Valóban kinőhető az autizmus?
Néhány, kisgyermekkorban autizmus spektrumzavarral (ASD) diagnosztizált gyermek megszabadul tüneteitől, és a diagnózis sem érvényes rájuk, ahogy idősebbekké válnak - állapították meg amerikai kutatók.
Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) szakemberei által 112 gyermek bevonásával készült tanulmány megkérdőjelezi azt, hogy az autizmus egész életen át tartó állapot. A Journal of Child Psychology and Psychiatry szakfolyóiratban megjelent tanulmány az sugallja, hogy egyes gyerekek "kinőhetik" az autizmust.
Forrás: Medipress
Az autizmus spektrumzavar genetikai eredetű, több gén együttes kombinációja okozta, változatos tüneteket produkáló fejlődési, idegrendszeri elváltozás. A gyerekek körülbelül egy százalékát érintheti. Tünetei az enyhe szociális, beilleszkedési zavaroktól egészen súlyos problémákig terjednek, kezelésére viselkedés- és beszédterápiát használnak.
Deborah Fein és munkacsoportja a Connecticuti Egyetemen 34 gyermeket tanulmányozott, akiknél kisgyermekkorban autizmust állapítottak meg, de a későbbiekben ugyanolyan jól ténykedtek, mint iskolás kortársaik. Korban és nemben azonos 44 gyermekkel vetették őket össze, akiket súlyosan autistának diagnosztizáltak, illetve 34 normálisan fejlődő kortársukkal. A résztvevők életkora 8 és 21 év között volt.
A kognitív és a megfigyelésen alapuló tesztekben, csakúgy mint a gyerekekről kapott iskolai és szülői feljegyzések alapján a 34 gyermek megkülönböztethetetlennek bizonyult 34 normálisan fejlődő kortársától. Semmilyen nyelvi, kommunikációs, arcfelismerési és közösségi érintkezési problémájuk nem volt.
Hagyományos iskolai osztályba jártak, nem kaptak semmilyen speciális fejlesztést spektrumzavarukra.
A szakemberek kimutatták, hogy az autizmus felismerhető jeleit már nem hordozó gyerekek csoportjába tartozóknál kisgyermekkorukban ugyan enyhébb szociális zavarok jelentkeztek, mint a súlyos spektrumzavarral küszködő gyermekeknél, ám más tüneteket tekintve, mint a kommunikációs problémák, az ismétlődő viselkedés, a spektrumzavar ugyanolyan súlyos volt náluk. A szakemberek ellenőrizték az eredeti diagnózist, de nem találtak okot arra, hogy pontosságát megkérdőjelezzék.
A tanulmány nem szolgáltat adatot arról, hogy az ASD-vel diagnosztizált gyerekek hány százaléka szabadul meg tüneteitől.
A kutatók szerint eredményüknek számos magyarázata lehet. Lehetséges, hogy néhány gyermek valóban kinövi az állapotot, vagy néhányuk képes ellensúlyozni a spektrumzavarral kapcsolatos nehézségeket.
"Valamennyi ASD-vel diagnosztizált gyermek képes fejlődést elérni intenzív terápiával, de jelen tudásunk szerint többségük nem képes elérni azt az állapotot, amelyet tanulmányoztunk. Reméljük, hogy további kutatásaink segítenek abban, hogy jobban megértsük a változás mechanizmusát" - idézte Deborah Feint a ScienceDaily tudományos hírportál.
(www.sciencedaily.com/releases/2013/01/1301151011518)
(www.bbc.co.uk/news/health-21029593)
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!