Egy pszichiáter elárulta: ez a 6 viselkedésbeli változás a korai demencia jele lehet

Ezek a tünetek gyakran a memóriazavarok előtt jelentkeznek.

A demenciát sokan még mindig elsősorban memóriazavarként képzelik el. Pedig a történet gyakran egészen máshol kezdődik. Évekkel azelőtt, hogy a feledékenység feltűnne, finom – ám annál beszédesebb – változások jelenhetnek meg a viselkedésben, az érzelmi reakciókban vagy akár az önmagunkhoz való viszonyban.

Egyre több kutatás – köztük a University College London szakembereinek vizsgálatai – arra hívja fel a figyelmet, hogy a középkorban bekövetkező személyiségváltozások nem egyszer a későbbi kognitív hanyatlás előjelei lehetnek. Gill Livingston professzor, az időskori pszichiátria elismert kutatója szerint ezek a jelek sokszor a családtagok számára már jóval a diagnózis előtt észrevehetők.

Ahogy ő fogalmaz:

- A viselkedésben és az érzelmi reakciókban bekövetkező változásokat a hozzátartozók gyakran hamarabb észlelik, mint a klasszikus memóriazavarokat.

Miért fontos időben felismerni?

A demencia nem egyik napról a másikra alakul ki. Az idegrendszeri változások évtizedekkel korábban elkezdődhetnek. A Mayo Clinic szerint a tünetek később már a memóriát, a kommunikációt, a problémamegoldást és a tájékozódást is érintik, de a kezdeti szakasz sokkal alattomosabb.

Az elmúlt évek idegtudományi kutatásai alapjaiban formálták át a demenciáról alkotott képünket. Ma már egyértelmű, hogy a betegség nem a tünetek megjelenésével kezdődik, hanem egy hosszú, akár évtizedeken át zajló folyamat eredménye. Az agyban zajló változások – például bizonyos fehérjék kóros lerakódása vagy az idegsejtek közötti kapcsolatok sérülése – jóval az első klinikai jelek előtt elindulnak.

Hogy milyen személyiségbeli változásokra érdemes figyelni?

Amikor az önbizalom meginog

Az egyik legkorábban jelentkező jel az önbizalom fokozatos csökkenése lehet. Nem egyszerűen arról van szó, hogy valaki bizonytalanabb lesz, hanem arról, hogy elveszíti azt a belső stabilitást, amely korábban jellemezte.

Ez a változás gyakran együtt jár rossz hangulattal és alvászavarokkal. A kutatások szerint azoknál, akik ilyen tüneteket mutattak középkorban, később nagyobb arányban jelentkezett demencia.

A háttérben részben pszichés, részben neurobiológiai folyamatok állhatnak: az agy bizonyos területeinek fokozatos érintettsége már ilyenkor elkezdődhet - írja az Unilad.

Nehézségek a mindennapokban

Előfordulhat, hogy valaki, aki korábban jól kezelte a stresszt és a hétköznapi problémákat, egyre nehezebben birkózik meg velük. Ez nem egyszerű „kimerültség” vagy „rosszabb időszak”.

- Évtizedekkel a diagnózis előtt az agy már változásnak indulhat, és azok a helyzetek, amelyeket korábban könnyedén kezeltünk, hirtelen túlterhelővé válhatnak - magyarázza Livingston professzor.

Ez a jelenség összefügghet az agyi térfogat csökkenésével és az idegi hálózatok finom zavarával, amelyek a stresszfeldolgozásért is felelősek.

Érzelmi eltávolodás, empátia csökkenése

Egy másik figyelmeztető jel lehet az érzelmi melegség csökkenése. Az érintettek kevésbé reagálnak empatikusan, kevésbé érzik át mások örömét vagy problémáit.

Ez nem tudatos döntés, és nem is jellemhiba. Sokkal inkább az agy azon területeinek működési zavara állhat mögötte, amelyek a társas kapcsolódásért és az érzelmi feldolgozásért felelősek.

A vizsgálatok szerint azoknál, akik ilyen változásról számoltak be, nagyobb eséllyel alakult ki később demencia.

Hirtelen jött impulzivitás

Az egyik legfeltűnőbb változás az lehet, amikor valaki a korábbi személyiségéhez képest szokatlanul impulzívvá válik. Olyan döntéseket hoz, amelyek nem illenek a korábbi viselkedési mintáiba.

Ennek hátterében az agy frontális lebenyének érintettsége állhat. Ez a terület kulcsszerepet játszik az önkontrollban és a viselkedésszabályozásban.

Amikor ez a rendszer sérül, az illető nem feltétlenül változtatja meg a vágyait – inkább az történik, hogy kevésbé képes kontrollálni azokat.

Fokozódó belső feszültség és idegesség

A tartós szorongás és feszültség nemcsak pszichológiai jelenség, hanem biológiai következményekkel is járhat. A krónikus stressz ugyanis fokozza a gyulladásos folyamatokat a szervezetben, ami hosszú távon az agy egészségére is hatással lehet.

A kutatók szerint azok, akik középkorban tartósan „idegesnek” vagy „feszültnek” érezték magukat, nagyobb eséllyel mutattak később kognitív hanyatlást.

Ez a személyiségjegy – amelyet a pszichológiában neuroticizmusnak neveznek – szoros kapcsolatban áll a demencia kockázatával.

Amikor semmi sem elég jó: a perfekcionizmus

Érdekes módon a túlzott elégedetlenség önmagunk teljesítményével szintén figyelmeztető jel lehet. Ha valaki folyamatosan úgy érzi, hogy nem végzi el elég jól a feladatait – még akkor is, ha objektíven nincs probléma –, az mögött kognitív változások is állhatnak.

Ez részben abból fakadhat, hogy az illető már nem képes ugyanazon a szinten teljesíteni, mint korábban, de ezt nem tudja pontosan megfogalmazni – csak az elégedetlenség érzése jelenik meg.

A koncentráció romlása

A figyelem és koncentráció romlása az egyik legkorábbi kognitív jel lehet. Ez gyakran nem drámai, inkább csak annyiban nyilvánul meg, hogy az illető nehezebben tart fenn figyelmet, könnyebben elterelődik, vagy több időre van szüksége egy-egy feladat elvégzéséhez.

Mivel a koncentráció szorosan kapcsolódik az agy végrehajtó funkcióihoz, ennek romlása már korai idegrendszeri változásokra utalhat.

Depresszió vagy demencia?

A korai demencia egyik legnagyobb kihívása, hogy tünetei könnyen összetéveszthetők más, jóval gyakoribb állapotokkal – elsősorban a depresszióval. Az érintettek gyakran fáradékonyságról, motivációhiányról, koncentrációs nehézségekről számolnak be, és visszahúzódnak a korábban fontos tevékenységektől. Ezek a jelek azonban ugyanúgy megjelenhetnek hangulatzavar esetén is.

A klinikai gyakorlatban ezért különösen fontos az úgynevezett „pseudodementia” jelenségének felismerése, amikor a depresszió kognitív tüneteket utánoz. Ilyenkor a beteg sokszor kifejezetten panaszkodik a memória romlására, míg valódi demencia esetén az érintettek gyakran kevésbé tudatosítják a problémát. Ugyanakkor a két állapot nem zárja ki egymást: a depresszió akár kockázati tényezője is lehet a későbbi demenciának.

Nem minden változás jelent demenciát – de a mintázat számít

Fontos hangsúlyozni: egy-egy ilyen jel önmagában nem jelenti azt, hogy demencia alakul ki. Az élet természetes velejárója, hogy időnként változik a hangulatunk, a stressztűrő képességünk vagy akár a viselkedésünk is.

Ami igazán számít, az a változások tartóssága, fokozódása és egymással való összefüggése. Ha több ilyen jel egyszerre jelenik meg, vagy a környezet számára is feltűnővé válik a személyiség átalakulása, érdemes szakemberhez fordulni.

Mit lehet tenni?

A legfontosabb lépés a tudatosság. Ha felismeri ezeket a jeleket – akár saját magán, akár egy hozzátartozón –, már tett egy fontos lépést.

A jelenlegi tudományos álláspont szerint az agy egészségét számos tényező befolyásolja. A rendszeres mozgás, a megfelelő alvás, a társas kapcsolatok fenntartása, a vérnyomás és a vércukorszint kontrollja mind hozzájárulhatnak a kockázat csökkentéséhez.

Figyelmébe ajánljuk

A lépcsőn derülhet ki először: egy apró jel, amely demenciára figyelmeztethet

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!