Vashiány: tünetei, vizsgálata és kezelési lehetőségei

A vashiány a leggyakoribb hiánybetegségek közé tartozik. A vas az emberi szervezet valamennyi sejtjében jelen van, az élet szempontjából nélkülözhetetlen elem.

A vas legfontosabb feladatai

1. 1 A vérfesték (hemoglobin) részét képezve megköti az oxigént és a sejtekhez szállítja
2. 2 A citokróm enzimek részeként az energianyerő és -tároló biokémiai reakciók létfontosságú eleme
3. 3 Részt vesz az agyi ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) szintézisében
4. 4 Felszívódása a vékonybélből történik, C-vitamin segítségével. A vékonybél hámjában ferritin enzimhez kötődik, majd a vérben a transzferrin nevű fehérje szállítja a raktárakhoz, melyekben ismét ferritinhez kötődve tárolódik. A felszívódásának és szállításának szigorú élettani kontrolljára azért van szükség, mert a vasnak erős oxidatív kapacitása van, vagyis a szabad vas súlyos sejtkárosodásokat okoz (ld. hemokromatózis). A szervezet teljes vastartalma 2-4 gramm. Legfontosabb raktárai a vér, a csontvelő, a máj, a lép és az izmok. Az izmokban a mioglobin részét képezve az oxigén raktározásában vesz részt.
5. 5 A kisgyermekek kb. harmada, a nők negyede és a férfiak 10%-a szenved a vashiány valamelyik formájától.

A vashiány előfordulása és okai

1. 1 Idült vérzés (pl. gyomorfekély miatt)
2. 2 Nőknél rendszertelen és erős méhvérzések, cikluszavarok
3. 3 Elégtelen vasfogyasztás (főként vegetáriánusokra jellemző)
4. 4 Vasfelszívódást akadályozó gyógyszerek tartós szedése
5. 5 Vasfelszívódást akadályozó ételek tartós és nagy mennyiségű fogyasztása (fitátok, oxalátok, pl. sóska, spenót, stb. komponenseként)
6. 6 Felszívódási zavart okozó gyomor-bélbetegségek (Crohn-betegség, Peutz-Jeghers-kór, stb.)
7. 7 A szervezetből a vasat kiszorító idült nehézfém mérgezés (ólom, kadmium)

A vashiány tünetei

A vashiány vezető tünetei lehetnek:

Nem specifikus tünetek: fizikai és szellemi teljesítőképesség csökkenése, fertőző betegségekkel szemben csökkent ellenálló képesség, energiahiány stb.

Vashiányos vérszegénység tünetei:

• Sápadtság
• Fáradtság, gyengeség
• Hajhullás
• Vékony, törékeny körmök
• Szapora szívverés, ritkán szívizom-károsodás

A vashiányhoz vezető alapbetegség tünetei

Csecsemőknél utólagos vaspótlással nem korrigálható IQ-hiány.

A vashiány lefolyása

A vashiány lefolyása a kiváltó ok függvénye. Egyszerű diétahiba komoly következményekkel nem jár, de pl. idült vérvesztést okozó béldaganat végzetes lehet.

A vashiány diagnózisa

A vashiányos vérszegénységre a kicsi és vashiányos vörösvérsejtek jellemzőek. Így csökken a vörösvérsejtek átlagos térfogata (MCV), az átlagos hemoglobintartalma (MCH, az átlagos hemoglobin koncentrációja (MCHC). Ez közönséges laboratóriumi analízissel (vérvétellel) könnyen igazolható. Természetesen csökken a szérum vastartalma, de vashiányra a legspecifikusabb laboratóriumi paraméter a megnövekedett ún. látens vaskötő kapacitás (= a vérben keringő vasmentes transzferrin vaskötő kapacitása, ill. telítettsége). Enélkül a vaspótlás értelmetlen, sőt, veszélyes is lehet.

A diagnózis felállítás orvosilag nem elfogadható a vashiányt okozó alapbetegség megnevezése nélkül, ami részletes belgyógyászati kivizsgálást tesz szükségessé.

A vashiány terápiája

• A legfontosabb az alapbetegség felkutatása és gyógyítása.
• A második legfontosabb a vas pótlása, ami nem könnyű, mert:
• A vas a gyomor-bélrendszerből nehezen szívódik fel, a kezelésre használt ásványi sói legtöbbször gyomor-bélpanaszokat okoznak a vasháztartás befolyásolása nélkül.
• A vas felszívódását számos gyógyszer, tápanyag gátolja (ld. fentebb).
• Az injekció formájában történő pótlás a szervezet fokozott oxidációs károsodásával járhat.

A vas könnyen felszívódó formái az ún. természetes kelátok (legkönnyebben a hemoglobin "hem" kötéséből szívódik fel – vörös húsok, máj, stb.). Hatékonyan adagolható huminsavas kelát formájában is. A huminsav a cellulóz 9-10.000 éves bomlásterméke, mely legnagyobb koncentrációban a tőzegben található. Az ásott kutak vizének huminsav tartalma mellett táplálkozási eredetű vashiány nem fordul elő. A vaspótlás szájon át is hatékony bármilyen vaspótló gyógyszer és huminsav táplálékkiegészítő együttes fogyasztásával. Ily módon már napi 15 mg vas teljesen kielégítő az emberi szervezet számára.

Egyéb hasznos tudnivalók a vashiányról

Mivel a vas húsféleségekből szívódik fel leghatékonyabban, és a csecsemő számára, az agyfejlődés szempontjából a vasbevitel nagyon fontos, terhesség és szoptatás alatt vegetáriánus életmód nem javasolt. Az anyatej egyébként is meglehetősen vasszegény, ezért a 4. hónaptól a szoptatás mellé (és nem helyett) kiegészítő táplálás is indokolt.

Kiegészítő tudnivalók a vashiányról

A vashiány nem csupán fizikai panaszokban nyilvánulhat meg, hanem a mindennapi élet minőségére is hatással van. A krónikus fáradtság, a koncentrációs nehézségek, a gyakoribb megfázások és fertőzések gyakran háttérben meghúzódó vashiány jelei. Gyermekeknél és serdülőknél különösen nagy figyelmet igényel, mivel a növekedés időszakában a vasigény jelentősen megnő, és a hiány akár visszafordíthatatlan fejlődési elmaradásokhoz is vezethet.

Nők fokozott kockázata

A fogamzóképes korú nőknél a rendszeres menstruáció, a terhesség és a szoptatás miatt a vashiány sokkal gyakoribb, mint a férfiaknál. Egyes tanulmányok szerint a várandós nők közel felénél mutatható ki vashiányos állapot. A terhesség alatti vashiány nemcsak az anyát veszélyezteti, hanem a magzat egészségét is: koraszüléshez, alacsony születési súlyhoz, illetve fejlődési zavarokhoz vezethet.

Táplálkozási szempontok

Bár a vas mindenféle étrendben előfordul, nem mindegy, milyen formában jutunk hozzá. Két fő típusa létezik: a hem-vas, amely állati eredetű élelmiszerekben található, és a nem-hem-vas, amely főként növényi forrásokból származik. A hem-vas sokkal könnyebben szívódik fel, így a húsok és belsőségek fogyasztása különösen fontos a megelőzésben. A vegetáriánus és vegán étrendet követők számára kiemelten ajánlott a vasban gazdag növények (pl. hüvelyesek, tökmag, aszalt gyümölcsök) fogyasztása, melyek mellé C-vitaminban gazdag ételeket (pl. citrusfélék, paprika, brokkoli) is érdemes fogyasztani, mert ez jelentősen javítja a vas hasznosulását.

Gyógyszerek és vashiány

Számos gyógyszer befolyásolhatja a vas felszívódását. A gyomorsavcsökkentők például csökkentik a vas felvételét, mivel a savas környezet elengedhetetlen a vas oldott formában történő felszívódásához. Hasonlóképpen, a hosszú ideig tartó antibiotikum-használat vagy bizonyos epilepsziaellenes gyógyszerek is fokozhatják a hiány kialakulásának kockázatát.

Különleges csoportok

• Sportolók: Az állóképességi sportokat űzők, különösen a futók, fokozottan ki vannak téve a vashiánynak, mivel az intenzív terhelés mikrovérzéseket okozhat a bélben és a lábakban. Emellett az izzadással is jelentős mennyiségű vas távozhat.
• Idősek: A kor előrehaladtával csökken a vasfelszívódás hatékonysága, miközben gyakrabban fordulnak elő emésztőrendszeri betegségek is.
• Krónikus betegségekben szenvedők: A daganatos megbetegedések, a vesebetegség és a krónikus gyulladásos kórképek mind hozzájárulhatnak a vashiány kialakulásához.

Megelőzés és életmódbeli tanácsok

A vashiány megelőzésének alapja a kiegyensúlyozott táplálkozás. Heti 2–3 alkalommal érdemes vörös húst, májat vagy más vasban gazdag állati eredetű élelmiszert fogyasztani. A növényi alapú étrendet követőknek tudatosan kell összeállítaniuk étrendjüket, kombinálva a vasban gazdag alapanyagokat C-vitaminban bővelkedő ételekkel. A túlzott kávé- és teafogyasztás nem javasolt étkezések mellett, mert a bennük található polifenolok csökkentik a vas felszívódását.

Vaspótlás: mikor és hogyan?

A vaspótló készítmények szedését mindig orvosi javaslat alapján célszerű elkezdeni. A kontroll nélküli pótlás ugyanis túladagoláshoz vezethet, amely szintén káros. A vasfelesleg a májban és más szervekben halmozódhat fel, oxidatív stresszt, gyulladást és szervkárosodást idézve elő. Az ún. hemokromatózisban szenvedő betegek számára például a vaspótlás kifejezetten veszélyes.

Gyermekek vashiánya

Az első életévekben különösen nagy jelentősége van a vasellátottságnak. A túl korai tehéntej-fogyasztás hozzájárulhat a hiányhoz, mert a tej nemcsak kevés vasat tartalmaz, de gátolja is annak felszívódását. A vashiányos vérszegénység ebben az életkorban tartós szellemi és mozgásfejlődési hátrányokat okozhat, ezért a megelőzés kiemelt jelentőségű.

Összegezve

Összegzésként elmondható, hogy a vashiány bár gyakori, de tudatos táplálkozással és időben történő felismeréssel jól kezelhető állapot. A legfontosabb üzenet, hogy ne tekintsék jelentéktelen problémának a tartós fáradtságot, a hajhullást vagy a sápadtságot, mert ezek mögött sokszor a vas hiánya áll. A rendszeres szűrővizsgálatok, a megfelelő étrend és a szükség esetén orvos által elrendelt vaspótlás segíthet abban, hogy szervezete megőrizze energiáját és ellenálló képességét.

Gyakori kérdések a vashiányról

Mennyi vasra van szüksége egy felnőttnek naponta?

Az ajánlott napi bevitel férfiaknál kb. 8–10 mg, míg a nőknek – a menstruáció miatt – 18 mg vasra van szükségük. Várandósság alatt ez az igény akár 27 mg-ra is emelkedhet.

Milyen ételek a legjobb vasforrások?

A legjobban hasznosuló vasforrás a vörös hús, a máj és más belsőségek. Jelentős mennyiség található a hüvelyesekben, olajos magvakban, aszalt gyümölcsökben és a zöld leveles zöldségekben is, de ezekből a vas rosszabbul szívódik fel.

Igaz, hogy a C-vitamin segíti a vas felszívódását?

Igen. A C-vitamin (például friss gyümölcsökből vagy zöldségekből) jelentősen fokozza a növényi eredetű vas felszívódását. Ezért jó, ha a vasban gazdag ételek mellé friss salátát vagy gyümölcsöt is fogyaszt.

Mik gátolják a vas felszívódását?

A kávé, a fekete tea, a kakaó, valamint a magas kalciumtartalmú ételek (pl. tej, sajt) gátolják a vas beépülését, ha közvetlenül az étkezéssel egy időben fogyasztja őket. Érdemes ezeket külön időpontban beiktatni.

Miért fontos a vashiányt időben kezelni?

Az elhúzódó vashiány vérszegénységhez vezet, ami fáradékonyságot, szívdobogásérzést, hajhullást és a fertőzésekkel szembeni ellenállás csökkenését okozza. Gyermekeknél visszafordíthatatlan fejlődési elmaradást, terhességben pedig magzati károsodást idézhet elő.

Elég a táplálkozással rendezni a vashiányt, vagy mindig szükséges gyógyszer is?

Enyhe vashiány gyakran étrendi változtatásokkal is javítható. Súlyosabb esetekben azonban szükség lehet vaspótló készítményekre, melyeket mindig orvosi ellenőrzés mellett érdemes szedni.

Milyen tünetek esetén érdemes orvoshoz fordulni?

Ha tartós fáradtságot, sápadtságot, hajhullást, légszomjat vagy szapora szívverést tapasztal, mindenképpen ajánlott a háziorvos felkeresése. Vérvétellel egyszerűen kideríthető, fennáll-e vashiány.

Vasat lehet túladagolni?

Igen. A túl sok vas éppolyan káros lehet, mint a hiány: májkárosodást, szívproblémákat, sőt fokozott daganatkockázatot is okozhat. Ezért nem ajánlott a megelőzés céljából, „biztos, ami biztos” alapon vasat szedni.

Felhasznált irodalom:

• World Health Organization (WHO). Anaemia.
• National Institutes of Health (NIH), Office of Dietary Supplements. Iron: Fact Sheet for Health Professionals.
• American Society of Hematology (ASH). Iron-Deficiency Anemia.
• Centers for Disease Control and Prevention (CDC). Iron and Iron Deficiency.
• Pasricha S-R, Tye-Din J, Muckenthaler MU, Swinkels DW. Iron deficiency. Lancet. 2021;397(10270):233–248.
• Pavord S, Daru J, Prasannan N, Robinson S, Stanworth S, Girling J. UK guidelines on the management of iron deficiency in pregnancy. Br J Haematol. 2020;188(6):819–830.
• OGYÉI – Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet. Vaspótló készítmények betegtájékoztatói.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!