A prosztatarák stádiumai a kezdetektől az áttétig – ezeket érdemes tudni róluk
A prosztatarák kezelési lehetőségei a daganat előrehaladottságától függenek.
A prosztatarák világszerte az egyik leggyakoribb daganattípus a férfiaknál, amelynek kimenetelét nagymértékben befolyásolja, hogy milyen stádiumban fedezik fel. Minél korábban történik a felismerés, annál jobbak a gyógyulási esélyek. De mit is jelent pontosan az, hogy a betegség „1., 2., 3. vagy 4. stádiumban” van? És hogyan határozzák meg az orvosok, mennyire előrehaladott a daganat?
A pontos stádium ismerete kulcsfontosságú, mert segít az orvosoknak és a betegnek egyaránt abban, hogy felmérjék a kilátásokat, és kiválasszák a leghatékonyabb kezelési módot.
Hogyan állapítják meg a prosztatarák stádiumát?
Miután megszületett a diagnózis, az orvos további vizsgálatokat végez, hogy pontosan meghatározza a betegség előrehaladottságát. Ehhez többféle teszt áll rendelkezésre:
- PSA-teszt: ez a vérvizsgálat a prosztata által termelt fehérje, a prosztata-specifikus antigén (PSA) szintjét méri. Emelkedett érték előrehaladottabb daganatra utalhat.
- Rektális digitális vizsgálat: az orvos kitapinthatja, ha a daganat túlnőtt a prosztata határain.
- Biopszia: szövetmintát vesznek a prosztatából, majd mikroszkóp alatt megvizsgálják a sejteket. Ez alapján határozható meg a rák agresszivitása (Gleason-pontszám). Előfordulhat, hogy nyirokcsomó-biopsziára is sor kerül.
- Transzrektális ultrahang (TRUS): egy speciális ultrahangos eszköz segítségével képet alkotnak a prosztatáról és a környező területekről.
- Képalkotó eljárások: MRI- vagy PET-vizsgálat is szóba jöhet annak feltérképezésére, hogy a rák mennyire terjedt szét a testben.
A TNM-rendszer
A prosztatarák stádiumbeosztását világszerte a TNM-rendszer alapján végzik, amely több tényezőt is figyelembe vesz:
- T (tumor): a daganat mérete és kiterjedése
- N (nyirokcsomó): érintettek-e a környező nyirokcsomók
- M (metasztázis): áttétek jelenléte a test távoli részein
- PSA-szint: a vérben mérhető prosztata-specifikus antigén mennyisége
- Osztálycsoport: a sejtek rendellenességének foka
Stádiumok rövid áttekintése
| Stádium | PSA-érték | Mit jelent? |
|---|---|---|
| 1. stádium | <10 | A daganat csak a prosztatában van jelen, kicsi méretű. |
| 2. stádium | 10–19 | A rák a prosztatára korlátozódik, de nagyobb kiterjedésű. |
| 3. stádium | ≥20 | A rák átterjedt a környező szövetekre. |
| 4. stádium | bármilyen | A daganat áttétet adott a nyirokcsomókra vagy távoli szervekre (pl. csontok, máj, tüdő). |
Az egyes stádiumok részletesen
1. stádium
A legkorábbi fázis, amikor a daganat kizárólag a prosztatában található, és nincs nyirokcsomó- vagy áttétképződés.
- Tünetek: szinte soha nem észlelhetők.
- Kilátások: a rák lassan növekedhet, sokáig ebben a stádiumban marad. Cél a teljes gyógyítás, ami sebészeti úton is lehetséges.
2. stádium
A daganat még mindig a prosztatán belül helyezkedik el, de nagyobb méretű, és többnyire kitapintható.
- Altípusok:
- 2A: a PSA 10 és 20 között mozog, a daganat a prosztatán belül van.
- 2B: a rák a prosztata mirigyén belül nagyobb területet érint.
- 2C: a daganat közel kerül a prosztata határához, de még nem érinti a nyirokcsomókat.
- Tünetek: vizelési panaszok, vér megjelenése a spermában vagy a vizeletben.
- Kilátások: műtét, sugárterápia jöhet szóba, a gyógyulási esély rendkívül magas – az ötéves túlélés meghaladja a 99%-ot.
3. stádium
Ekkor a daganat már túlnő a prosztatán, és elérheti a környező szöveteket, például az ondóhólyagokat vagy a húgyhólyagot.
- Altípusok:
- 3A: magas PSA-szint (≥20), a daganat kiterjedt.
- 3B: a rák túlnő a prosztatán, de nem ér el nyirokcsomókat.
- 3C: hasonló a 3B-hez, de agresszívebb formában terjed.
- Tünetek: gyakori vizelés, vérzés, potenciazavar, fájdalom.
- Kilátások: a kezelés magában foglalhatja a sebészi beavatkozást, a sugárkezelést és a hormonterápiát. Az ötéves túlélés itt is több mint 99%.
4. stádium
A legelőrehaladottabb állapot, amikor a daganat áttéteket ad a nyirokcsomókba és távoli szervekbe.
- Altípusok:
- 4A: a daganat a közeli szöveteket és nyirokcsomókat is eléri.
- 4B: áttét jelenik meg a csontokban, májban vagy tüdőben.
- Tünetek: csontfájdalom, hát- és csípőpanaszok, gyengeség, fogyás, fáradtság.
- Kilátások: gyógyíthatatlan, de kezelhető. A cél a tünetek enyhítése és az életminőség javítása. Az ötéves túlélés ebben a fázisban 37%.
A betegség lassítása és kezelése
A prosztatarák előrehaladását többféle módszerrel lehet lassítani, és az orvos mindig a daganat stádiuma, valamint a beteg általános állapota alapján választja ki a legmegfelelőbb stratégiát. Vannak esetek, amikor nincs szükség azonnali beavatkozásra: ilyenkor elegendő az úgynevezett aktív megfigyelés, vagyis a rendszeres kontrollvizsgálatok és képalkotó eljárások. Máskor a sebészeti eltávolítás kínálhat megoldást, amely során a daganatot vagy akár a teljes prosztatát is kiveszik. A műtétet gyakran sugárterápia követi, amelynek célja a megmaradt ráksejtek elpusztítása, míg előrehaladottabb állapotban a sugárkezelés hormonterápiával is kombinálható.
Azoknál a betegeknél, akiknél a daganat már áttétet képzett, a kemoterápia is szóba jöhet, általában más kezelésekkel együtt. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az életmód jelentős hatással lehet a betegség lefolyására: a rendszeres testmozgás, a vitaminokban és rostokban gazdag étrend, valamint a dohányzás mellőzése mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kezelés hatékonyabb legyen, és csökkenjen a betegség okozta halálozás kockázata.
Ezek a prosztatarák ártatlannak tűnő, alattomos jelei! Mit tegyünk, ha észrevesszük?
Gyakori kérdések a prosztatarákról
Mennyire gyakori a prosztatarák?
Ez a daganattípus a férfiaknál az egyik leggyakrabban előforduló betegség, különösen 50 év felett. Magyarországon évente több ezer új esetet diagnosztizálnak.
Kiknél magasabb a kockázat?
Az életkor a legfontosabb tényező, de a családi halmozódás is számít. Ha édesapa vagy testvér érintett, a kockázat többszörösére nő. A túlsúly és a kevés mozgás szintén növeli az esélyt.
Milyen tünetek utalhatnak rá?
A kezdeti stádiumban általában nincsenek panaszok. Később vizelési nehézség, gyakori éjszakai vizelés, vizeletelakadás vagy vér megjelenése a vizeletben hívhatja fel rá a figyelmet.
Érdemes szűrésre járni?
Igen. A PSA-vizsgálat és az urológiai tapintásos ellenőrzés segíthet a betegség korai felismerésében. 50 éves kortól ajánlott a rendszeres kontroll, családi érintettség esetén akár korábban is.
Mennyire gyógyítható?
Korai felismerés esetén a prosztatarák nagy eséllyel gyógyítható. Sebészet és sugárterápia segítségével a túlélési arány rendkívül magas. Előrehaladott stádiumban a kezelések a betegség lassítását célozzák.
Hatással van a szexuális életre?
Igen, mind a betegség, mind a kezelések okozhatnak merevedési zavarokat. Ugyanakkor ma már többféle terápiás lehetőség áll rendelkezésre, amelyek segítenek a szexuális funkciók javításában.
Mit tehetünk a megelőzésért?
A teljes megelőzés nem lehetséges, de az egészséges életmód sokat számít. A kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres testmozgás és a dohányzás kerülése mind csökkenthetik a kockázatot.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
