Hányinger, hányás, gyomorégés vagy emésztési zavarnak tűnő panasz – elsőre kevesen gondolnának ezekről pont szívproblémára. A szívinfarktus azonban nem mindig a jól ismert, erős mellkasi fájdalommal jelentkezik: egyes esetekben éppen az emésztőrendszeri tünetek kerülhetnek előtérbe.
A szívinfarktusról sokan azt képzelik, hogy egyik pillanatról a másikra jelentkező, elviselhetetlen mellkasi fájdalommal kezdődik. Ez valóban megtörténhet, de a szívroham nem mindig ilyen egyértelmű: órákkal, napokkal, sőt bizonyos esetekben hetekkel korábban is jelentkezhetnek figyelmeztető panaszok. Különösen fontos komolyan venni az újonnan kialakuló vagy megváltozó mellkasi nyomást, szorítást, illetve azt a panaszt, amely terhelésre jelentkezik, majd egyre könnyebben kiválthatóvá válik.
Az évekig fennálló, kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt magas vérnyomás fokozatosan károsíthatja a szívet, és jelentősen növelheti a súlyos szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
A nyári hőség ráadásul tovább fokozhatja a panaszokat, ezért a kánikulában különösen fontos az elővigyázatosság.
A mellkasi szorítás az egyik legijesztőbb tünet, hiszen sokaknak azonnal a szívinfarktus jut róla eszébe. Bár valóban előfordulhat, hogy életveszélyes állapot jele, korántsem ez az egyetlen lehetséges magyarázat. A panasz hátterében emésztőrendszeri, mozgásszervi, légzőszervi vagy akár pszichés okok is állhatnak.
A szívinfarktus sok esetben nem egyik pillanatról a másikra alakul ki. Bár előfordulhat, hogy minden előjel nélkül jelentkezik, a szervezet gyakran már órákkal, napokkal vagy akár hetekkel korábban figyelmeztető tüneteket küld. Ezeket sokan egyszerű fáradtságnak, gyomorpanasznak, esetleg a nagy melegnek tulajdonítják.
A nyári hőség nemcsak kellemetlenséget okozhat, hanem a szívet is fokozott terhelésnek teszi ki, különösen azoknál, akiknél már fennállnak – sokszor még fel nem ismert – szív- és érrendszeri kockázatok.
A szívroham utáni időszakban sok beteg nem tartja be az orvosi utasításokat.