Ezeket látta már?

Stroke: a légszennyezettség növelheti az esélyét?

agyvérzés, stroke, agyi érkatasztrófák, agykárosodás, tünetei, következménye

A légszennyezés nem a tüdőbetegségek számát növelheti a legnagyobb mértékben, hanem a szív- és érrendszeri megbetegedésekét.

A rossz levegőminőséghez köthető idő előtti elhalálozások leggyakoribb okai a szívbetegség és a stroke; a tüdőbetegségek és a tüdőrák csak ezután jönnek a sorban. A legfőbb szennyező anyagok, melyek egészségünket veszélyeztetik a 2,5 mikronnál kisebb nitrogén-dioxiod és a szén-monoxid finomrészecskék, amelyek azért jelentenek veszélyt egészségünkre, mert a nagyobb méretű finomrészecskékkel ellentétben ezek bejutnak a tüdőbe, onnan pedig a vérkeringésbe, melyből nem ürülnek ki, így idővel felhalmozódhatnak. Ezek a finomrészecskék hozhatóak leginkább összefüggésbe a stroke-kal.

Hogyan lehet a légszennyezésből stroke?

A stroke-nak két fajtáját különböztetjük meg. Mindkét típus előfordulását másképp befolyásolja a légszennyezettség. Az iszkémiás vagy agyi infarktusjellemzője, hogy az agy nem kap elegendő vért. Ez a fajta infarktus a stroke-os esetek 85%-át teszi ki. Az agyvérzés vagy vérzéses stroke során az erekből kilépő vér károsítja az agyállományt. Ez a megbetegedés az esetek 15%-ban fordul elő.

Bár a kutatások még gyerekcipőben járnak és főleg a szennyezettebb levegőjű, fejlődő országokban gyűjtött adatokra támaszkodnak, de így is világosan körvonalazódik, hogy a rövid ideig tartó magas légszennyezettség elsősorban az iszkémiás stroke esélyét növeli meg. A szennyezett levegő ugyanis magas vérnyomást okoz és beszűkíti a vérereket, így könnyebben állhat elő az a helyzet, hogy az agy nem kap elegendő vért.

A hosszan tartó légszennyezettség hatására mind az agyvérzéses, mind az iszkémiás stroke esetek száma növekszik, tehát ez mindkét típusú megbetegedés szempontjából veszélyt jelent. Ha éveken keresztül rossz minőségű levegőt lélegzünk be, a finomrészecskék, melyek bejutnak a tüdőbe, onnan a véráramba majd egészen a belső szervekig felhalmozódnak, és megnövelik a vérrögök kialakulásának esélyét. Ezek a vérrögök az agyba jutva stroke-ot okozhatnak.

Mit lehet tenni, hogy csökkentsük a stroke kialakulásának esélyét?

A stroke kialakulásának fokozott veszélye leginkább olyan életmódbeli faktorokhoz köthető, mint például az elhízás, a magas vérnyomás, a testmozgás hiánya, az egészségtelen étrend, a dohányzás, vagy a magas vérzsír. Ezek mind olyan állapotok, melyekre életmódunk megváltoztatásával nagy ráhatásunk van. A légszennyezettség ellenben egy olyan tényező, amelyet az emberek többsége nem tud kiküszöbölni.

Szerencsére a tartós légszennyezettség időben és térben viszonylag jól behatárolható. Forgalmas utak, gyárak, különféle erőművek közelében; leginkább a reggeli és késő délutáni csúcsforgalom idejében legnagyobb a mértéke. A magas finomrészecske koncentráció meleg idő esetén veszélyesebb, mint hűvösebb időben. Ez valószínűleg a fokozott légmozgásnak tudható be és annak, hogy ilyenkor általában több időt töltünk a szabadban. Az őszi-téli fűtésszezonban hiába jóval magasabb a levegő szennyezettségének mértéke, nem tesz akkora kárt egészségünkben.

Akárhogy is, a nagy légszennyezettségű napokon, illetve napszakokban a szabadban eltöltött idő mérséklésével már jócskán csökkenthetjük a stroke kialakulásának esélyét. Az is sokat segíthet, ha otthon, zárt ablakok mellett töltjük ezt a pár kritikus órát, és a szabad levegőn végzett sétát vagy testmozgást a biztonságosabb időszakokra toljuk.

Stroke: kik számítanak veszélyeztetettnek?

A légszennyezés okozta stroke, elsősorban az idősebbeket (65 év felettieket) veszélyezteti, közülük is leginkább azokat, akiknek már volt vagy fennáll valamilyen szív és érrendszeri betegségük. Szerencsére ma már számos lehetőség van a stroke kockázati tényezőinek kezelésére a gyógyszeres terápiáktól kezdve a szívbe beültetett úgynevezett pacemakeren keresztül egészen a szívsebészetig.

Mik a stroke tünetei, mire figyeljünk, ha mégis megtörténik a baj?

A stroke leggyakoribb tünetei, a hirtelen kezdődő zsibbadás, a féloldali bénulás, és a beszédzavar, de tünetei lehetnék még:

  • féloldali végtaggyengeség
  • hirtelen kialakuló egyensúlyvesztés, mozgási zavarok
  • átmeneti látásvesztés az egyik szemen, kettős látás, látótérkiesés
  • beszédértési zavarok, szóformálási nehézségek
  • zavartság
  • szédülés
  • erős fejfájás
  • hirtelen fellépő eszméletvesztés

Amennyiben ezeket a tüneteket észleljük magunkon, azonnal hívjuk a mentőket, mert a stroke életveszélyt jelentő állapot! A legjobb esély akkor van károsodás visszafordítására, illetve az életveszély elhárítására, ha a beteg a tünetek kezdetétől számított 4-5 órán belül vérrögoldó kezelést kap. Lehetőleg tanítsuk be közeli hozzátartozóinknak is a tüneteket, hogy vész esetén legyen egy kívülálló is, aki felismeri a problémát és megfelelő segítséget tud hívni.

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

Forrás: Well PR ügynökség