Posztbiotikumok: tényleg forradalmasítják a bélflóra védelmét, vagy csak újabb divathullám?

Ön hallott már a posztbiotikumokról?

Az elmúlt években Ön is biztosan találkozott már a probiotikumokkal és prebiotikumokkal. Most azonban egy új kifejezés került reflektorfénybe: posztbiotikumok. Egyre több étrend-kiegészítő címkéjén jelennek meg, és sokan már a bélrendszer „következő nagy dobásaként” emlegetik őket. De mit jelentenek valójában, és szüksége van-e rájuk?

Mi az a posztbiotikum?

Ahhoz, hogy megértsük a posztbiotikumokat, érdemes egy pillanatra visszalépni. A probiotikumok élő baktériumok, amelyek – megfelelő mennyiségben – kedvezően hathatnak az egészségre. A prebiotikumok ezzel szemben olyan rostok, amelyek ezeket a baktériumokat „etetik”.

A posztbiotikumok pedig azok az anyagok, amelyek akkor keletkeznek, amikor ezek a baktériumok lebontják a táplálékot a bélrendszerben.

A Harvard Health meghatározása szerint ide tartozhatnak például rövid szénláncú zsírsavak, vitaminok, aminosavak és más bioaktív vegyületek, amelyek hatással lehetnek a szervezet működésére. Ezek tehát nem élő baktériumok, hanem azok „végtermékei” vagy alkotórészei.

Ez azért fontos különbség, mert a posztbiotikumok nem képesek szaporodni vagy megtelepedni a bélben – hatásuk közvetlenebb, kémiai természetű. Úgy is fogalmazhatunk: nem a baktérium dolgozik tovább a szervezetben, hanem az, amit maga után hagy.

Miért kezdtek el hirtelen mindenhol beszélni róluk?

A bélflóra kutatása az elmúlt évtizedben robbanásszerűen fejlődött. A tudósok egyre inkább azt vizsgálják, pontosan mi felelős a jótékony hatásokért: maga az élő baktérium, vagy inkább az általa termelt anyagok?

A The Conversation szakértői cikke szerint a kutatók azért fordultak a posztbiotikumok felé, mert ezek stabilabbak lehetnek, mint az élő probiotikumok. Nem pusztulnak el a gyomorsav hatására, és tárolásuk is egyszerűbb lehet.

Ugyanakkor hangsúlyozzák, az ezekkel kapcsolatos klinikai vizsgálatok még viszonylag korlátozottak. Sok eredmény laboratóriumi vagy kisebb létszámú kutatásból származik, ezért az állításokat óvatosan kell kezelni.

Milyen egészségügyi előnyöket tulajdonítanak a posztbiotikumoknak?

A posztbiotikumok többféle módon hathatnak a szervezetre. Egyes vegyületek segíthetnek fenntartani a bélfal épségét, ami kulcsfontosságú a gyulladásos folyamatok szabályozásában. Mások szerepet játszhatnak az immunrendszer működésének finomhangolásában.

Az Independent szerint bizonyos tanulmányok összefüggést találtak a posztbiotikumok és az emésztőrendszeri panaszok enyhülése között, valamint vizsgálják lehetséges szerepüket anyagcsere-folyamatokban is. Ugyanakkor a szakértők egyértelművé teszi: ezek az eredmények még nem elegendők ahhoz, hogy széles körben, általános egészségmegőrző eszközként lehessen ajánlani őket. Bár a mechanizmusok ígéretesek, a hosszú távú, nagy esetszámú humán vizsgálatok hiányoznak. Ez azt jelenti, hogy jelenleg nem tudjuk pontosan, kik profitálhatnak belőlük, milyen dózisban és milyen formában.

Prebiotikumok, probiotikumok és posztbiotikumok

Összegzés: ígéretes kutatási terület, de még nem csodaszer

A posztbiotikumok a bélkutatás egyik legizgalmasabb új irányát jelentik. A tudomány egyre pontosabban próbálja feltárni, hogyan kommunikál a bélrendszer az immunrendszerrel és az egész szervezettel.

Jelenleg azonban a bizonyítékok még nem elég erősek ahhoz, hogy ezeket a készítményeket univerzális megoldásként ajánlják. A biztos alap továbbra is a változatos, rostban gazdag étrend és az egészséges életmód.

Ez a cikk is érdekelheti

Ennyire komoly betegségeket idézhet elő, ha megbomlik a bélflóránk egyensúlya!

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!