Szűrővizsgálat: elég a beteg életkora, és ne vizsgáljunk semmit (?)
Szűrővizsgálatnak elég, ha a doktor tudja a páciens életkorát... A halálozás első helyén álló szív-és érrendszeri betegségek szűrővizsgálatára drága mérések rendszeres elvégzését ajánlják. Angol kutatók szerint az ilyen vizsgálatok ismétlése évek során sem ad több információt a páciens esetleges infarktusának vagy szélütésének bekövetkezéséről, mint azon egyszerű megoldás, hogy megnézik a szűrővizsgálatra jelentkező személy születési idejét.
Ha valaki a koszorúér-betegség vagy az agyi katasztrófa szempontjából nagy kockázatúnak minősül, sokkal jobban kell figyelnie a megelőzésre. Ilyen esetben feltétlenül abba kell hagyni a dohányzást, megfelelő étrendet kidolgozni és mozgásprogramot szervezni, mint ha ezekkel nem kell számolni.
Forrás: MTI
A Framingham amerikai városka nevéből eredő program (Framingham Study) ötévenként javasolja a részletes szűrővizsgálatok elvégzését, a laboratóriumi méréseket, például a vérkoleszterin meghatározására. Ez költséges és a szűrővizsgálatra küldött személy számára is időigényes és kényelmetlen.
Sir Nicholas Wald és munkacsoportja Londonban kiszámolta: mennyire lehet pontos és mibe kerül, ha a Framingham szűrés rendszeres ismétlése helyett csak az idült betegségek szempontjából legfontosabb kockázati tényezőt veszik figyelembe: az életkort.
Félmillió ember statisztikai értékelését végezték el, születéstől a 89. életévig, és kiszámolták, hogy 55 éves korban mennyire megbízható a csupán életkorra vonatkozó számítás, illetve a részletes mérések szerinti adat annak megjósolására, hogy tíz esztendő alatt ennyi embernek hány százaléka kap infarktust vagy agyi érkatasztrófát. Továbbá azt, hány esetben várható, hogy a számítás hamisan pozitív, mert olyan személynél is megjósolja a betegséget, aki nem kap infarktust.
Ha csak az életkort nézték, 86 százalékban a számítás jelezte a várható drámai eseményt és 24 százalékban volt tévesen pozitív. A szűrővizsgálatokkal is ugyanannyi esetben, vagyis 86 százalékban derül ki a betegség, a hamisan pozitív valamivel kevesebb, 21 százalék.
Természetesen, a szűrővizsgálatok végzése lényegesen költségesebb, mint az életkorra alapozott becslés, ezért a kutatók fölvetik annak lehetőség, hogy csupán ez történjék meg, viszont több figyelmet és pénzt fordítsanak a megelőzésre. Az elméleti számítások után tényleges tömegvizsgálatok végzése is szükséges az elmélet igazolásához.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
