Mire utal a lassú pulzus?

Tünet

2025. április 09. 14:21

Tomanóczy Andrea

szerkesztő

A lassú pulzus, más néven bradycardia, olyan szívritmuszavar, amelyben a szívverések száma percenként 60-nál kevesebb. Bár bizonyos esetekben (például edzett sportolóknál) a lassú pulzus normális és egészséges lehet, más esetekben súlyos szív- vagy egyéb egészségügyi problémákra utalhat.

Mi számít lassú pulzusnak?

Normál pulzusértékek: a felnőttek esetében a normál nyugalmi pulzus 60–100 ütés/perc között mozog.
Bradycardia diagnózisa: ha a pulzus tartósan 60 ütés/perc alá csökken, különösen, ha ezt tünetek is kísérik, akkor bradycardiáról beszélünk.
Sportolóknál: magasan edzett sportolóknál a nyugalmi pulzus akár 40 ütés/perc is lehet, és ez nem tekinthető kórosnak.

A lassú pulzust számos tényező okozhatja, okai lehetnek

szívbetegségek
sinuscsomó-diszfunkció (a szív természetes pacemakerének zavara)
AV-blokk (atrioventricularis blokk – a szív ingerületvezetésének problémája)
koszorúér-betegség vagy szívizomgyulladás
anyagcsere-problémák és hormonális eltérések
pajzsmirigy-alulműködés (hypothyreosis)
elektrolit-egyensúlyzavarok (pl. magas káliumszint)
gyógyszerek és mérgezések
béta-blokkolók, kalciumcsatorna-blokkolók, bizonyos antiaritmiás szerek mellékhatásai
kábítószerek vagy alkohol okozta mérgezés
neurológiai és egyéb okok
magas koponyaűri nyomás (pl. agydaganat vagy agyi trauma esetén)
autonóm idegrendszeri rendellenességek
alvási apnoé szindróma

A bradycardia nem mindig okoz tüneteket, de ha igen, akkor az alábbi panaszok jelentkezhetnek:

gyengeség, fáradékonyság
szédülés vagy ájulás (syncope)
mellkasi fájdalom vagy légszomj
zavartság, koncentrációs nehézségek
csökkent fizikai terhelhetőség

Ha a lassú pulzus hirtelen jelentkezik, és eszméletvesztéssel vagy erős szédüléssel jár, az sürgős orvosi ellátást igényelhet.

Hogyan diagnosztizálható a bradycardia?

A lassú pulzus kivizsgálására többféle módszer létezik:

Fizikális vizsgálat és pulzusmérés: az orvos ellenőrzi a beteg pulzusát és vérnyomását.
EKG (elektrokardiogram): kimutatja a szív elektromos aktivitását és az esetleges ingerületvezetési zavarokat.
Holter-monitorozás: 24 órás vagy akár hosszabb távú szívritmus-figyelés, amely segít az időszakosan jelentkező bradycardia észlelésében.
Laborvizsgálatok: elektrolitszintek, pajzsmirigyhormonok és egyéb anyagcsere-paraméterek ellenőrzése.
Terheléses EKG: segíthet a terhelésre adott szívreakció megítélésében.
Szívultrahang (echokardiográfia): a szív szerkezeti eltéréseinek kimutatására.

A lassú pulzus kezelési lehetőségei

A bradycardia kezelése attól függ, hogy milyen alapbetegség okozza.

Ha nincs tünet és nincs alapbetegség: sportolóknál vagy egyéb egészséges embereknél általában nincs szükség kezelésre.
Gyógyszer okozta bradycardia: az adott gyógyszer dózisának csökkentése vagy lecserélése javasolt.
Pajzsmirigy vagy elektrolitzavarok esetén: a kiváltó ok megfelelő kezelése szükséges.
Pacemaker (szívritmus-szabályozó beültetése): ha a lassú pulzus súlyos tüneteket okoz és nem reagál más kezelésekre, akkor pacemakert ültethetnek be, amely elektromos impulzusokkal szabályozza a szívverést.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Keresse fel az orvosát, ha:

A pulzusa tartósan 60 ütés/perc alatt van és fáradékonyságot, szédülést vagy más tüneteket tapasztal.
Szívbetegségben szenved, és új tünetek jelentkeznek.
Gyógyszeres kezelés alatt áll, és lassú pulzust vagy mellékhatásokat észlel.

Sürgős orvosi ellátás szükséges, ha:

Erős szédülést vagy ájulást tapasztal.
Mellkasi fájdalom vagy légszomj jelentkezik.
A pulzusa nagyon alacsony (40 alatt) és rosszulléttel jár.

Gyakori kérdések a lassú pulzusról

A bradycardia a szívritmuszavarok egyik típusa, amelyet a szív ingerképző és ingerületvezető rendszerének rendellenes működése okoz. Ebben az állapotban a szívverés lassabb a normálisnál, azaz a pulzusszám nem éri el a percenkénti 60 ütést.

Lehet valakinek lassú pulzusa anélkül, hogy beteg lenne?

Igen, sportolóknál vagy fizikailag aktív embereknél a nyugalmi pulzus alacsonyabb lehet anélkül, hogy ez bármilyen problémát okozna. Ez a szív fokozott hatékonyságának jele is lehet.

Milyen életmódbeli változtatások segíthetnek a lassú pulzus kezelésében?

Ha a lassú pulzus mögött valamilyen anyagcsere-zavar vagy életmódbeli tényező áll, akkor a rendszeres testmozgás, a megfelelő folyadék- és elektrolitpótlás, valamint a dohányzás és az alkohol elhagyása segíthet. Bizonyos esetekben az étrendi változtatások, például a pajzsmirigy megfelelő működését támogató táplálkozás is hozzájárulhat a pulzus normalizálásához.

Hogyan lehet otthon ellenőrizni a pulzust?

A pulzust legegyszerűbben a csuklón vagy a nyaki verőéren lehet megmérni. Használhatunk pulzusmérő okosórát vagy vérnyomásmérőt is. Ha rendszeresen alacsony értékeket mér és tüneteket is tapasztal, érdemes orvoshoz fordulni.

A bradycardia mindig pacemaker-beültetést igényel?

Nem, a pacemaker csak súlyos, tüneteket okozó esetekben szükséges. Ha a bradycardia hátterében gyógyszerek vagy kezelhető betegségek állnak, akkor azok korrigálása is elegendő lehet.

Okozhat-e a lassú pulzus hirtelen szívmegállást?

Ritkán, de súlyos esetekben, például teljes AV-blokk esetén előfordulhat. Ezért fontos, hogy a tartósan alacsony pulzusszámot és a hozzá társuló tüneteket orvos értékelje ki.

Felhasznált források:

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!