Ez az érszűkület 5 korai jele - súlyos szövődményekhez vezethet, ha nem vesz észre időben

Az érszűkület alattomosan alakul ki: kezdetben nem okoz tünetet, de előrehaladott állapotban súlyos következményekhez, akár amputációhoz is vezethet. A korai felismerés és kezelés életet menthet.

Hogyan alakul ki az érszűkület?

Az érszűkület egy sokszor láthatatlan, fokozatosan romló állapot, amely komoly következményekkel járhat, ha nem kezelik időben. A Fontaine-stádiumok ismerete, a rizikófaktorok szigorú kontrollja, rendszeres mozgás és időben elvégzett orvosi beavatkozások mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy megtartsa életminőségét és elkerülje a legsúlyosabb szövődményeket.

Az érszűkület során a verőerek belső falán főként koleszterin és gyulladás következtében plakkok alakulnak ki, amelyek beszűkítik a vér útját. Ennek hatására csökken a véráramlás az érintett területen, ami különösen érvényes a szív, az agy, a hasi szervek és az alsó végtagok ereire is – így az egész szervezetet érintheti.

Stádiumok, amelyek megkönnyítik a felismerést

Az alsó végtagi érszűkületet a Fontaine-féle stádiumbeosztás alapján négy fő szakaszra osztják:

1. 1 Aszimptomatikus – tünetmentes állapot, gyakran csak fizikális vizsgálattal vagy Doppler-érzés alapján derül ki.
2. 2 Claudicatio intermittens – járástávolság csökkenése, lábfájdalom jelentkezése hosszabb séta során.
3. 3 Nyugalmi fájdalom – már nyugalmi helyzetben is jelentkezik végtagfájdalom.
4. 4 Kritikus iszkémia és gangréna – súlyos fájdalom, fekélyek, üszkösödés; ebben a stádiumban reális kockázat a végtagvesztés.

Mire figyeljen? Az érszűkület korai tünetei

• Fáradtság vagy nehézláb-érzés séta közben

• Hideg, sápadt végtagok

• Lábszárfekély vagy gyógyuló nehézség

• Távoli pulzusok mérsékeltsége

• Alacsony boka-kar index (ankle-brachial index – ABI)

A fenti tünetek is egyértelmű intő jelek, amelyeket nem szabad elhanyagolni.

Mi növeli az érszűkület rizikóját?

Több, jól dokumentált kockázati tényező játszik szerepet az érszűkület kialakulásában:

• Dohányzás
• Kezeletlen cukorbetegség
• Magas vérnyomás
• Emelkedett LDL-koleszterin
• Elhízás, mozgásszegény életmód
• Életkor – 50 év felett fokozódó rizikó

Ezek kéz a kézben vezethetnek a plakkok képződéséhez és elégtelen vérkeringéshez.

Hogyan kezelhető az érszűkület?

A terápia alapvetően a stádiumtól függ:

1–2. stádium: életmód-változtatás az első lépcső

• Dohányzás abbahagyása
• Rendszeres, célzott séta programok – a fájdalom jelentkezése után is folytatható, hogy ösztönözze az új kis erek képződését
• Egészséges táplálkozás, koleszterincsökkentő diéta
• Vérnyomás- és vércukorszint szoros kontrollja

3–4. stádium: orvosi és intervenciós beavatkozások

• Katéteres ér tágítás (angioplasztika + stent)
• Bypass műtét súlyos szűkületnél
• Sebészeti vagy konzervatív gangréna-kezelés
• Súlyos esetben amputáció – utolsó opcióként

Minél korábban kapja meg a beteg a kezelést, annál nagyobb az esély a szervmegtartásra és a túlélésre.

Mire fókuszáljon a megelőzésben?

• Kockázati tényezők kezelése: dohányzás, vércukor, vérnyomás, koleszterin
• Mozgásprogram: 30–45 perc séta minimum heti öt alkalommal
• Rendszeres orvosi kontroll: különösen fennálló rizikó esetén – az ABI szükség esetén egyszerű, fájdalommentes szűrés
• Éles figyelem a tünetekre: akár apró sétánál megjelenő fájdalom is jelzés lehet

Összefoglalva

• Az érszűkület fokozatosan alakul ki, és előrehaladott állapotban súlyos problémákat okozhat.
• Korai felismerés és kezelés életmentő lehet a betegség lefolyása során.
• A Fontaine-stádiumok segítségével értékelhető az érszűkület súlyossága és kialakulása.
• A rendszeres mozgás és az orvosi kontroll segíthet megelőzni a szövődményeket.
• Az érproblémák következményei az egész szervezetet érinthetik, beleértve a szív- és végtagfunkciókat.

Kapcsolódó cikk

Magas vérnyomás esetén figyeljen a láb pulzusára is!

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!