Terjed-e a koronavírus a sporteszközökkel?

A rendszeres testmozgásnak számtalan pozitív hatása van, különösen fontos lehet most, a koronavírus járvány ideje alatt, hogy sportoljunk. Szerencsére, annak az esélye, hogy a sporteszközökkel terjedjen a koronavírus, elhanyagolható.

Mennyi az esély, hogy sporteszközökről fertőződjünk meg?

Még a korábban feltételezettnél is alacsonyabb annak a rizikója, hogy a sporteszközök közvetítésével fertőződjön meg valaki a koronavírussal – derítette ki egy új brit kutatás. A Liverpool School of Tropical Medicine szakemberei különböző sporteszközökre (labdákra, ütőkre), illetve egy kontrollanyagra vittek fel fertőzőképes vírusrészecskéket, majd ellenőrizték, hogy bizonyos idő elteltével, mennyi maradt azokon.

Úgy találták, hogy a koronavírus gyorsan inaktiválódik, és „rendkívül nehéz” fertőzőképes vírusrészecskéket visszanyerni az eszközökről. Vagyis, annak az esélye, hogy valamilyen felület megérintésével kapjuk el a fertőzést, minimális. Sokkal fontosabb a közösen sportolók közötti kontaktus, vagyis emberről emberre terjed a legkönnyebben a vírus.

A szakemberek szerint ezek az eredmények nemcsak a profi sportolók szempontjából lényegesek, hanem mindenki számára fontosak, aki rendszeresen mozog – beleértve az iskolásokat is, akiknek naponta vannak testnevelés óráik.

Gyorsan inkativálódik

„Ahelyett, hogy megpróbálnánk lebeszélni az embereket a rendszeres testmozgásról, inkább arra kell felhívni a figyelmet, hogy sport közben is fontosak a korábban már megismert és alkalmazott fertőzésmegelőzési módszerek” - mondta James Calder a BBC-nek . „Emellett a sporteszköz-gyártókra is komoly feladat hárul, hiszen azonosítaniuk kell azokat az anyagokat, felületeket, melyeken a legtovább fertőzőképesek maradnak a vírusok.”

A mostani kutatásban összesen 9 sporteszközt vizsgáltak: krikettkesztyűt, futball-labdát, golflabdát, tornaszőnyeget, lovaglónyerget, krikettlabdákat, rögbilabdát és teniszlabdát. A kontrollfelület rozsdamentes acél volt. Minden felületre koronavírust juttattak, kisebb és nagyobb mennyiségben egyaránt. Ezután 1, 5, 15, 30 és 90 perc után ellenőrizték, mennyi fertőzőképes vírusrészecske maradt a tárgyakon, illetve, lehetséges volt-e, hogy fertőzőképes vírusokat „nyerjenek vissza” a különböző felületekről.

Ez is érdekelheti:

• Kawasaki-szindróma: a koronavírus életveszélyes szövődménye
• Koronavírus: így károsítja a szívet a Covid
• Koronavírus: hallucinációkat is okozhat, nem csak fejfájást

Mikor alacsony volt a vírusrészecskék száma, fertőzőképes vírusokat tudtak visszanyerni 1 percen belül 7 felületről, 5 perc elteltével azonban már csak egyről, 15 perc után pedig egyről sem. Mikor magas volt a vírusrészecskék száma, egy és öt perc után 9, harminc perc után 6, 90 perc után pedig két felületről lehetett fertőző részecskéket visszanyerni. Azonban, a víruskoncentráció rendkívüli módon lecsökkent.

„Annak a rizikója, hogy a sporteszközök legyenek a fertőzés forrásai, nagyon kicsi, elhanyagolható” - mondta dr. Emily Adams, a kutatás egyik vezetője. „Sokkal fontosabb az, hogy a sportolók, játékosok hogyan viselkednek, nemcsak sport közben, de az előtt és az után egyaránt.”

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!