Dánia példája azt mutatja, hogy az élelmiszerek összetételének megváltoztatása népességi szinten is sokat számíthat.
- Dánia 2003-ban elsőként szabályozta szigorúan az ipari transzzsírok mennyiségét, ami kedvezően befolyásolta a szív- és érrendszeri halálozást.
- Az ipari transzzsírok részben hidrogénezett növényi olajokkal keletkeznek, és hosszabb eltarthatóságot biztosítanak az élelmiszereknek.
- A transzzsírok növelhetik az LDL-koleszterin szintjét és csökkenthetik a HDL-koleszterinét, ami emeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
- Az Európai Unióban is jogi határérték szabályozza a transzzsírok mennyiségét – maximum 2 gramm lehet 100 gramm zsírra vetítve, de ez a szabály az állati eredetű természetes transzzsírokra nem vonatkozik.
- Vásárláskor érdemes elolvasni a tápértéktáblázatot és az összetevőlistát, mert a „transzzsírmentes” jelző önmagában nem jelenti, hogy az adott termék egészséges is.
Dánia 2003-ban a világon elsőként szabott jogi határt az iparilag előállított transzzsírok mennyiségének. A döntés nem egyetlen terméket érintett: az élelmiszerekben legfeljebb 2 gramm ilyen transzzsír lehetett 100 gramm zsírra vetítve. Évekkel később kutatók azt vizsgálták meg, hogyan alakult a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás a korlátozás után. Az eredmények kedvezőek voltak, bár egy ilyen összehasonlításból önmagában nem lehet megállapítani, hogy a változást kizárólag a szabályozás okozta. A dán intézkedésről a WHO is beszámolt.
Miért használtak transzzsírokat az élelmiszeriparban?
Az ipari transzzsírok elsősorban akkor keletkezhetnek, amikor a folyékony növényi olajokat részlegesen hidrogénezik. Az így kapott zsiradék szilárdabbá válik, jobban ellenáll az oxidációnak, és felhasználható hosszabb eltarthatóságú termékek készítéséhez.
Ilyen összetevők korábban többek között édességekben, kész süteményekben, krémekben, rágcsálnivalókban és egyes gyorséttermi ételekben fordulhattak elő. A transzzsírok ugyanakkor nem kizárólag ipari eljárásokból származnak: állati eredetű élelmiszerekben természetes módon is jelen lehetnek. A dán, majd a későbbi uniós mennyiségi korlát az utóbbiakra nem vonatkozik.
Mit tesznek az erekkel?
A transzzsírok kedvezőtlenül befolyásolják a vérzsírok arányát: emelhetik az LDL-koleszterin szintjét, miközben csökkenthetik a HDL-koleszterinét. Ez hozzájárulhat az érelmeszesedéshez, és növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
A WHO ajánlása szerint a transzzsírokból származó energia a napi energiabevitel kevesebb mint egy százalékát tegye ki. Ez az ajánlás a teljes transzzsírbevitelre vonatkozik; az élelmiszerekre megállapított jogi határérték ettől különböző szabály.
Mit mutatott a dánok egészségi adatainak összehasonlítása?
Egy Dániát más országokkal összevető kutatás becslése szerint a korlátozás bevezetését követő első három évben évente átlagosan 14,2-vel volt alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálesetek száma 100 ezer lakosra vetítve. A 2004 és 2012 közötti időszakra az elemzés évi 22 halálesetes különbséget közölt ugyanilyen népességszámra számolva.
Ezek halálozási adatok, ezért nem azonosak a szívinfarktus vagy a stroke előfordulásának számával. Az összehasonlítás összhangban van azzal, hogy az ipari transzzsírok visszaszorítása kedvező lehet a szív- és érrendszer számára, de a dán halálozás alakulását más tényezők is befolyásolhatták.
Mit jelent a gyakorlatban a „2 gramm 100 gramm zsírban” határérték?
A határérték első olvasásra könnyen félreérthető: a 2 gramm nem 100 gramm élelmiszerre, hanem az abban lévő 100 gramm zsírra vonatkozik. Vagyis a megengedett mennyiség attól függ, mennyi zsírt tartalmaz maga a termék. Ha például egy keksz 100 grammjában 20 gramm zsír van, akkor abban legfeljebb 0,4 gramm, a szabályozás alá tartozó transzzsír lehet. Egy 50 grammos adag esetében ez legfeljebb 0,2 grammot jelentene.
Ezek a számok a megengedett maximumot mutatják, nem a keksz tényleges transzzsírtartalmát: az ennél jóval kevesebb is lehet. A csomagoláson ráadásul a pontos mennyiséget általában nem tüntetik fel külön, így azt az összetevőlistából sem lehet kiszámolni. Az uniós szabály az állati zsírokban természetesen előforduló transzzsírokra nem vonatkozik.
Mivel helyettesítik a gyártók a részben hidrogénezett olajokat?
A részben hidrogénezett olajokat azért használták sokféle élelmiszerben, mert a folyékony olajoknál szilárdabbak, és segíthetnek kialakítani a termék kívánt állagát, valamint eltarthatóságát. Ha egy gyártó elhagyja őket, ezért nem feltétlenül elegendő egyszerűen egy másik olajat önteni a receptbe: a kész sütemény, krém vagy rágcsálnivaló tulajdonságait is meg kell őriznie.
A helyettesítés módja termékenként eltérő lehet. A WHO a telítetlen zsírsavakban gazdag olajokat tartja kedvezőbb lehetőségnek az ipari transzzsírok kiváltására. A vásárló szempontjából ezért a transzzsírok csökkentése mellett az is számít, milyen zsiradék kerül a helyükre: két hasonló termék zsírsavösszetétele a recept átalakítása után is különbözhet.
Magyarországon is van határérték
A dán szabályozás óta az Európai Unióban is életbe lépett hasonló korlát. A fogyasztóknak szánt élelmiszerekben az állati zsírokban természetesen előforduló transzzsírokon kívüli transzzsírok mennyisége legfeljebb 2 gramm lehet 100 gramm zsírban.
A csomagoláson a pontos transzzsírmennyiség általában nem szerepel külön tételként. Az összetevőlista viszont segíthet: ha egy terméknél a „részben hidrogénezett” vagy „részben hidrogénezett növényi olaj” megnevezést látja, az az előállítás módjára hívja fel a figyelmet.
A túl sok transzzsír fogyasztása nemcsak a szív és az erek miatt lehet gond. Kutatások szerint összefügghet anyagcserezavarokkal, gyulladással és a 2-es típusú cukorbetegség nagyobb kockázatával is. Egyes vizsgálatok a memória romlásával és a demenciával is kapcsolatba hozták, de ez még nem bizonyítja, hogy ezeket a transzzsírok okozzák.
Mit nézzen meg a boltban két hasonló termék közül választva?
A csomagolás elején szereplő feliratok helyett fordítsa meg a terméket, és kezdje a tápértéktáblázattal. Ha két keksz, krém vagy kész sütemény között dönt, a 100 grammra megadott adatokat hasonlítsa össze. Így a különböző méretű csomagok sem tévesztik meg. Nézze meg a teljes zsírtartalmat, azon belül pedig külön a telített zsírok mennyiségét. Ha az egyik termékből várhatóan jóval többet enne, azt is vegye figyelembe: a ténylegesen elfogyasztott adag számít.
Ezután olvassa el az összetevőlistát is. Abból kiderülhet, milyen olajokat vagy zsiradékokat használtak a gyártás során, még ha a transzzsírok pontos mennyisége nem is szerepel a csomagoláson. Egy jól hangzó felirat önmagában kevés a döntéshez: attól, hogy egy termékben kevés a transzzsír, még lehet magas a telített zsírtartalma.
Nem kell minden vásárláskor hosszasan számolnia. Ha talál néhány olyan terméket, amelynek összetételét már átnézte, a következő alkalommal könnyebb lesz választania. Új terméknél vagy megváltozott csomagolásnál viszont érdemes ismét rápillantani a címkére, mert a recept is módosulhat.
A kardiológusok szerint 3 étel lecserélésével sokat tehet szíve egészségéért
Gyakori kérdések és válaszok a transzzsírokról
Mik azok a transzzsírok?
A transzzsírok a telítetlen zsírsavak egyik csoportját alkotják. Nevüket a molekulájuk jellegzetes szerkezetéről kapták. Kis mennyiségben természetes módon is előfordulnak egyes állati eredetű élelmiszerekben, de ipari eljárással is keletkezhetnek, például növényi olajok részleges hidrogénezésekor. A WHO különösen az iparilag előállított transzzsírok élelmiszerekből való visszaszorítását sürgeti.
Keletkeznek transzzsírok, ha otthon olajban süt?
Igen, magas hőmérsékleten az olaj transzzsírtartalma valamelyest nőhet. A WHO szerint ez a növekedés jóval kisebb, mint amennyi a részben hidrogénezett olajokban előfordulhat. Az otthoni sütés tehát nem ugyanaz az eljárás, mint az olaj ipari részleges hidrogénezése.
Minden margarin sok transzzsírt tartalmaz?
Nem. A „margarin” megnevezés önmagában nem árulja el a termék transzzsírtartalmát. A különböző margarinok összetétele eltérhet, és az uniós piacon forgalmazott termékekre ugyanaz a transzzsírokra vonatkozó határérték érvényes, mint más élelmiszerekre. Vásárláskor érdemes a teljes összetevőlistát és a tápértékjelölést is megnézni.
Meg lehet állapítani az ízéből, hogy egy ételben van-e transzzsír?
Nem megbízhatóan. Attól, hogy egy sütemény omlós vagy egy krém lágy, még nem lehet következtetni a transzzsírtartalmára. Az ipari transzzsírok más zsiradékokkal is helyettesíthetők úgy, hogy a termék íze érdemben ne változzon.
A „transzzsírmentes” étel automatikusan egészséges választás?
Nem feltétlenül. A transzzsír csak egy szempont az élelmiszer megítélésében. Egy termék akkor is tartalmazhat például sok telített zsírt, ha nincs benne ipari transzzsír. Az Amerikai Szívgyógyászati Társaság ezért a telített zsírok mérséklését és a telítetlen zsírok előnyben részesítését is javasolja.
- Mentőöv a májnak: ez a módszer csökkenti a terhelést és felgyorsítja a regenerációt
- 55 kilót dobott le egy férfi egy év alatt egy alig ismert leves segítségével
- Ettől lesz a sült krumpli olyan ropogós, mint az étteremben
- Így ismerheti fel az igazi, jó minőségű vajat
- A diabetológus elárulta, milyen kenyérrel indulhat jobban a reggel a vércukorszint szempontjából
- Nem mindegy, mikor veszi be a B12-vitamint: egy gyakori reggeli szokás ronthatja a felszívódását
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
