Szívritmuszavarok: ilyen hibák szólhatnak bele a szív vezérlőrendszerébe
Érdemes áttekinteni a szív normális elektromos vezérléséről, valamint az általánosságban a ritmuszavarokról tudottakat.
Mik a szívritmuszavarok?
A szívritmuszavarok olyan állapotok, amelyekben a szív elektromos vezérlőrendszere nem működik megfelelően. Ez a szabálytalan szívverés túl gyors (tachycardia), túl lassú (bradycardia), vagy szabálytalan szívritmus formájában jelentkezhet. A következőkben bemutatjuk, hogyan működik normálisan a szív elektromos rendszere, mi okozza a ritmuszavarokat, azok típusait, valamint az elérhető kezelési lehetőségeket.
Hogy működik a szív elektromos vezérlőrendszere?
A szív normális működése egy összehangolt elektromos rendszernek köszönhető, amely a szív üregeit (pitvarokat és kamrákat) ritmikusan összehúzódásra készteti. Az elektromos jelek a sinuscsomóban keletkeznek, majd az AV-csomón keresztül továbbítódnak a kamrák felé, biztosítva az összehúzódások megfelelő ritmusát. A szív frekvenciája alkalmazkodik az aktuális fizikai aktivitáshoz vagy nyugalmi állapothoz. Amikor ez az elektromos rendszer hibásan működik, a szívritmus eltérhet a normálistól.
A szív nem más, mint egy izompumpa, ritmusos összehúzódásával tartja fenn a vérkeringést
A szívnek négy ürege van: a vékony falú kisebb üregek a pitvarok (jobb és bal), a vastagabb falú nagyobb üregek a kamrák (jobb és bal). A jobb szívfél a szervezetből a vénákon keresztül érkező elhasznált vért fogadja a jobb pitvarban, innen továbbítja a jobb kamra felé, az pedig összehúzódásával a fő tüdőartérián keresztül a tüdő felé továbbítja azt (ez a kis vérkör). A tüdőben felfrissülő vért a tüdővénákon keresztül a bal pitvar fogadja, majd a vér a bal kamrán és a főverőéren keresztül továbbítódik a szervezet felé (ez a nagy vérkör).
A két vérkört a jobb és a bal pitvar és kamra izmos falának összehangolt, ritmusos összehúzódása tartja fenn. A szívizom működésének ezt az összehangolását egy velünk született elektromos rendszer végzi. A rendszer központja az ún. sinus csomó. Ez egy módosult izomrostokból álló képlet a szív jobb pitvarában, amely képes elektromos jelek képzésére. Az itt képzett jelet (ingerületet) a pitvari izomrostok átveszik és továbbvezetik, az ingerület szétterjed a pitvarok izomzatában, összehúzódásra késztetve azt. A pitvarok a kamráktól elektromosan el vannak szigetelve, az elektromos ingerület egyetlen helyen, az ún. pitvar-kamrai csomón (latinból rövidítve: atrio-ventrikuláris, azaz AV-csomón) keresztül jut át a kamrákra. Az AV csomón átjutó ingerületet rövid késleltetés után egy elektromos ingerületvezető rendszer vezeti el a kamraizom rostjaihoz. Ez a rendszer nagyon gyors vezetésre képes, így az elektromos jel egyszerre érkezik el valamennyi izomrosthoz.
Az elektromos vezérlő rendszer működésének következtében egészséges szívben a két pitvar összehangolt, egyidejű, szabályos ritmusban történő összehúzódását kis késleltetéssel követi a két kamra összehangolt, egyidejű összehúzódása. Az összehúzódások gyakoriságát a sinuscsomó vezérli, idegi és hormonális hatások alapján mindig a szervezet aktuális igényéhez igazítva azt. (Alvás alatt pl. sokkal lassabb, fizikai terhelés hatására gyorsabb a szívműködésünk, mint éber nyugalmi állapotban.)
Ritmuszavarról akkor beszélünk, ha a fent leírt rendszer valamelyik szinten zavart szenved, és ennek következtében a szív túl szaporán húzódik össze („tachycardiák”), vagy éppen túl ritkán („brady-cardiák”), vagy megfelelő gyakorisággal ugyan, de szabálytalanul.
Szívritmuszavarok típusai
A ritmuszavarokat többféle módon csoportosítjuk, például a szívverés sebessége vagy az érintett szívterület alapján.
1. Tachycardia (gyors szívverés)
Ez a szívverések felgyorsulását jelenti, gyakran 100 ütés/perc feletti frekvenciával.
- Pitvari tachycardia: a pitvarokban elektromosan aktív gócok veszik át a vezérlést. Ez gyors szívveréshez vezet, amely nem alkalmazkodik az igényekhez.
- Kamrai tachycardia: a kamrákban keletkezett gócok kórosan gyors szívverést váltanak ki.
- Pitvarfibrilláció és pitvari flutter: a pitvarok gyors és rendezetlen elektromos aktivitása, amely növeli a stroke kockázatát.
2. Bradycardia (lassú szívverés)
Ebben az esetben a szívverések ritkák, gyakran 60 ütés/perc alatti frekvenciával. Okozhatja például a sinuscsomó vagy az AV-csomó hibás működése.
3. Extrasystolék
Ezek az idő előtti szívverések normál ritmus mellett jelentkeznek, és szívdobogásérzést okozhatnak.
4. AV-blokkok
Az AV-csomó működési zavara miatt az elektromos jelek nem jutnak el megfelelően a kamrákba, ami lassú vagy szabálytalan szívverést eredményez.
A szívritmuszavarok okai
- Genetikai hajlam: öröklött ioncsatorna-betegségek és ritmuszavarok.
- Szívkárosodás: szívizomgyulladás, szívroham vagy veleszületett szívbetegségek.
- Elektrolit-zavarok: alacsony kálium-, magnézium- vagy kalciumszint.
- Életmódbeli tényezők: dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, stressz.
- Gyógyszerek és stimulánsok: bizonyos gyógyszerek vagy túlzott koffeinbevitel.
- Hormonális változások: pajzsmirigy túlműködés vagy alulműködés.
Szívritmuszavarokra utaló tünetek lehetnek
A tünetek változatosak lehetnek, és a következőket foglalhatják magukban:
- Szívdobogásérzés vagy kihagyó szívverés.
- Mellkasi fájdalom vagy szorító érzés.
- Szédülés vagy ájulásérzet.
- Fáradékonyság és légszomj.
- Súlyos esetekben eszméletvesztés vagy hirtelen szívleállás.
Diagnosztikai módszerek
A szívritmuszavarok felismerésére és nyomon követésére többféle vizsgálat áll rendelkezésre:
- EKG (elektrokardiogram): a szív elektromos aktivitását rögzíti.
- Holter-monitorozás: hosszabb időszakon keresztül követi a szívritmust.
- Terheléses EKG: a szív működésének vizsgálata fizikai aktivitás közben.
- Elektrofiziológiai vizsgálat: a ritmuszavar pontos okának azonosítása érdekében.
Kezelési lehetőségek
A szívritmuszavarok kezelése a tünetek súlyosságától és típusától függ. A kezelési lehetőségek:
1. Gyógyszeres kezelés
Speciális gyógyszerek, például béta-blokkolók vagy antiaritmiás szerek segítenek szabályozni a szívritmust.
2. Katéteres abláció
Ez egy minimálisan invazív eljárás, amely során a kóros szöveteket elroncsolják, megszüntetve a ritmuszavar forrását.
3. Pacemaker
Ez egy implantálható eszköz, amely szabályos szívritmust biztosít, ha a szív természetes vezérlőrendszere hibás.
4. Defibrillátor (ICD)
Súlyos esetekben az ICD készülék érzékeli a veszélyes ritmuszavarokat, és elektromos sokkot ad le azok megszüntetésére.
5. Életmódbeli változások
Az egészséges táplálkozás, a dohányzás kerülése, rendszeres testmozgás és stresszkezelés kulcsfontosságú a ritmuszavarok megelőzésében.
Összegezve
A szívritmuszavarok diagnózisa és kezelése orvosi szakértelmet igényel, de a modern orvostudomány számos hatékony eszközt kínál a probléma kezelésére. A korai felismerés és a megfelelő kezelés jelentősen javíthatja a betegek életminőségét és csökkentheti a súlyos szövődmények kockázatát.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Mi a szívritmuszavar? Ezek az okai, tünetei és kezelési lehetőségei
Források
- Magyar Kardiológusok Társasága
- American Heart Association
- Mayo Clinic
- GOVKI - Ritmuszavarok
- Semmelweis Egyetem szívritmuszavarokról szóló szakmai anyaga.
