A hideg levegő nem csak kellemetlenség – tüdőfibrózissal a tél komoly kihívás
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a korai felismerés kulcsfontosságú, mert bár a betegség jelenleg nem gyógyítható, de a megfelelő kezelés és életmódbeli támogatás lassíthatja a romlást és javíthatja az életminőséget.
Amikor beköszönt a tél, a legtöbben csak melegebb kabátot vesznek fel. A tüdőfibrózissal élők számára azonban a téli hónapok komoly kihívást jelenthetnek. A február 28-i Ritka Betegségek Világnapja hívja fel a figyelmet azokra a kórképekre, amelyekről keveset hallunk, mégis sokak életét határozzák meg. Ilyen a tüdőfibrózis is – egy ritka és súlyos krónikus tüdőbetegség. Mák Irén, a Magyar Tüdőfibrózis Egyesület elnöke betegtársai tapasztalatai alapján beszél arról, hogy milyen kihívásokat hoz a tél, és hogy miként lehet biztonságosabban átvészelni ezt az időszakot.
Mi a tüdőfibrózis?
A tüdőfibrózis egy ritka, progresszív tüdőbetegség, amely során a tüdő szövete fokozatosan hegesedik. A hegesedés miatt a tüdő kevésbé rugalmas, romlik az oxigénfelvétel, ami nehézlégzést, köhögést és csökkenő fizikai terhelhetőséget okoz, ezért a betegek számára egyre megterhelőbbé válhatnak a hétköznapi tevékenységek is.
A tüdőfibrózis kivizsgálása komplex feladat: különböző képalkotó vizsgálatok (pl. nagy felbontású CT), légzésfunkciós tesztek és a különböző szakorvosokból álló úgynevezett ILD-team szükséges a pontos diagnózishoz. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a korai felismerés kulcsfontosságú, mert bár a betegség jelenleg nem gyógyítható, de a megfelelő kezelés és életmódbeli támogatás lassíthatja a romlást és javíthatja az életminőséget.
Magyarországon a tüdőfibrózisos betegek száma 1700 -3500 közöttre tehető, melyből az idiopátiás – azaz ismeretlen eredetű - tüdőfibrózis nagyságrendileg 1000 embert érint.¹.
Amikor a hideg levegő több, mint kellemetlenség
„A hideg levegő nem csak hideg – irritál. Lejut a tüdőbe, és ami másnak fel sem tűnik, a betegeknek köhögést és nehézlégzést okozhat” – mondja Mák Irén.
A hideg hatására az erek összehúzódnak, így a szervezet oxigénellátása kevésbé hatékony. Ezt a változást egy egészséges ember alig érzékeli, de tüdőfibrózis esetén már kisebb terhelésnél is kifáradáshoz vezethet.
A ködös, párás levegő tovább ronthatja a helyzetet: ilyenkor a levegőben lévő szennyeződések megülnek, és ez még nagyobb megterhelést jelent a fibrózisos tüdő számára.
A mozgás jó hatása testre és lélekre
Bár a tél jó pár nehézséget okoz és a réteges öltözködés önmagában is fárasztó egy tüdőfibrózissal élő számára, a teljes visszahúzódás nem megoldás. „Mire felöltözik az ember, már elfárad, és jelentkezik a légszomj. A ruhák súlya és a korlátozott mozgási lehetőség plusz terhet jelent” – mondja Irén. „De semmiképpen sem beszélném le a betegeket a sétáról. Ha sál mögé bújunk, a levegő előmelegszik, és könnyebb lehet a légzés. A társas mozgás, a közös séta pedig a lelkünknek is jót tesz”. A betegség ugyanis nem csak fizikai, de lelki terhet is jelent: a légszomj érzése könnyen szorongást válthat ki, a stressz pedig tovább erősítheti a tüneteket. „Ha valaki rosszul érzi magát, könnyen a legrosszabbra gondol. A stressz pedig köhögtet, és ez egy ördögi kör” – magyarázza az egyesület elnöke.
Influenza, vírusok és a mindennapi óvatosság
A tél egyben a vírusok időszaka is. Egy egyszerűnek tűnő vírusfertőzés a tüdőfibrózisban élők számára komoly állapotromlást okozhat. „Fibrózisnál nincs túlzott óvatosság. Egy fertőzés fellángolást indíthat el, és az állapotromlás nem, vagy csak ritkán visszafordítható” – fogalmaz Irén. Ezért sok beteg szigorú napi rutint követ: tömegközlekedés során, nagyobb tömegben maszkot hord, amit használat után cserél, a papírzsebkendőt használat után eldobja, illetve rendszeresen fertőtleníti a kezét, gyakran fertőtleníti a kilincset otthon és hazaérkezést követően ruhát cserél. De érdemes felvenni a tüdőgyógyász által javasolt védőoltásokat is.
Szélsőséges időjárás és a mindennapok tervezése
A hirtelen frontváltozások és hőmérsékletingadozások sok érintett számára nehéz időszakot jelentenek, különösen akkor, ha a tüdőfibrózis mellett társbetegségek, például reumatológiai vagy immunológiai kórképek – pl. szkleroderma– is jelen vannak. „Figyeljük az időjárás-előrejelzést és a levegőminőségi adatokat, és ezek alapján tervezzük meg az előttünk álló napokat. Ha rossz a levegő, inkább otthon mozogjunk” – teszi hozzá Irén. A réteges öltözködés, a tiszta beltéri környezet - különös tekintettel a penészedésre -, a légkondicionálók rendszeres évi takarítása és fertőtlenítése, a légszennyezés kerülése mind része a mindennapi önvédelemnek, amelyek hozzájárulhatnak a stabilabb állapothoz.
Egy közösség, amely nem hagy egyedül
A tüdőfibrózis ritka betegség, de az érintettek nincsenek magukra hagyva. A Magyar Tüdőfibrózis Egyesület közösséget és gyakorlati segítséget nyújt azoknak, akik együtt élnek a betegséggel – ez a sorstársi közösség hasonlóan fontos, mint az orvosi támogatás, legyen szó frissen diagnosztizált betegekről, vagy olyanokról, akik évek óta küzdenek a kórral.
A közelgő Ritka Betegségek Világnapja arra emlékeztet, hogy a statisztikák mögött valódi történetek állnak – így olyan embereké is, akik számára egy közönséges téli nap is megoldandó feladatot jelent.
Összegzés
- A tüdőfibrózis ritka, progresszív tüdőbetegség, amely súlyos légzési nehézséget és fizikai terhelhetőségi csökkenést okoz.
- A hideg, párás levegő télen különösen megterhelő a betegek számára, súlyosbíthatja tüneteiket és fokozhatja a fáradtságot.
- Fontos a korai felismerés, pontos diagnózis, valamint az életmódbeli óvatosság, például maszkviselés, fertőtlenítés és a védőoltások.
- A mozgás, társas séta és sorstársi támogatás testileg-lelkileg támogatja a betegeket, segít a szorongás és a stressz leküzdésében.
- A Magyar Tüdőfibrózis Egyesület közösségi és gyakorlati segítséget nyújt az érintetteknek, különösen a téli időszak nehézségeiben.
Nehézlégzés és zihálás – allergia, tüdő- és szívbetegség is okozhatja
Rövidítések:
CT-Komputertomográfia, ILD-Interstitial Lung Disease/Intersticiális tüdőbetegség
Forrás: ¹ Egészségügyi Közlöny. (2026, január 21). LXXVI. évfolyam, 2. szám, 123–324.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
