Ezeket látta már?

Mi a szívritmuszavar? Ezek az okai, tünetei és kezelési lehetőségei

mi a szívritmuszavar oka tünet kezelés

Az aritmia (arrhythmia) a szív normális működési ritmusának megváltozása, mely a pulzuson is észlelhető: lehet a normálisnál gyorsabb (tachikardia), lassabb (bradikardia) de a szabálytalan szívritmus is gyakori.

A szakértők nem csak aszerint osztályozzák a szívritmuszavart, hogy honnan ered, számít a szívverés sebessége is. A felgyorsult szívverést nevezik tachycardiának, amikor 100-nál többet ver a szív egy perc alatt. Bradycardia esetén lelassul a szívverés, percenkénti 60 alá. A felgyorsulás és a lelassulás természetesen nem csak betegség esetén jelentkezhet, gondoljunk csak az edzés kapcsán felszökő pulzusszámra, vagy a sportolók alacsony pulzusszámára, illetve az alvás, relaxáció során lelassuló szívverésre.

Mi a szívritmuszavar (aritmia, arrhythmia)?

A szívritmuszavar során a szívverés ritmusa, üteme és/vagy frekvenciája megváltozik eltér a megszokottól, olyan tüneteket okozva, mint a szívdobogásérzés, a szabálytalan vagy lassú szívverés, a mellkasi fájdalom, a szédülés vagy ájulás. A megváltozott szívritmus lehet gyorsabb (tachycardia), lassabb (bradycardia) vagy egyenetlen is.

Normál körülmények között a nyugalmi pulzus 60 és 100 ütés/perc között van. A szívritmuszavar miatt a szív gyorsabban, lassabban vagy szabálytalan ritmusban verhet, amit okozhat szorongás, stressz, pajzsmirigy-túlműködés, vérszegénység, érelmeszesedés vagy szívbillentyű betegség is.

Alapvetően az emberi szív egy állandó ritmusban ver, amelyet elektromos impulzusok vezetnek és szabályoznak. Maga az aritmia, szívritmuszavar azt jelenti, hogy a szív ritmusában zavar keletkezik, lelassul, gyorsul vagy éppen szabálytalanul ver. Alapvetően az emberi szív egy állandó ritmusban ver, amelyet elektromos impulzusok vezetnek és szabályoznak. Maga az aritmia, szívritmuszavar azt jelenti, hogy a szív ritmusában zavar keletkezik, lelassul, gyorsul vagy éppen szabálytalanul ver. Forrás: shuttertock.com

A szívritmuszavar fajtái, csoportosítása

  • Pulzusszám alapján: ha percenként több mint 100-at ver a szív, az tachycardiának, ha 60-nál kevesebbet, az bradycardiának tekinthető.
  • Kialakulási helye szerint: az úgynevezett szupraventrikuláris aritmiák esetében a szívritmuszavar oka a pitvarban, illetve a pitvar–kamra átvezető részben található, a kamrai ritmuszavarok esetében pedig a szívkamrák falában. A kamrai ritmuszavarok sokkal veszélyesebbek.
  • Ütésszámok: a szívritmuszavarok közé tartozik az úgyneveztt extraszisztolé, azaz a pluszütés. Ez a leggyakoribb ritmuszavar. A legtöbbször tünetmentesen történik, kialakulásának gyakori oka a stressz, a rendszeres testmozgás hiánya, a túlzott koffeinbevitel és a nikotin.
A kamrai eredetű korai ütés (vagy ektópiás ütés, kamrai extrasystole) tulajdonképpen egy extra dobbanást vagy egy kimaradó ütést jelent, és legtöbbször a normális szívműködés mellett jelentkezik. Az extrasystole jelensége ritkább gyerekeknél, és felnőttkorban nem számít feltétlenül kórosnak, hiszen például a félelem, az ijedtség is okozhat egy-egy erősebb bedobbanást. A kamrai eredetű korai ütés (vagy ektópiás ütés, kamrai extrasystole) tulajdonképpen egy extra dobbanást vagy egy kimaradó ütést jelent, és legtöbbször a normális szívműködés mellett jelentkezik. Az extrasystole jelensége ritkább gyerekeknél, és felnőttkorban nem számít feltétlenül kórosnak, hiszen például a félelem, az ijedtség is okozhat egy-egy erősebb bedobbanást. Forrás: shuttertock.com

A szívritmuszavar fő tünetei a következők

  • gyakori szívdobogásérzés vagy szapora szívverés
  • szabálytalan vagy lassú szívverés
  • gombócérzés a torokban
  • szédülés és/vagy ájulás
  • gyengeségérzés, általános fáradtság
  • mellkasi fájdalom
  • légszomj
  • mentális zavar
  • általános rossz közérzet

Ezek a tünetek az aritmia típusától függően változhatnak, és mindig kardiológusnak kell értékelnie őket, aki teszteket kérhet az aritmia azonosítására, és így a legmegfelelőbb kezelést javasolhatja.

A kamrai eredetű korai ütés (vagy ektópiás ütés, kamrai extrasystole) tulajdonképpen egy extra dobbanást vagy egy kimaradó ütést jelent, és legtöbbször a normális szívműködés mellett jelentkezik. Az extrasystole jelensége ritkább gyerekeknél, és felnőttkorban nem számít feltétlenül kórosnak, hiszen például a félelem, az ijedtség is okozhat egy-egy erősebb bedobbanást. A pitvarfibrilláció (pitvarremegés) az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, amelyet a szív kisebb üregeinek, az úgynevezett pitvaroknak a rendellenes elektromos működése okoz. A pitvarfibrilláció során a pitvarok falának szabályos összehúzódása megszűnik, ehelyett szinte „remegő” mozgást végeznek, melynek következtében a pitvarokban a vér áramlása lelassul és örvénylővé válik. Forrás: shuttertock.com

A szívritmuszavar tünetei nőknél és férfiaknál

A szívritmuszavar nőknél, férfiaknál egyformán gyakori jelenség, azonban más-más tünetekkel jelentkezhetnek a zavarok.

  • A szívritmuszavar tünetei nőknél gyakrabban jelentkeznek kialvatlanság, állandó fáradtságérzés formájában, illetve alvászavar és gyomortáji tünetek is előfordulnak. Szintén gyakori szívritmuszavar esetén a szorító mellkasi érzés és a légszomj.
  • Férfiakra jellemzőbb a pitvarfibrilláció, illetve esetükben gyakran áll a szívritmuszavar hátterében az erőteljes, tartós munkahelyi stressznek való kitettség.
Holter: ez a hordozható EKG eszköz 24 órán keresztül figyeli a szívritmust, amellyel vizsgálni lehet a különböző mindennapi helyzetekben előjövő szívritmuszavart. Holter: ez a hordozható EKG eszköz 24 órán keresztül figyeli a szívritmust, amellyel vizsgálni lehet a különböző mindennapi helyzetekben előjövő szívritmuszavart. Forrás: shuttertock.com

A szívritmuszavar fő típusai a következők:

  • tachyarrhythmia
  • bradyarrhythmia
  • kamrai aritmia
  • pitvarfibrilláció
  • paroxizmális supraventricularis tachycardia
  • sinus aritmia

A tachyarrhythmia olyan szívritmuszavar, amelyben a szív nemcsak rendellenes ritmusban ver, hanem a szívverés gyakorisága is meghaladja a 100 ütést percenként nyugalmi állapotban, felnőttek esetében.

A bradyarrhythmia olyan szívritmuszavar, amelyben a nyugalmi pulzus kevesebb, mint 60 ütés percenként felnőttek esetében, leggyakrabban az időseket érinti, bár bármely életkorban előfordulhat.

A kamrai aritmia olyan tachyarrhythmia, amelyben a szívverést okozó inger a kamrákban vagy a szív alsó kamráiban jelenik meg, ami a szívet nyugalmi állapotban a normálisnál gyorsabb verésre készteti.

Pitvarfibrilláció: ez a leggyakoribb szívritmuszavar, amelyet a supraventricularis aritmia egyik altípusaként osztályoznak, vagyis a pitvarokban fordul elő, és a szív pitvarainak elektromos aktivitásának rendezetlensége miatt következik be, ami a szívverés növekedését eredményezi. Nyugalmi állapotban akár 400 ütés/perc is lehet.

A paroxizmális supraventricularis tachycardia az elektromos jelek problémái miatt következik be, amelyek a szív felső kamráiban, az úgynevezett pitvarokban kezdődnek, és elérik a kamrákat. Ez a típusú aritmia általában hirtelen jelenik meg és gyorsan eltűnik, extra szívveréseket és szapora szívverés érzését okozva.

A sinus aritmia olyan aritmia, amely a szapora szívverést okoz, levegő belélegzésére a szívverés csökken, kilélegzésére lelassul, normálisnak tekinthető. Nagyon gyakori a csecsemők, gyermekek és serdülők körében, és nem jelez semmilyen egészségügyi problémát. Azonban, amikor felnőttekben vagy idősekben jelenik meg, összefügghet a digitalis gyógyszerek használatával, traumás koponyaűri magas vérnyomással, érelmeszesedéses szívbetegséggel vagy atrioventricularis blokkal.

Érdemes már az első, szokatlan tüneteket is komolyan venni!  A fáradtság, a légszomj, a mellkasi fájdalom, a gyors szívdobogás érzés, illetve az egyszer-egyszer „kihagyó” szívverés ugyanis szívritmuszavar és pitvarfibrilláció gyanúját vetheti fel. A szív felső üregeiben, a pitvarokban kialakuló fibrilláció hatására, a pangó vér miatt pedig akár vérrögök is keletkezhetnek. Egy elszabaduló vérrög aztán elzáródást okozhat az agyban és más szervekben Érdemes már az első, szokatlan tüneteket is komolyan venni! A fáradtság, a légszomj, a mellkasi fájdalom, a gyors szívdobogás érzés, illetve az egyszer-egyszer „kihagyó” szívverés ugyanis szívritmuszavar és pitvarfibrilláció gyanúját vetheti fel. A szív felső üregeiben, a pitvarokban kialakuló fibrilláció hatására, a pangó vér miatt pedig akár vérrögök is keletkezhetnek. Egy elszabaduló vérrög aztán elzáródást okozhat az agyban és más szervekben Forrás: shuttertock.com

A legegyszerűbb módja a szívritmuszavar észleléséhez az önvizsgálat

  1. Tenyérrel felfelé helyezze nyugalmi helyzetbe kezét, másik kezének mutató és középső ujjának ujjbegyét helyezze a csuklón tapintható ütőérre úgy, hogy a középső ujj kb. 3 cm-re legyen a tenyér alsó szélétől
  2. Az ujjakkal szelíden nyomja, amíg nem érzi a lüktetést.
  3. Számolja a pulzust egy percen át.
gyógyszer megnöveli pulzusszám szapora szívverés A pulzus, mint fogalom mindenki számára ismert, az eltérései pedig egyre gyakrabban kerülnek a kardiológusok fókuszába. Több olyan pont is van testünkön, ahol a pulzus egyszerűen kitapintható. Az egyik a csuklón, a másik a nyakon van, de megtalálható a térd mögött, a halántékon, könnyen kitapintható a lágyéki és a comb belső oldalán levő artéria is. Forrás: shuttertock.com
  • Az egészséges, nyugalmi pulzusszám egyéntől függ, a 60-80 közé eső percenként mért érték tekinthető normálisnak, amely ritmusosan, szabályosan tapintható.
  • Pitvarfibrilláció esetén a pulzusszám lehet alacsony, normális vagy magas is, azonban a szív szabálytalan lüktetése minden esetben megfigyelhető.
  • A pulzusszámot nemcsak a fizikai aktivitás, de a félelem, idegesség, a hormonális változások és a fizikai edzettség mértéke is befolyásolhatják.
  • Ha szabálytalan a pulzusa, a vérnyomásmérő kijelzője is villoghat vagy szabálytalan pittyegő hangot adhat, jelezve, hogy a készülék szívritmuszavart észlel. Az „Error” szó megjelenése a vérnyomásmérőn szintén utalhat pitvarfibrillációra.

Ilyen eszközökkel találkozhat a szívritmuszavar kivizsgálása során

Nehezíti a diagnózis megállapítását, ha a ritmuszavar csak időszakosan jelenik meg, mivel a vizsgálatot a tünetek fennállásával egy időben kell elvégezni. Az EKG-diagnosztika lehetséges módozatai:

  • EKG-vizsgálat: elektródokat rögzítenek a mellkasra és a végtagokra, így vizsgálják a szív elektromos tevekénységét.
  • Holter-vizsgálat: a Holter egy hordozható EKG-készülék, amely 24 órán vagy akár 7 napon keresztül is képes figyelni a szívműködést, így az időszakos ritmuszavarokat könnyebb felderíteni.
  • Eseménymonitorozás: otthon alkalmazható EKG-fajta, amelyet akkor kell használni, ha a beteg szívritmuszavarra utaló tüneteket észlel magán (eseménymonitorozás).
  • Szívultrahang: hanghullámok segítségével vizsgálja a szív méretét, szerkezetét és mozgását.
  • Terheléses EKG: szobabiciklin vagy futópadon végzett mozgás közben EKG-val vizsgálják a szívműködést (a szívritmuszavarok gyakran terhelésre jelentkeznek).
  • Billenőasztalos vizsgálat: ájulásos rosszullétek esetén alkalmazott vizsgálati módszer: a pácienst vízszintes asztalon fekve lassan álló helyzetbe billentik, ezalatt figyelik a szívműködést.
  • Elektrofiziológiai vizsgálat: vékony elektródát, katétert juttatnak a beteg szívébe, ennek a segítségével megfigyelhető a szív elektromos tevékenysége, és kimutathatóvá válhat a ritmuszavar forrása.
A műszeres vizsgálatokat általában a nyugalmi 12 elvezetéses EKG vizsgálat indítja, amely kimutatja a különböző ritmuszavarokat, vezetési zavarokat és egyéb eltéréseket is. A terhelésre jelentkező ritmuszavar, illetve a szív-vérellátási zavar a szív terheléses EKG vizsgálatával diagnosztizálható. A műszeres vizsgálatokat általában a nyugalmi 12 elvezetéses EKG vizsgálat indítja, amely kimutatja a különböző ritmuszavarokat, vezetési zavarokat és egyéb eltéréseket is. A terhelésre jelentkező ritmuszavar, illetve a szív-vérellátási zavar a szív terheléses EKG vizsgálatával diagnosztizálható. Forrás: shuttertock.com

A szívritmuszavar kezelése

A szívritmuszavarok kezelése nagymértékben függ attól, hogy milyen típusú az aritmia, de függ az életkortól és az általános egészségi állapottól is. Számos esetben a ritmuszavar ártalmatlan, és nincs szükség a kezelésére sem, de szükség lehet antiaritmiás gyógyszerek alkalmazására, műtéti megoldásokra, illetve pacemaker beültetésére is.

A kezelés célja:

  • a pulzusszám ellenőrzése és a szív túl gyors vagy túl lassú működésének megakadályozása;
  • vérrögképződés és ezzel a stroke, infarktus megelőzése;
  • a szív normális ritmusának helyreállítása (ha lehetséges);
  • ha egyéb szívritmuszavart okozó orvosi problémák állnak a hátterében, akkor azok megszüntetése.

A szívritmuszavar diagnózisát a kardiológus a tünetek, az egészségügyi előzmények és a szív auszkultációjának értékelésével állapítja meg, amely során az orvos sztetoszkóppal hallgatja a szívverést. Ezenkívül az orvos javasolhat teszteket a szív egészségének felmérésére és az aritmia típusának azonosítására, például elektrokardiogramot, echokardiogramot, 24 órás Holter-monitort, terheléses tesztet, elektrofiziológiai vizsgálatot és TILT-tesztet.

Amennyiben kezelés indokolt, a lehetőségek a következők lehetnek:

  • gyógyszerek – például béta-blokkolók;
  • beültethető eszközök – szívritmus-szabályozó, amely lassú pulzus esetén segíthet, vagy beültethető defibrillátorok (ICD) a veszélyesebb aritmiáknak kitett emberek számára;
  • műtéti abláció – pitvarfibrilláció és egyéb ritmuszavarok kezelésére; szívkatéterezéssel a szívbe vezetett elektród segítségével elroncsolják a szívben található szabálytalan ingereket adó gócot, vagy meggátolják a szabálytalan inger továbbterjedését;
  • koszorúér-bypass-műtét – ha komoly koszorúér-betegség áll fenn, és az ritmuszavarral jár együtt, az orvos koszorúérműtétet javasolhat.
Aszemélyre szabott terápia megkezdése előtt nagy gondot kell fordítani az alapos kikérdezésre és a fizikális, valamint a műszeres vizsgálatokra is, hogy a betegség pontos hátterét feltérképezhessük, és meghatározhassuk a szív állapotát javító, illetve helyreállító terápiát. Aszemélyre szabott terápia megkezdése előtt nagy gondot kell fordítani az alapos kikérdezésre és a fizikális, valamint a műszeres vizsgálatokra is, hogy a betegség pontos hátterét feltérképezhessük, és meghatározhassuk a szív állapotát javító, illetve helyreállító terápiát. Forrás: shuttertock.com

Milyen okai lehetnek a szívtritmuszavaroknak?

A szívritmuszavar több helyzet miatt is előfordulhat, amelyek lehetnek közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódóak a szívhez. A szívritmuszavar fő okai a következők:

  • genetikai tényezők,
  • szorongás vagy stressz,
  • súlyos pajzsmirigy-alulműködés,
  • dohányzási szokás,
  • obstruktív alvási apnoe,
  • cukorbetegség
  • magas vérnyomás,
  • vérszegénység,
  • elektrolit-egyensúlyhiány a vérben,
  • túlzott koffein- vagy alkoholfogyasztás,
  • kábítószer-abúzus,
  • olyan gyógyszerek használata, mint a digoxin vagy az orrdugulás elleni szerek.

Ezenkívül a szív- és érrendszeri betegségek, mint például a veleszületett rendellenességek, a Chagas-kór, az érelmeszesedés, a kardiomiopátia, a szívbillentyű-betegség, a koszorúér-betegség, a szívroham vagy a korábbi szívroham okozta hegesedés is növelhetik a szívritmuszavar kockázatát.

A szívritmuszavar kezelése változhat az ok, az aritmia súlyossága, az előfordulás gyakorisága, a páciens életkora és az egyéb tünetek jelenléte alapján.

Az aritmia fő kezelési módjai a következők:

  • életmódbeli változtatások
  • lassú szívverés kezelése
  • gyors szívverés kezelése

Enyhébb esetekben az orvos csak életmódbeli változtatásokat javasolhat, amelyek során a személynek egészségesebb és kiegyensúlyozottabb étrendet kell követnie, és rendszeresen kell fizikai tevékenységet végeznie. Ezenkívül fontos olyan tevékenységeket keresni, amelyek segítenek a relaxációban, különösen akkor, ha változást észlel a szívverésében.

Mit lehet tenni a lassú szívverést okozó aritmia, az úgynevezett bradycardia ellen?

Ha nincs olyan ok, amely korrigálható, a kezelésnek pacemaker beültetését kell magában foglalnia a szívverés szabályozásának elősegítése érdekében, mivel nincs olyan gyógyszer, amely megbízhatóan felgyorsítaná a szívet.

Mit lehet tenni a gyors szívverést okozó aritmia ellen?

Antiarrhythmiás gyógyszerek alkalmazása, az aritmia típusától függően specifikus gyógyszerek javaslása (például amiodaron, a verapamil vagy az atenolol). Minden gyógyszernek van specifikus indikációja;

  • Véralvadásgátló gyógyszerek, például warfarin vagy NOAC-ok (új orális antikoagulánsok) alkalmazása az embóliát okozó vérrögképződés megelőzésére;
  • Ablációs műtét, amely eljárás célja egy olyan elektromos jelátviteli útvonal eltávolítása vagy megsemmisítése a szívben, amely megváltozott, és amely az aritmia oka lehet;
  • Pacemaker beültetése, különösen lassú szívverés esetén az elektromos impulzusok koordinálása, javítva azok működését és szabályozva a szívverések gyakoriságát;
  • Kardioverter defibrillátor beültetése a szívverések folyamatos monitorozására és bármilyen súlyos aritmia észlelésére. Ez az eszköz egy specifikus elektromos töltést küld a szívnek, hogy normalizálja a szívritmust komplex aritmia esetén, amikor fennáll a szívmegállás kockázata.

Bizonyos esetekben az orvos koszorúér bypass műtétet javasolhat, ha az aritmiát a koszorúerek problémái okozzák, lehetővé téve a véráramlás korrigálását és átirányítását az érintett koszorúérből.

A szívritmuszavar szövődményei

Úgy a bradycardia, mint a tachycardia esetén lehetséges szövődmény a szív pumpafunkciójának romlása. Ilyenkor a szív hosszú időn keresztül nem pumpálja elég hatékonyan a vért, a pangó vér pedig légszomjhoz, fáradtsághoz és a bokák bedagadásához vezethet.

A tünetek fokozatosan súlyosbodhatnak – a vér nem kering elég intenzíven, ezért a májban, a hasban, az alsó végtagokban és a tüdőben is panghat. A pangás következtében megindulhat a vérrögképződés, ami akár agyi érkatasztrófát, szívmegálást is okozhat. A súlyos szívritmuszavarok életveszélyes állapotot jelentenek, akár halálos kimenetellel.

  • Agyvérzés. Amikor a szív rendellenes remegéseket végez, nem tudja hatékonyan pumpálni a vért, amely a vér feltorlódását okozhatja a szívben. Ennek következményében kialakulhatnak vérrögök, amelyek ha leszakadnak a szívből az agyba juthatnak. Az agy ereiben megakadhat a vérrög és teljesen elzárhat egy eret, így agyvérzés alakul ki. Bizonyos gyógyszerek, például a vérhigítók komolyan csökkenthetik a vérrögök, így az agyvérzés kialakulásának lehetőségét.
  • Szívszélhűdés. Szívszélhűdés úgy következhet be, ha a szív hosszabb ideig nem képes megfelelően pumpálni a vért gyors vagy lassú szívverés következtében. Ilyenkor a ritmuszavar orvosi kezelésével hatékonyan megelőzhető a komoly probléma.

A szövődmények az aritmia típusától függenek, ezért fontos, hogy konzultáljon egy kardiológussal, amint az aritmia tünetei megjelennek, azonosítani lehessen a típusát és az az életveszélyes szövődményeket elkerülve a legmegfelelőbb kezelést kapja.

Amennyiben gyanítja, hogy szívritmuszavara van, keresse fel háziorvosát vagy keressen fel egy kardiológus szakorvost. Ha a ritmuszavar érzékelhető és akár néhány percig is fennáll hívja a mentőszolgálatot segítségért! Különösen, ha szédülés, légszomj vagy mellkasi fájdalom is jelentkezik, azonnal jelentkezzen sürgősségi ellátásért.

GYAKORI KÉRDÉSEK A SZÍVRITMUSZAVARRÓL

Kezelhető-e a szívritmuszavar életmódváltással?

Kezelni nem tudja, de segíthet. Az orvosi kezelések mellett életmódváltással igyekezzen olyan egészségesen tartani a szívét, amennyire csak tudja. Az életmódváltás elemei lehetnek:

  • egészséges étrend (célja az alacsonyabb vérzsír- és koleszterinszint)
  • rendszeres testmozgás
  • dohányzásról való leszokás
  • ideális testsúly fenntartása
  • alkoholfogyasztás csökkentése
  • rendszeres kardiológiai kontrollvizsgálat
  • stresszcsökkentés

Hogyan készüljek fel a szívritmuszavar kivizsgálására?

Ha rendszeres kivizsgálásra megy vagy ritmuszavar gyanújával látogat el kardiológiai rendelésre, az alábbi dolgokat érdemes megtenni a vizsgálat előtt:

  • Írja le a tüneteit pontosan, hogy mit érez, mikor, milyen gyakran és minek a hatására?
  • Számoljon be orvosának a rendszeresen szedett gyógyszereiről!
  • Hozza magával az összes korábbi leletét, különös tekintettel a tüneteivel kapcsolatos iratokra!

Mi az a Maze eljárás?

Ennek a módszernek a során a sebész a szívpitvar felületén apró bemetszéseket végez. Mivel a hegszövet nem vezeti az áramot, ezért a műtét megakadályozza, hogy a helytelen elektromos impulzusok ritmuszavart okozzanak. Ez a módszer sokszor hatékony, azonban komolyabb műtétet igényel. Ezért csak azokon a betegeken szokták elvégezni, akiknek nem használ a hagyományos kezelés.

Milyen segédeszközöket ületethetnek be szívritmuszavarok esetén?

  • Pacemaker: segít szabályozni a rendellenes szívdobogást. Ez a kis bőr alá ültetett gép a kulcscsont közelébe beültetve egy könnyű műtét keretében hatékony segítséget nyújthat. A gépből egy drót vezet a szívbe, amely segítségével az eszköz folyamatosan figyeli, ha rendellenesen dobog a szív. Ilyenkor elektromos impulzus segítségével állítja vissza a pacemaker a helyes szívdobogást.
  • ICD készülék. Az ICD egy - a pacemakerhez hasonló – bőr alá ültetett eszköz, amely a szív vénáin keresztül folyamatosan figyeli a szívritmust. Rendellenes szívverés esetén alacsony vagy nagy energiájú lökést bocsát ki, amely helyreállítja a szívverést. Ez a gép nem tudja megakadályozni a szívritmuszavart, de segít a kezelésében, ha megjelenik. Beültetését az orvos akkor javasolhatja, ha komoly veszélye áll fent a kamrai fibrillációnak. Ha volt már hirtelen szívmegállása vagy nagy kockázattal kialakulhat ilyen, a kardiológus javasolhatja ICD készülék beültetését.

Mi okoz extra szívütést?

Jóllehet az extra szívütés sokszor olyan érzés, mintha egy dobbanás kimaradna, valójában arról van szó, hogy egy extra szívdobbanás jelentkezik. Ha időszakonként érzékel egy-egy extra dobbanást, az még nem jelenti azt, hogy komoly baj lenne. Ennek ellenére a gyakori extrázás okozhat komolyabb szívritmuszavarokat, különösen a szívbeteg emberek esetében. Az extra szívverés leggyakoribb oka a stressz, fárasztó edzések és élénkítőszerek, mint a koffein vagy a nikotin.

Milyen érzés az extrasystole?

Az extrasystole maradhat észrevétlen is, de egyeseknél okozhat rövid ideig tartó mellkasi fájdalmat vagy kellemetlen érzést. Különösen, ha valaki családjában már előfordult szívinfarktus, vagy gyakran érez ilyen jellegű tüneteket, a szívbetegség kialakulásának rizikója magasabb lehet, és a kivizsgálás fontossága hangsúlyosabb.

Mit kell tenni, ha a vérnyomásmérő szívritmuszavart jelez?

Elsősorban nem szabad kétségbeesni, hiszen ennek a jelenségnek számos oka lehet, például a stressz, a túlzott kávé és energiaital fogyasztása, a túlterheltség.Érdemes megpróbálkozni a lassú, mély, orron be- szájon ki történő légzéssel vagy azzal, hogy néhány percig hideg vízzel locsoljuk az arcunkat, esetleg jégkockával hűtött vizet iszunk. Ha viszont a ritmuszavar mellett mellkasi fájdalom, légszomj, hideg verejtékezés, zavartság is jelentkezik, feltétlenül hívjunk mentőt!

Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a vérnyomásmérő által mért eredmény csak a mérés időszakára vonatkozik és mozgás közben pontatlan lehet, az izommozgás befolyásoló hatása miatt. Ráadásul nem minden mérő alkalmas megfelelő pontosságú mérésre, így aki kifejezetten ebből a célból választ vérnyomásmérőt, fontos hogy elismert, validált, felkaron mérő készüléket vásároljon. Mindezek tekintetbe vételével, ha a vérnyomásmérő többször is szívritmuszavart jelzett vagy éppen mi magunk tapasztalunk szabálytalan szívverést, mindenképpen forduljunk kardiológushoz.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



Felhasznált irodalom:

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához