Megjelent de gyorsan elillant a zsibbadás? Ezért életveszélyes legyinteni a mini-stroke-ra! Mi az a mini-stroke és hogyan lehet felismerni? A szakértő elmagyarázza.
- A mini-stroke (TIA) átmeneti agyi vérellátási zavar, amelynek tünetei néhány percig vagy óráig tartanak, majd teljesen elmúlnak.
- A TIA figyelmeztető jel arra, hogy hamarosan súlyosabb, maradandó károsodással járó stroke következhet be.
- A BE FAST szabály segít felismerni a tüneteket: arc- és kargyengeség, beszédzavar, látásprobléma, egyensúlyvesztés esetén azonnal mentőt kell hívni.
- A kockázati tényezők között szerepel a dohányzás, mozgáshiány, magas vérnyomás, cukorbetegség, pitvarfibrilláció és érelmeszesedés.
- A gyors orvosi kivizsgálás és megfelelő megelőző kezelés elengedhetetlen a további rohamok és agykárosodás megelőzésére.
Képzelje el a pillanatot: a reggeli kávé kavargatása közben hirtelen kicsúszik a bögre a kezéből, mert az ujjai egy pillanatra felmondják a szolgálatot. Vagy épp a családjának szeretne mondani valamit, ám a szavak elakadnak, a mondat helyett csupán összefüggéstelen hangok jönnek elő. Aztán két-három perc elteltével a köd felszáll, az erő visszatér a karjába, a beszéd újra tiszta lesz. Az ember ilyenkor hajlamos megkönnyebbülten felsóhajtani, fáradtságra, stresszre vagy kezdődő migrénre fogni az egészet, majd folytatni a napját.
Pontosan ez az a reakció, amely végzetes hibának bizonyulhat.
Az orvosi szaknyelv ezt a jelenséget átmeneti ischaemiás rohamnak (TIA – tranzitorikus ischaemiás attak), a köznyelv pedig egyszerűen „mini-stroke-nak” nevezi. A háttérben az áll, hogy az agy, a szem retinája vagy a gerincvelő egy körülírt területének vérellátása átmenetileg megszakad, ám a vérrög gyorsan feloldódik, mielőtt a szövetek maradandó elhalása bekövetkezne. Bár a tünetek spontán elmúlnak, a TIA nem ártalmatlan semmiség, hanem egyértelmű vészcsengő, egy közelgő, súlyos agyi katasztrófa előszele.
Amint arra dr. Tom French brit stroke-specialista rávilágított: ahogyan a múló mellkasi szorítás, az angina pectoris sem elhanyagolható, hiszen szívinfarktushoz vezethet, úgy a TIA is pontosan ugyanezt a veszélyt jelenti az agy számára. Egy ilyen epizód után az elkövetkező napokban és hetekben ugrásszerűen megnő egy kiterjedt, maradandó bénulással járó agyi infarktus kockázata.
Hogyan ismerhető fel időben? A BE FAST szabály
A stroke és a TIA felismerésére a nemzetközi sürgősségi ellátásban a könnyen megjegyezhető BE FAST betűszót alkalmazzák. Ha az alábbiak közül akár egyetlen jel is felbukkan, azonnal cselekedni kell:
- B – Balance (egyensúly): váratlanul fellépő szédülés, koordinációs zavar vagy bizonytalan, dülöngélő járás.
- E – Eyes (szemek): a látás hirtelen romlása, homályos látás, kettős látás, vagy a látás átmeneti elvesztése az egyik, ritkábban mindkét szemen.
- F – Face (arc): az arc hirtelen aszimmetrikussá válása; a száj sarka lefittyed, a beteg képtelen szimmetrikusan mosolyogni.
- A – Arms (karok): hirtelen gyengeség vagy zsibbadás a végtagokban, a páciens nem képes mindkét karját egyszerre felemelni és megtartani.
- S – Speech (beszéd): akadozó, elmosódott beszéd, szómegtalálási nehézség, vagy az egyszerű mondatok megértésének képtelensége.
- T – Time (idő): a cselekvés ideje; azonnal hívni kell a mentőket (Magyarországon és az Európai Unióban a 112-es segélyhívó számon).
Kiket fenyeget leginkább a roham?
Az érrendszer nem egyik napról a másikra fárad el. Dr. French hangsúlyozza, hogy az érfalak állapota a húszas, harmincas és negyvenes éveinkben hozott hétköznapi döntéseink kumulatív eredménye. A mozgásszegény életmód, a túlsúly, a dohányzás, a nem megfelelően kontrollált magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, valamint az érelmeszesedés éveken át észrevétlenül készítik elő a talajt. Különösen alattomos rizikófaktor a pitvarfibrilláció: ez a gyakran tünetmentes szívritmuszavar apró vérrögök képződéséhez vezethet a szívben, amelyek a vérárammal egyenesen az agyi erekbe sodródhatnak.
Minden perc számít
Ha a fenti tüneteket tapasztalja magán vagy hozzátartozóján, soha ne várjon arra, hogy majd háziorvosi rendelési időben megbeszélik. Még akkor is haladéktalanul tárcsázza a 112-t, ha a panaszok két perc után teljesen megszűntek.
A TIA-t átvészelt páciensnek azonnali, sürgősségi neurológiai kivizsgálásra – képalkotó vizsgálatokra, nyaki érultrahangra és kardiológiai feltérképezésre – van szüksége. Az érelzáródás forrásának gyors felderítésével és a célzott véralvadásgátló vagy vérlemezke-gátló kezelés azonnali megkezdésével ugyanis megelőzhető a valódi, visszafordíthatatlan agyvérzés.
Mi történik az agyban egy TIA során?
A TIA kialakulásának hátterében leggyakrabban az agyat ellátó artériák valamelyikének átmeneti elzáródása áll. Ezt okozhatja az érfalról leszakadó, koleszterinben gazdag plakkból származó törmelék, egy kisebb vérrög, vagy a szívből az agyi erekbe sodródó embólus. Az érintett agyterület ilyenkor átmenetileg nem jut elegendő oxigénhez és tápanyaghoz, ezért az általa irányított funkciók – például a beszéd, a mozgás vagy a látás – rövid időre kieshetnek.
Fontos azonban egy lényeges pontosítás: a TIA-t ma már nem kizárólag a tünetek időtartama alapján határozzák meg. A korszerű orvosi meghatározás szerint akkor beszélünk átmeneti ischaemiás rohamról, ha az agy, a retina vagy a gerincvelő átmeneti vérellátási zavara nem okoz akut szöveti infarktust. Ha a tünetek megszűnése ellenére a képalkotó vizsgálat már agyi szövetkárosodást mutat, az esemény az iszkémiás stroke kategóriájába tartozik.
Ez azért fontos, mert a tünetek rövidsége önmagában nem jelenti azt, hogy az agy egyáltalán nem károsodott. A néhány percig tartó panaszok mögött is állhat olyan érbetegség, amely további, súlyosabb esemény kockázatát hordozza.
Mennyi ideig tart egy mini-stroke, és miért nem szabad kivárni?
A TIA tünetei rendszerint néhány percig tartanak, és sok esetben egy órán belül teljesen megszűnnek. Ritkábban ennél hosszabb ideig is fennállhatnak. A korábbi orvosi meghatározás még a 24 óránál rövidebb ideig tartó tüneteket tekintette a TIA egyik ismérvének, ezt azonban a korszerű diagnosztikai szemlélet már nem alkalmazza önmagában.
A betegek gyakran éppen azért nem fordulnak időben orvoshoz, mert a panaszaik megszűnése után úgy érzik, nincs már szükség segítségre. Ez különösen veszélyes tévedés. A TIA ugyanis nemcsak figyelmeztető jel, hanem olyan állapot, amelynek hátterében akár azonnali beavatkozást igénylő érbetegség is meghúzódhat.
A következő napok különösen fontosak: a stroke kockázata a TIA után az első 48 órában is jelentős lehet. A gyors kivizsgálás és a megfelelő megelőző kezelés ezért nem halasztható a következő hétre vagy egy előjegyzett szakrendelés időpontjáig.
TIA vagy stroke? Nem mindig lehet különbséget tenni otthon
A TIA és a stroke tünetei lényegében azonosak. Mindkettő járhat féloldali gyengeséggel, arcaszimmetriával, beszédzavarral, látásvesztéssel vagy egyensúlyproblémával. A legfontosabb különbség az, hogy a TIA esetében a tüneteket okozó vérellátási zavar nem jár akut szöveti infarktussal, míg az iszkémiás stroke során agyszövet-károsodás következik be.
A beteg vagy a hozzátartozó azonban nem tudja pusztán a tünetek alapján eldönteni, melyik állapotról van szó. Ráadásul az agyvérzés is okozhat hasonló panaszokat, ezért különösen fontos, hogy a diagnózis képalkotó vizsgálatokkal történjen.
Egy fontos szabály: ha a beszédzavar, a féloldali gyengeség vagy a látásvesztés néhány perc után elmúlik, ugyanúgy mentőt kell hívni, mintha a tünetek továbbra is fennállnának. Nem szabad megvárni, hogy visszatérnek-e.
Milyen vizsgálatokkal derítik ki a TIA okát?
A sürgősségi kivizsgálás célja nem csupán annak megállapítása, hogy valóban TIA történt-e. Legalább ilyen fontos annak felderítése, mi okozta az átmeneti vérellátási zavart, és hogyan lehet megelőzni egy újabb eseményt.
A vizsgálatok több területre terjedhetnek ki:
- Koponya-CT: segít kizárni az agyvérzést és felismerni bizonyos egyéb eltéréseket. A korai iszkémiás károsodás azonban nem mindig látható rajta.
- Agyi MR-vizsgálat: különösen a diffúziósúlyozott MR alkalmas a friss, kisebb agyi infarktusok kimutatására is.
- Nyaki és koponyaűri erek vizsgálata: ultrahanggal, CT-angiográfiával vagy MR-angiográfiával kereshetik az érszűkületeket, az érelzáródásokat és az egyéb éreredetű eltéréseket.
- EKG: segítségével felismerhető a pitvarfibrilláció és más szívritmuszavarok egy része.
- Hosszabb idejű szívritmus-monitorozás: szükség esetén 24–72 órás vagy akár többnapos vizsgálattal keresik a csak időszakosan jelentkező ritmuszavarokat.
- Laborvizsgálatok: ellenőrzik többek között a vércukorszintet, a vérzsírokat, a vérképet, a vesefunkciót és a véralvadással kapcsolatos értékeket.
A kivizsgálás része lehet a szív ultrahangvizsgálata is, különösen akkor, ha felmerül, hogy a szívből származó vérrög okozta az eseményt.
Mi a különbség a vérlemezke-gátló és a véralvadásgátló kezelés között?
A TIA utáni gyógyszeres megelőzés mindig attól függ, milyen mechanizmus vezetett a vérellátási zavarhoz. Nem minden betegnek ugyanaz a kezelés a megfelelő.
Ha az esemény hátterében elsősorban az artériák érelmeszesedése és a vérlemezkék összecsapódása áll, az orvos vérlemezke-gátló gyógyszert – például acetilszalicilsavat vagy clopidogrelt – rendelhet. Bizonyos, magas korai kockázatú, nem szív eredetű TIA-k és kisebb iszkémiás stroke-ok esetében rövid ideig kétféle vérlemezke-gátló együttes alkalmazása is indokolt lehet. Ennek időtartamát szakorvos határozza meg, mert a kezelés a vérzés kockázatát is növeli.
Más a helyzet pitvarfibrilláció esetén. Ilyenkor a vérrögképződés megelőzésére rendszerint szájon át szedhető véralvadásgátló készítményre van szükség. Ezek a gyógyszerek közvetlenül vagy közvetetten a véralvadási folyamatot gátolják, és jelentősen csökkenthetik a szívből kiinduló embólia kockázatát.
Fontos: véralvadásgátlót vagy aszpirint nem szabad saját döntés alapján elkezdeni. A stroke és az agyvérzés elkülönítése, valamint a megfelelő gyógyszer kiválasztása orvosi feladat.
Mikor lehet szükség műtétre a TIA után?
Ha a kivizsgálás során jelentős szűkületet találnak az egyik nyaki verőérben, felmerülhet a carotis endarterectomia, vagyis a szűkült érszakasz műtéti megtisztítása. Ennek során az orvos eltávolítja az érfalban felhalmozódott, véráramlást akadályozó plakkot.
Bizonyos esetekben érkatéteres beavatkozás, úgynevezett carotisstent-beültetés is szóba jöhet. Ennek során egy hálószerű fémcsövet helyeznek az érbe, amely segít nyitva tartani a beszűkült szakaszt.
Nem minden nyakiér-szűkület igényel műtétet. A beavatkozás szükségességét a szűkület mértéke, a beteg életkora, általános állapota, az anatómiai viszonyok és az esemény jellege alapján mérlegelik. Ha indokolt, a beavatkozás időzítése is lényeges: tüneteket okozó, jelentős szűkület esetén a korai ellátás különösen fontos lehet.
Hogyan csökkenthető egy újabb roham kockázata?
A TIA után nem ér véget a kezelés azzal, hogy a tünetek megszűntek vagy a beteg elhagyta a kórházat. A hosszú távú megelőzés legalább olyan fontos, mint az akut ellátás.
A legfontosabb teendők:
- A vérnyomás rendezése: a magas vérnyomás az egyik legjelentősebb, befolyásolható stroke-kockázati tényező. A rendszeres otthoni mérés és az előírt gyógyszerek pontos szedése alapvető.
- A koleszterinszint csökkentése: érelmeszesedés esetén gyakran sztatinkezelésre van szükség, amely nemcsak az LDL-koleszterin szintjét csökkenti, hanem az érrendszeri események kockázatát is mérsékli.
- A cukorbetegség megfelelő kezelése: a tartósan magas vércukorszint károsítja az ereket, ezért fontos a vércukorértékek és az anyagcsere rendezése.
- A dohányzás elhagyása: a dohányfüstben található anyagok károsítják az érfalat, fokozzák a vérrögképződés esélyét és gyorsítják az érelmeszesedést.
- Rendszeres testmozgás: az egyéni állapothoz igazított séta, kerékpározás vagy más aerob mozgás kedvezően hat a vérnyomásra, a vércukorszintre és a vérzsírokra.
- Egészséges étrend: a zöldségekben, gyümölcsökben, teljes értékű gabonákban, hüvelyesekben és halakban gazdag, sóban és telített zsírokban szegény étrend támogatja az érrendszer egészségét.
A megfelelő alvás, az egészséges testsúly fenntartása és az alkoholfogyasztás mérséklése szintén hozzájárulhat a kockázat csökkentéséhez.
Visszatérhet a TIA? Erre is érdemes figyelni
Igen. A TIA nem egyszeri, elszigetelt esemény, és a kiváltó ok kezelése nélkül újabb roham jelentkezhet. Az ismétlődő epizódok akár rövid időn belül is bekövetkezhetnek, különösen akkor, ha jelentős érszűkület, kezeletlen pitvarfibrilláció vagy más aktív érrendszeri probléma áll a háttérben.
Előfordulhat az is, hogy a beteg napokon vagy heteken keresztül több, hasonló tünettel járó epizódot tapasztal. Ezeket nem szabad az első roham következményének vagy ártalmatlan visszatérő panasznak tekinteni.
Minden újabb, hirtelen fellépő idegrendszeri tünet sürgősségi állapotnak számít, akkor is, ha korábban már történt kivizsgálás, és a beteg gyógyszeres kezelésben részesül. A korábbi diagnózis nem zárja ki egy újabb stroke kialakulását.
A legfontosabb üzenet: a mini-stroke nem azért veszélytelen, mert a tünetei elmúlnak. Éppen ellenkezőleg: lehetőséget ad arra, hogy még a maradandó agykárosodást okozó stroke előtt felismerjék és kezeljék az agyi keringési zavar hátterében álló betegséget.
Stroke vagy TIA - ismerje meg a különbségeket a kettő között
- A stroke nem mindig úgy kezdődik, ahogy gondolná - ezek a szokatlan tünetek is figyelmeztető jelek lehetnek
- Fülzúgás: ha ezt is tapasztalja mellette, mielőbb forduljon orvoshoz!
- Azonnal hívjon mentőt! Ez az a 3 tünet, aminél soha ne halogasson
- Nem fáj, mégis folyamatosan terheli a szívet: erre képes a magas vérnyomás
- Jelentősen csökkent Dániában a stroke és a szívrohamok száma - ezt az összetevőt csökkentették
- Stroke esetén minden perc számít: ezért életmentő az első „aranyóra” - de vajon ez mit takar?
Gyakori kérdések a TIA-ról (mini-stroke-ról)
Mi az a TIA, vagyis mini-stroke?
A TIA (tranziens iszkémiás attak) az agy, a retina vagy a gerincvelő egy részének átmeneti vérellátási zavara. Hasonló tüneteket okozhat, mint a stroke, például féloldali gyengeséget, beszédzavart, látásvesztést vagy egyensúlyproblémát. A tünetek általában néhány perc vagy óra alatt megszűnnek, de az esemény komoly figyelmeztető jel, mert növeli egy későbbi stroke kockázatát.
Mennyi ideig tart egy mini-stroke?
A TIA tünetei leggyakrabban néhány percig tartanak, de akár egy órán át vagy ritkábban hosszabb ideig is fennállhatnak. A tünetek megszűnése nem jelenti azt, hogy nincs szükség orvosi vizsgálatra. A TIA-t ma már nem pusztán az időtartama alapján különítik el a stroke-tól, hanem az alapján, hogy kimutatható-e akut agyszövet-károsodás.
Melyek a mini-stroke leggyakoribb tünetei?
A legjellemzőbb tünetek a következők:
- Hirtelen kialakuló féloldali arc-, kar- vagy lábgyengeség.
- Az arc egyik oldalának megereszkedése.
- Beszédzavar, szavak keresése vagy a beszéd megértésének nehézsége.
- Hirtelen látásvesztés az egyik szemen vagy kettős látás.
- Váratlan egyensúlyvesztés, koordinációs zavar.
- Hirtelen fellépő zsibbadás, érzéskiesés.
A tünetek rendszerint váratlanul jelentkeznek, és gyakran csak a test egyik oldalát érintik.
Mi a különbség a TIA és a stroke között?
A két állapot tünetei nagyon hasonlóak, mivel mindkettő az agy vérellátási zavarával függ össze. TIA esetén az átmeneti keringészavar nem okoz akut szöveti infarktust, míg iszkémiás stroke során az agyszövet egy része károsodik. A különbséget nem lehet biztonsággal otthon megállapítani, ezért minden stroke-ra utaló tünet esetén azonnal mentőt kell hívni.
Okozhat-e a TIA maradandó agykárosodást?
A TIA meghatározás szerint nem jár akut agyi infarktussal, tehát nem okoz a stroke-hoz hasonló maradandó szövetkárosodást. Ugyanakkor a tünetek megszűnése ellenére előfordulhat, hogy az MR-vizsgálat már friss agyi infarktust mutat. Ilyenkor az esemény már nem TIA-nak, hanem iszkémiás stroke-nak minősül. Ezért elengedhetetlen a sürgős kivizsgálás.
Mennyire veszélyes a mini-stroke?
A TIA azért különösen veszélyes, mert egy későbbi, súlyosabb stroke előjele lehet. A kockázat a rohamot követő első napokban, különösen az első 48 órában jelentős. A gyors kivizsgálás és a megfelelő megelőző kezelés azonban számottevően csökkentheti az újabb agyi érkatasztrófa esélyét.
Mit kell tenni, ha néhány perc után elmúlnak a stroke tünetei?
Azonnal mentőt kell hívni a 112-es segélyhívó számon, akkor is, ha a beteg időközben teljesen jól érzi magát. Nem szabad megvárni, hogy a tünetek visszatérjenek, és nem ajánlott saját autóval elindulni a kórházba. Fontos feljegyezni, mikor kezdődtek a panaszok, és mikor szűntek meg.
Milyen vizsgálatok szükségesek TIA gyanúja esetén?
A sürgősségi kivizsgálás során többek között az alábbi vizsgálatokra kerülhet sor:
- Koponya-CT vagy agyi MR a vérzés és az esetleges agyi infarktus felismerésére.
- Nyaki verőér-ultrahang az érszűkületek kimutatására.
- CT- vagy MR-angiográfia az agyi és nyaki erek állapotának felmérésére.
- EKG és szükség esetén hosszabb szívritmus-monitorozás a pitvarfibrilláció felismerésére.
- Laborvizsgálatok, többek között vércukor-, koleszterin- és vesefunkció-ellenőrzés.
Mi okozza a mini-stroke-ot?
A leggyakoribb ok az agyat ellátó erek átmeneti elzáródása, amelyet vérrög vagy az érfalról leszakadó érelmeszesedéses plakk okozhat. A vérrög származhat a nyaki verőerekből vagy a szívből is. Különösen fontos kockázati tényező a pitvarfibrilláció, amely elősegítheti a szívben kialakuló vérrögök képződését.
Kiknél nagyobb a TIA kialakulásának kockázata?
A kockázat az életkor előrehaladtával növekszik, de fiatalabbaknál is előfordulhat mini-stroke. Különösen veszélyeztetettek:
- A magas vérnyomással élők.
- A cukorbetegek.
- A magas LDL-koleszterinszinttel rendelkezők.
- A dohányzók.
- A túlsúlyos, mozgásszegény életmódot folytatók.
- A pitvarfibrillációban vagy más szívbetegségben szenvedők.
- Azok, akiknek korábban már volt TIA-juk vagy stroke-juk.
Előfordulhat mini-stroke fiatal korban is?
Igen. Bár a TIA és a stroke idősebb korban gyakoribb, fiatal felnőtteknél is kialakulhat. Hátterében állhat például szívritmuszavar, veleszületett vagy szerzett érbetegség, nyaki verőér-sérülés, véralvadási zavar vagy bizonyos autoimmun betegségek. A fiatal életkor tehát nem zárja ki az agyi keringészavart.
Lehet TIA normális vérnyomás mellett is?
Igen. A normális vérnyomás nem jelent teljes védelmet a mini-stroke ellen. A TIA kialakulásában más tényezők, például a pitvarfibrilláció, az érelmeszesedés, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint is szerepet játszhatnak. Az esemény után ezért nem elegendő kizárólag a vérnyomást ellenőrizni, a teljes érrendszeri kockázatot fel kell mérni.
Milyen gyógyszereket alkalmaznak TIA után?
A kezelés a kiváltó októl függ. Érelmeszesedéshez kapcsolódó TIA esetén az orvos vérlemezke-gátló gyógyszert, például acetilszalicilsavat vagy clopidogrelt rendelhet. Pitvarfibrilláció okozta vérrögképződési kockázat esetén általában véralvadásgátló kezelés szükséges. Emellett gyakran alkalmaznak koleszterinszint-csökkentő gyógyszereket, illetve a vérnyomás és a vércukorszint rendezésére szolgáló készítményeket. A gyógyszereket minden esetben az orvosi előírás szerint kell szedni.
Meg lehet előzni a mini-stroke-ot?
A kockázat jelentősen csökkenthető az érrendszeri rizikófaktorok kezelésével. Fontos a vérnyomás és a koleszterinszint megfelelő beállítása, a cukorbetegség kezelése, a dohányzás elhagyása, az egészséges testsúly fenntartása és a rendszeres testmozgás. A zöldségekben, gyümölcsökben, teljes értékű gabonákban és halakban gazdag, kevés sót és telített zsírt tartalmazó étrend szintén támogatja az érrendszer egészségét.
Visszatérhet a TIA?
Igen. Ha a kiváltó okot nem sikerül felismerni és kezelni, újabb átmeneti iszkémiás roham jelentkezhet. A visszatérő epizódok arra utalhatnak, hogy továbbra is fennáll az agyi vérellátási zavar kockázata. Minden újabb, hirtelen kialakuló neurológiai tünet sürgősségi kivizsgálást igényel, még akkor is, ha korábban már diagnosztizáltak TIA-t.
Mennyi idő alatt lehet felépülni a mini-stroke-ból?
A TIA tünetei általában teljesen megszűnnek, és nem marad vissza tartós neurológiai károsodás. A felépülés szempontjából azonban nemcsak a tünetek elmúlása fontos, hanem a kiváltó ok kezelése is. A betegnek szüksége lehet gyógyszeres megelőzésre, életmódváltásra és rendszeres orvosi ellenőrzésre.
Lehet-e TIA után sportolni?
Igen, a rendszeres testmozgás a másodlagos stroke-megelőzés fontos része. Az akut kivizsgálás és az állapot stabilizálása után az orvos segítségével fokozatosan vissza lehet térni a fizikai aktivitáshoz. Általában a séta, a kerékpározás és az úszás is megfelelő lehet, ha az egészségi állapot megengedi. A terhelés intenzitását mindig egyénileg kell meghatározni.
A migrén is okozhat a TIA-hoz hasonló tüneteket?
Igen. Különösen az aurával járó migrén okozhat átmeneti látászavart, zsibbadást, beszédzavart vagy más neurológiai tüneteket. Migrénes aura esetén a panaszok gyakran fokozatosan alakulnak ki, és egymást követhetik, míg TIA esetén jellemzőbb a hirtelen kialakuló funkciókiesés. Ez azonban nem megbízható otthoni elkülönítési módszer: első alkalommal jelentkező vagy szokatlan neurológiai tünet esetén mindig sürgős orvosi vizsgálat szükséges.
Mikor kell TIA gyanúja esetén mentőt hívni?
Minden olyan esetben azonnal a 112-t kell tárcsázni, amikor hirtelen féloldali gyengeség, arcaszimmetria, beszédzavar, látásvesztés, kettős látás vagy megmagyarázhatatlan egyensúlyzavar jelentkezik. Ez akkor is érvényes, ha a panaszok néhány perc alatt teljesen megszűnnek. A gyors segítségkérés életet menthet, és megelőzheti a maradandó agykárosodást.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!