Terheléses EKG és nyugalmi EKG: mi a különbség, melyik mikor szükséges?
EKG vizsgálatra nem csak azoknak van szüksége, akiknek szívproblémája van.
Az EKG vizsgálat során a készülék a szív elektromos tevékenységét papírszalagra rajzolt görbék formájában jeleníti meg. A vizsgálat során vizsgálható a percenkénti szívverések száma, szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, károsodása, a ritmuszavarok.
Mi az EKG haszna?
Számos egyéb probléma mellett információt ad többek között a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól vagy azok nemkívánatos mellékhatásairól is.
Veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, ritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések feltérképezése céljából alkalmazható a vizsgálat. Éppen ezért a nyugalmi EKG szinte elhagyhatatlan része egy kardiológiai kivizsgálásnak.
Miből áll egy nyugalmi EKG vizsgálat?
Az EKG a végtagokon és a mellkason elhelyezett elektródákból gyűjti össze az elektromos jeleket, amelyeket a készülék a papírszalagra rajzolt görbék formájában tesz láthatóvá. Komolyabb kivizsgálás esetén érdemes 12 elvezetéses EKG-t alkalmazni, mert ez a modern módszer nyújtja a lehető legpontosabb képet a szív aktuális állapotáról.
Nyugalmi EKG vizsgálat közben a páciens hanyatt fekszik, csuklóira és bokáira fémelektródát rögzítenek, 8-at mellkasra és 4-et a karokra, a bokákra. Az EKG semmiféle előkészületet nem igényel a páciens részéről, csupán a vizsgálat közbeni nyugalom a fontos, mert még a rendelőbe való rohanás, a mérés közbeni beszéd, mozgás is módosíthatja az eredményt.
Tudni kell, hogy a nyugalmi EKG eredményei alapján a szív falvastagságára csak következtetni lehet, a billentyűk, nagy erek működésére szinte semmilyen támpontot nem ad. Hasonlóan alkalmatlan a terhelést követő levezetési szakban fellépő ingerületvezetési zavarok kimutatására.
Vannak olyan betegségek is, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét. Ezt nevezzük terheléses EKG-nak.
Tudnivalók a terheléses EKG vizsgálatról
A terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, egész pontosan azt, hogy a koszorúerek mennyire képesek fokozott oxigénigény mellett (vagyis fizikai terhelés mellett) megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál - fájdalom, nehézlégzés, ritmuszavar.
A terheléses EKG vizsgálat előtt csupán annyi előkészület szükséges, hogy a páciens kényelmes ruhába, cipőbe öltözik, és még előzetesen tájékoztat a szedett gyógyszerekről. Ezekről ugyanis el kell dönteni, hogy bevegye-e őket a vizsgálat előtt vagy sem. Ugyanígy előzetesen döntünk arról, hogy milyen terhelésnek tehetjük ki az adott pácienst, amit az alkalmazott kerékpár ellenállásának növelésével vagy a futópad sebességének, illetve dőlésszögének emelésével érhetünk el.
Sokan tartanak attól, hogy gyakorlatlanságuk vagy éppen a betegségük okán nem fogják bírni a futást vagy a kerékpározást, de egyrészt biztonságban vannak, mert a futópadon heveder óv az esetleges eleséstől, másrészt természetesen, ha rosszullét lép fel, mindent meg tudunk tenni a páciens védelmében – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa.
Megelőzhetőek a szívbetegségek szűrővizsgálattal? Olvasson tovább!
Miután az elektródákat a mellkasra csatlakoztatjuk, és egy vérnyomásmérőt is a páciensre helyezünk, elindulhat a terhelés, amely során folyamatosan nézzük a szívritmust, vérnyomást, pulzusszámot.
Mi történik az EKG-vizsgálat után?
A terheléses EKG vizsgálat végén a pácienst addig pihentetjük, amíg pulzusszáma nem normalizálódik.
Az eredmények sok mindenről árulkodnak, és fontos kiindulópontját jelentik a kardiológiai kivizsgálásnak, de számos esetben az EKG-jel csak felveti bizonyos betegségek gyanúját, amit majd egyéb vizsgálatokkal kell a szakembernek igazolnia vagy kizárnia azokat.
Összegezve
- Az EKG vizsgálat során a szív elektromos tevékenységét papírszalagra rajzolt görbék jelenítik meg.
- Az EKG vizsgálat során számos dologról információt ad, például a szívverések számáról, szabályosságáról, és a szív ingerképzéséről.
- A nyugalmi EKG szinte elhagyhatatlan része egy kardiológiai kivizsgálásnak, míg a terheléses EKG vizsgálat a szív vérellátását és a koszorúerek állapotát ellenőrzi.
- A nyugalmi EKG semmiféle előkészületet nem igényel a páciens részéről, míg a terheléses EKG előtt a páciens kényelmes ruhába öltözik és előzetesen tájékoztat a szedett gyógyszerekről.
- Az EKG-jel csak felveti bizonyos betegség gyanúját, amit majd egyéb vizsgálatokkal kell a szakembernek igazolnia vagy kizárnia.
Erős szívdobogásérzés: 9 jellemző tünet, ami szívritmuszavart jelez
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
