Ennek a tüdőbetegségnek a jelei szívrohamra hasonlíthatnak - ilyen tünetekből ismerheti fel!

Betegségek

2024. szeptember 23. 20:04

tüdőembólia, szívroham, vérrög, mellkasi fájdalom, fulladásl

Egészségkalauz

A tüdőembólia okozói azok a vérrögök, amelyek gyakran a lábból kiindulva jutnak fel a tüdőartériákba, és gyakorlatilag azonnal fulladást okoznak.

A tüdőembólia leggyakrabban azokat az ágyhoz kötött betegeket illetve a kezeletlen, vaskos visszeres panaszokkal küzdőket érinti, akiknél a szükséges mozgás hiányában mélyvénás trombózis alakul ki, illetve azoknál, akik visszérgyulladással küzdenek. Emellett hosszabb repülőutakon és állandó ülőmunkát végzőknél is gyakori. Ha a lábból kiinduló vérrögök eltömítik a tüdőartériát, a beteg élete is veszélybe kerülhet.

A tüdőembólia felismerése

A leggyakoribb tünet a fulladás, amit gyakran kísérnek mellkasi fájdalmak és vérköhögés. Ha ezeket a tüneteket észleljük magunkon, azonnal kérjünk orvosi segítséget.

A tüdőembólia kiváltó okai

Nagyobb a tüdőembólia kockázata a mozgásszegény életmód (sok ülés) vagy a hosszabb ideig tartó mozdulatlanság (hosszabb utazás vagy kórházi tartózkodás) mellett.

Kockázati tényezők lehetnek

dohányzás,
fogamzásgátló tabletta vagy hormonpótló kezelés,
várandósság,
túlsúly,
idősebb kor,
nagyobb műtéti beavatkozás,
súlyos sérülés (baleset),
kemoterápia,
szívbetegség,
daganatos megbetegedés,
fokozott vérrögképződési hajlam (thrombofília),
tüdőembólia előfordulása a családban,
korábbi tüdőembólia előfordulása az érintett személynél,
visszérbetegség.

A tüdőembólia tünetei nagyon hasonlítanak a szívroham jeleire

hirtelen és megmagyarázhatatlan eredetű légszomj,
mellkasi fájdalom,
véres-nyálkás köpet

Kevésbé jellemző, de előfordul:

zihálás,
lábduzzanat,
fokozott izzadás,
szapora pulzus,
ájulás

Egyes esetekben a jelek és tünetek a mélyvénás trombózishoz köthetőek. A mélyvénás trombózis leggyakoribb tünetei a láb duzzanata, fájdalma, elszíneződése, valamint az érintett területen melegség érzése.

Ezenkívül előfordulhat még verejtékezés, szédülés, gyors és rendszertelen szívverés, gyenge pulzus. A tüdőembólia előfordulásának esélye az évek múlásával nő. 60 éves kor után minden 10 évben megduplázódik a tüdőembólia előfordulásának esélye.

A tüdőembólia kezelése

A tüdőembólia kezelése mindig magában foglalja az újabb embólia megelőzését is. A terápia általában az alábbiakat tartalmazza:

oxigén adása maszkon keresztül;
véralvadásgátló (pl. heparin vagy LMWH hatóanyag-tartalmú) injekció adása, amelyet később tablettás kezelés válthat fel (a vérrögök feloldására),
vérrög-eltávolító műtét (nagyon súlyos esetekben),
műtét, melynek során egy apró „szűrőt” helyeznek a hasi fővénába annak érdekében, hogy a vérrög ne juthasson a tüdőbe.

Összegezve

A tüdőembólia okozói: vérrögök, amelyek a lábból kiindulva jutnak fel a tüdőartériákba és azonnal fulladást okoznak.
Tüdőembólia leggyakrabban az ágyhoz kötött betegeket és visszeres panaszokkal küzdőket érinti.
Nagyobb a tüdőembólia kockázata a mozgásszegény életmód (sok ülés) vagy hosszú ideig tartó mozdulatlanság lehet.
Tüdőembólia előfordulásának esélye az évek múlásával nő, 60 éves kor után minden 10 évben megduplázódik.