalmazó szemcseppek. Korábban ezek gyártását a technológiai korlátok nem tették lehetővé.

Az 1960-as, 1970-es években a fő problémát az oldatok befertőződése okozta, ezért a konzerválószerek magas koncentrációja volt kívánatos. Manapság azonban a korszerű gyártási technológiákkal teljesen konzerválószer-mentes, ám egyben az oldatok befertőződését teljes mértékben megelőző szemcsepp kiszerelések váltak széles körben elérhetővé. Ezek egy része egyadagos gyógyszerkiszerelés, melyben a kinyitást követően annyi oldat található, amennyi a két szem egyszeri kezelésére elégséges. A másik, egyre gyakrabban alkalmazott formula a sok hétre elegendő szemcseppet tartalmazó, ám speciális szűrőkkel, filterekkel ellátott, szemcseppentő alakú gyógyszercseppentő eszközök csoportja. Ezekkel nem pusztán szemészeti készítmények, de pl. a fül- orr-gégészetben használt orrspray oldatok is konzerválószer-mentesen juttathatók a célszervekbe. Mindkét cseppkiszerelés formára igaz, hogy konzerválószer toxicitás egyáltalán nem jelentkezik, és a betegek széles köre sokkal jobban tolerálja az ilyen készítményeket hosszútávon is, mint a hagyományos megfelelőiket.

Mit tegyen az, aki tartós szemcsepphasználat kapcsán a fenti panaszokat szenvedi el?

Hazánkban már elég korán megkezdődött a konzerválószer-mentes kiszerelések alkalmazása, ami az utóbbi években egyre nagyobb teret nyert. Mindazonáltal nagy azon glaukómás betegek száma, akik krónikusan olyan cseppet használnak, melynek hatóanyagát, konzerválószerét vagy bizonyos vivőanyagait nem tolerálják jól, ezért enyhébb vagy súlyosabb szemfelszíni panaszokkal (szemvörösség, könnyezés, égő érzés, szem nyitva tartásának elégtelensége, a szemhéjak vörössége, irritáltsága) küzdenek. Aki ilyen panaszt tapasztal, joggal gondolhat arra, hogy vagy valamelyik hatóanyagra intoleráns, illetve allergiás vagy konzerválószer által kiváltott szemfelszíni toxicitási szindrómában szenved. Mindenkinek fontos tudnia, hogy a krónikus szemcsepp kezeléshez társuló életminőség romlás nem szükségszerű. Megfelelő, részletes szemészeti vizsgálat után, az addigi kezelés elhagyásával és új, szükség szerint eltérő hatóanyagú vagy konzerválószer-mentes kezelés bevezetésével az életminőséget súlyosan megrontó hatások megszüntethetők, miközben az optimális terápiás hatás megőrizhető- mondja Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája.

Ez is érdekelheti:

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

Forrás: Szemészeti Központ
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához