Ezeket látta már?

A száraz, hideg bőr és a vádlifájdalom érszűkület jele is lehet

száraz bőr, vádlifájdalom

A hideg, sápadt színű bőr, a zsibbadó, égő érzés a lábszárakban tipikus jele lehet az érszűkületnek, ami sokáig rejtve maradhat.

Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa szerint mindenképpen fontos orvoshoz fordulni, ha járáskor fájni kezd a lábunk, ugyanis az elhanyagolt érszűkület többek közt szívinfarktushoz, stroke-hoz is vezethet.

Az érszűkület 4 stádiuma

Az érszűkület leggyakrabban a lábakat friss vérrel ellátó artériák falában létrejövő meszes lerakódások miatti szűkületek következtében kialakuló betegség. A szűkületnek pedig egyenes következménye, hogy az érintett szövetek oxigénellátása csökken.

A betegség más szerveket, például a hasi ereket vagy a vesét is érintheti, illetve fennállása esetén a szív és az agy ereinek érintettségére is számítani lehet. Ez fordítva is igaz, így egy korábbi agyi- vagy szívinfarktus túlélése után nő az érszűkület kockázata. Ugyanez vonatkozik a dohányzókra, cukorbetegekre, magas vérnyomással és vérzsírokkal élőkre, valamint azokra, akiknél megfigyelhető a családi halmozódás.

Az alsó végtagokat érintő érszűkületnek négy stádiuma van:

1. Tünetmentes fázis

Az első, még tünetmentes stádiumban ún. doppler vizsgálattal lehet az erek meszesedését, szűkületét kimutatni. Ennek során egy kézi ultrahang segítségével megmérik a lábak és a felkarok artériáiban a vérnyomást. Ezekből az értékekből a boka-kar indexet, vagy doppler indexet számolják ki.

A kapott hányados egészségesekben 1 és 1,3 közötti, vagyis normál esetben a lábakban azonos vagy kissé magasabb a vérnyomás, mint a karokban. Érszűkületről akkor beszélhetünk, ha a hányados kisebb, mint 0,9, vagyis a lábakon mért nyomás alacsonyabb, mint a karokon. Minél alacsonyabb a kapott érték, annál súlyosabb az érszűkület. A szív- és érrendszeri betegségek szempontjából veszélyeztetteknek, különösen az erős dohányosoknak, cukorbetegeknek kiemelt fontosságú a rendszeresen elvégzett szűrővizsgálat.

2. Vádlifájdalom

Egy bizonyos távolság megtétele után görcsös fájdalom lép fel a combban vagy vádliban, ritkán a lábfejen, ami miatt gyakran meg kell állni. Rövid pihenés után a fájdalom szűnik, és a járás folytatható, bár a fájdalom a gyaloglás során újból jelentkezik - ezt a tünetet nevezik intermittáló sántításnak. Ebben a stádiumban a betegség leggyakrabban gyógyszeresen és életmódbeli változtatásokkal kezelhető.

3. Nyugalmi fájdalom és további tünetek

Ebben a fázisban már nyugalomban is, főleg éjszaka jelentkezik a fájdalom, ami fekvő helyzetben erősödik. Ez a beteget felülésre készteti, aki a lábát az ágyról lelógatva enyhíti a panaszát. A rossz vérellátás miatt a végtag hideg, sápadt színű lehet, zsibbadás, égő érzés alakulhat ki, az ujjbegyek belilulhatnak, a bőr szárazzá válhat, gyakori a körömgomba és a szőrzet ritkulása.

4. Szövetelhalás

A legsúlyosabb stádiumban a lábujjakon, sarkakon elfeketedő akár száraz, akár nedvedző bőrelváltozások jelenhetnek meg, nagyon erős fájdalom mellett, amely azt jelzi, hogy a végtagot szövetelhalás fenyegeti! Különösen cukorbetegeknél és az ismert érszűkületes betegeknél fontos a lábak rendszeres otthoni átvizsgálása, kisebb sebek, sérülések, gombásodás kezelése és a rendszeres orvosi kontroll.

Az életmód és a gyógyszeres kezelés csak együtt segíthet

Ha nem ismerjük fel idejében az érszűkületet, az az érrendszer bármely részében problémát okozhat. Ha a lábakban jelentkező szűkületet hanyagoljuk el, fekélyesedés kezdődhet, amelyet végső esetben amputációhoz vezethet. Emellett kezeletlen érbetegség esetén nagy a kockázata a szívinfarktusnak, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulásnak, stroke kialakulásának. Kutatások során az is kiderült, hogy már a legenyhébb fokú betegségben szenvedőkben is 2-3-szor több infarktus és stroke fordult elő.

- A rizikófaktorok szigorú kezelése és a gyógyszeres kezelés együtt jelentős javulást eredményezhet akár egy közepesen súlyos érszűkületnél is – ismerteti dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. - Azonban az értágító és véralvadásgátló gyógyszeres terápia önmagában nem elég. Elképzelhetetlen az érszűkület megállítása, ha a páciens dohányzik, ha nincs be állítva a cukra, a koleszterinje, a vérnyomása, az étrendje, ha nem mozog. A séta mindennapos program kell, hogy legyen, de komolyabb sporttevékenység előtt feltétlenül orvosi jóváhagyás szükséges, hiszen érszűkület esetében a szív is érintett lehet. Vagyis a beteg részéről valódi változtatni akarás szükséges, az orvos pedig rendszeres, szigorú követést kell, hogy végezzen, ellenőrizve a megtett lépéseket. Az érszűkület megelőzésének és kezelésének folyamatában döntő jelentőségű a szakemberek által irányított és felügyelt életmódváltás.

Ez is érdekelheti:

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

Forrás: Kardioközpont