Ezeket látta már?

Ilyen betegségekre utalhat, ha alacsony a pulzusa

alacsony pulzus, kardiológia, diagnosztizálás, pulzusmérés, szívritmus

Az alacsony pulzusnak számos természetes oka lehet, de bizonyos esetekben betegség is húzódhat a háttérben, és egyes kísérő tünetekkel együtt a túl alacsony pulzus olyan jel, amelynél mentőt kell hívni. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa a gyakori okokat vette számba és diagnosztizálás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

A pulzusmérés körülményei is fontosak

A szívverés ritmusa attól függ, milyen gyorsan keletkeznek az elektronikus jelek a szinuszcsomóban. 60 és 100 között minden szám normálisnak tekinthető, egy átlagos felnőttnél a percenkénti 70-75 szívdobbanás a jellemző. Az ennél alacsonyabb pulzus is előfordulhat természetes okok miatt, például edzett sportolók szívének kevesebbet is elég pumpálni. Egy fiatalabb, fit személynél akár az 50-es pulzusszám is egészségesnek tekinthető.

Ahhoz azonban, hogy reális eredményt kapjunk, nem mindegy, mikor és hogyan mérjük a pulzust – és mellette akár a vérnyomást. A nyugalmi pulzust nyugodt körülmények közt, naponta lehetőleg azonos időpontban érdemes rögzíteni, megfelelő mérőeszközzel. A fizikai terhelés során és az utána jelentkező pulzus is árulkodó lehet, ennek értékelése azonban kardiológusi feladat. Természetesen kézzel, tapintással is lehet pulzust mérni, ha valaki ügyesen ki tudja azt tapintani a nyakán vagy a csuklója alatt.

Milyen okai lehetnek az alacsony pulzusnak?

Bizonyos gyógyszerek

Egyes betegségekre és magas vérnyomásra szedett gyógyszerek, például a béta-blokkolók csökkenthetik a pulzusszámot. Ilyen esetben a kardiológus változtathat a gyógyszerelésen.

Anyagcsere betegségek

Leggyakrabban a pajzsmirigy alulműködés miatt lassulhat le a szívverést, amely ezzel párhuzamosan magas diasztolés vérnyomást okozhat. Ezért előfordulhat, hogy alacsony pulzus mellett 80-nál magasabb a vérnyomás második értéke.

Egyes szívbetegségek

A koszorúér-betegség, a szívelégtelenség, korábbi szívinfarktus és más szívbetegségek miatt szintén jelentkezhet lassú és nem kielégítő szívműködés.

Probléma a szinuszcsomóval

A szívnek saját ingerületképző és ingerületvezető rendszere van, amelynek „karmestere” a szinuszcsomó. Megfelelő működését sok faktor befolyásolja, leginkább azonban a vegetatív idegrendszer van rá hatással. A paraszimpatikus ingerrendszer (alvás, pihenés, étkezés) például lassítja a szívműködést, de többek közt a cukorbetegség egyik szövődményeként is megjelenhet a szinuszcsomó működési zavara.

Kezeletlen szívritmuszavar: feszültségérzet és szédülés az árulkodó jelek között

Ingerületvezetési rendellenesség

A szív elektromos ingerületét vezető utak megszakadhatnak a pitvar-kamrai csomó környékén, vagy a kamrába vezető ingerületszállító kötegek mentén. A vezetési blokk típusától és helyétől függően a pitvar és a kamra közötti impulzusok elakadhatnak részben vagy teljesen. Ez utóbbi esetben a pitvar-kamrai csomó, vagy kamra izomzatának bizonyos sejtjei átveszik az ingerképzést és egy állandó, jellemzően lassabb szívritmust produkálnak. Egyes blokkok nem okoznak tünetet, míg mások bradycardiát vagy szívritmuszavart eredményezhetnek. Ez sokaknál semmiféle panaszt nem okoz, de egyes esetekben előfordulhat:

  • kimerültség,
  • gyengeség,
  • zavartság,
  • verejtékezés,
  • légszomj (amely gyakran fizikai terhelés során jelentkezik).
  • Ha mindezek mellett mellkasi fájdalom, karokba, állba, hátba kisugárzó fájdalom, ájulás is előfordul, azonnal orvosi segítséget kell hívni, függetlenül attól, hogy a pulzus alacsony vagy éppen magas.

Mikor van szükség kardiológiai kivizsgálásra?

- Minden olyan esetben, amikor nem nyilvánvaló az alacsony pulzus oka, fontos lehet a kardiológiai kivizsgálás – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. - Sokszor már az előzetes kikérdezés kapcsán kiderülhet, hogy például egy bizonyos gyógyszer okozza az alacsony pulzust, és ha ez kardiológiai célú, változtatni is tudunk annak adagolásán.

Az esetek nagy részében azonban szükség van eszközös vizsgálatokra is, mint például

  • nyugalmi- és terheléses EKG,
  • 24 órás EKG,
  • egy hetes Holter EKG és szívultrahang.

Tünetek és rizikófaktorok esetén minél előbb meg kell történnie a vizsgálatoknak, hiszen ha megszületik a diagnózis, életmóddal, gyógyszerrel, és a kettő kombinációjával beállíthatjuk az optimális pulzusértéket, adott esetben kiderülhet, hogy pacemaker szükséges a szívritmus szabályozásához.

Forrás: Kardioközpont