A cheilitis angularis a száj sarkának (pontosabban a két ajak találkozási pontjának, a szájzugnak) a fájdalmas gyulladása. Kialakulása részben a rossz szokásokra, a nem megfelelő higiéniára vagy irritációra vezethető vissza, de nagyon gyakran valamilyen fertőzés is jelen van, ez okozza a kellemetlen tüneteket.
A cheilitis összefoglaló megnevezés, mely az ajkak és a száj sarkait érintő gyulladásos betegségeket jelzi. Ezek a problémák számos okra visszavezethetők, azonban a betegség kialakulásának mechanizmusa általában rendkívül hasonló.
A száj sarkában összegyűlő nyál irritáló hatással van a bőrre, a nyál meg is száradhat az ajkakon vagy a száj sarkában, ez pedig idővel a bőr kiszáradását és kirepedezését okozhatja. A száraz, irritált, kirepedezett bőr zavaró és fájdalmas, és gyakran éppen azzal igyekszik ezeket a kellemetlen érzéseket az érintett enyhíteni, hogy tovább nyalogatja a száját, újra és újra benedvesíti az ajkait. Ezzel azonban csak tovább fokozhatja a fájdalmakat.
A nyirkos, meleg, esetleg kisebesedett környezet nagyszerű táptalaja lehet a különböző kórokozóknak is, melyek könnyebben fertőzhetik meg a bőrt és gyorsabban szaporodhatnak el, további kellemetlenségeket okozva. A cheilitis éppen ezért lehet akár gombás vagy bakteriális eredetű is.
Természetesen, közvetlen irritáció is hozzájárulhat a gyulladáshoz, például kozmetikumok vagy ételek okozta allergiás reakció, sérülés vagy fényérzékenység. A legtöbb esetben több tényező együttesen okozzák a cheilitist.
A száj sarkának gyulladása úgynevezett multifaktorális betegség, vagyis több tényező együttes megléte okozza a panaszokat. A probléma kialakulásában szerepet játszhat minden olyan folyamat, alapbetegség, környezeti hatás, rossz higiéniás szokás vagy elváltozás, mely miatt a száj kiszáradhat vagy éppen fokozott nyáltermelődés következik be. Ezek közé tartozik többek között:
Az irritációt okozó tényezők mellett a legtöbb esetben valamilyen kórokozó túlszaporodása is hozzájárul a gyulladás kialakulásához. A kórokozó lehet gomba (leggyakrabban Candida albicans) vagy baktérium (legtöbbször a Staphylococcus aureus), és az is könnyen előfordulhat, hogy párhuzamosan több fertőzés is jelen van.
A száj szélének gyulladása világszerte ismert és viszonylag gyakori betegség, férfiakat és nőket egyaránt, megközelítően azonos arányban érint. A probléma a leggyakrabban a kisgyermekeket, illetve az idősebb korosztály tagjait érinti, de természetesen felnőtteknél is előfordulhat.
A szájzug gyulladásos berepedezése (cheilitis angularis) egy elég gyakori betegség, melynek kialakulásában szerepet játszhat, gombás fertőzés,vitaminhiányon és rossz szokások is.
Forrás: Shutterstork.com
A szájsarok-gyulladás fokozottan veszélyeztetheti a csecsemőket és az idősebb korosztály tagjait, elsősorban azért, mert náluk több, a betegség kialakulásához szükséges tényező lehet jelen párhuzamosan.
A felsorolt tényezők miatt számos olyan szerzett vagy veleszületett probléma, betegség, elváltozás van, amelynek kísérő tünete lehet a száj sarkának gyulladása. Ezek között találhatjuk többek között:
A cheilitis érintheti a száj egyik vagy mindkét sarkát, emellett pedig az ajak egyéb részeit is. Mivel nagyon sok minden állhat a gyulladás hátterében, a tünetek intenzitása is igen eltérő lehet. Van, akinél alig észrevehető, maximum zavaró a száj szélénél lévő sebecske, másoknál viszont az étkezést, beszédet is akadályozhatják a sebek és az ahhoz társuló fájdalom.
A szájzug-gyulladásáltalában legyengült immunrendszerű, vitaminhiányban szenvedőknél, kialakulásának a kockázatát növeli a szájpenész.
Forrás: Shutterstork.com
A száj sarkának gyulladását önmagában a klinikai tünetek alapján diagnosztizálják. Ugyanakkor, rendkívül fontos a háttérben meghúzódó ok vagy alapbetegség felderítése és kezelése. Különösen lényeges ez visszatérő vagy krónikus gyulladás esetén. A pontos és teljes diagnózishoz éppen ezért a laborvizsgálat, az allergológiai, bőrgyógyászati, fogorvosi vagy gasztroenterológiai vizsgálat, sőt esetenként a pszichológusi kivizsgálás is szükséges lehet.
Amennyiben a szájgyulladás elfertőződésére gyanakszik a kezelőorvos, szövetmintát vagy kenetet vehet a sebekről, hogy azokat megvizsgálva megállapíthassák, pontosan milyen kórokozó áll a problémák hátterében.
A száj sarkának gyulladása lassan kialakuló betegség, és a tünetek intenzitása nagy mértékben függ a külső és belső hatásoktól. Előfordulhat például, hogy időről időre egy kicsit javul a beteg állapota, más időszakokban viszont folyamatosan romlik. A kezdődő vagy enyhébb mértékű gyulladás gyorsan súlyosabbá válhat bizonyos ételek fogyasztása után, hideg és szeles időben vagy éppen napsütésben. Ilyenkor a kialakuló sebet jobban irritálják a környezeti hatások, amire a beteg – önkéntelen – válasza az ajkak nyalogatása vagy a sebek piszkálása lehet. Emiatt pedig még erősebb lesz az irritáció, intenzívebb a fájdalom, a beteg ördögi körbe kerülhet.
Az érintett felületek piszkálása, harapdálása, vakargatása pedig jelentős mértékben megnövelheti a felülfertőződések rizikóját is, hiszen az apró sérüléseken keresztül könnyebben jutnak be a szervezetbe a kórokozók.
A nyálban olyan emésztést segítő enzimek találhatók, melyek sebesedést okozhatnak, ha túl hosszan érintkeznek egy-egy bőrfelülettel.
Forrás: Shutterstork.com
Megfelelő terápia mellett a cheilitis jól kezelhető betegség. Ehhez azonban az szükséges, hogy ne csak a tünetekkel, hanem a kiváltó okkal is foglalkozzanak. Természetesen, mivel a kiváltó okok is sokfélék lehetnek, az is egyénenként eltérő, hogy mikor gyógyul meg valaki, lehet-e egyáltalán teljes gyógyulásra számítani, vagy valószínűsíteni kell, hogy időről időre vissza fog térni a gyulladás.
A cheilitis az esetek legnagyobb részében szövődmények nélkül gyógyul. Esetenként azonban a sebek okozta fájdalom olyan intenzív lehet, hogy akadályozza az érintettet a beszédben vagy az evésben.
A száj sarkának gyulladása, különösen ha nem derítik fel és kezelik az alapbetegséget, rendszeresen kiújulhat, visszatérhet.
Gombás vagy bakteriális fertőzés esetén a lehetséges komplikációk közé tartozik a fertőzés továbbterjedése, pl. a száj körüli bőrre vagy a szájüregre.
A betegség kezelését több irányból szükséges megközelíteni: egyrészt, fontos a háttérben meghúzódó alapprobléma kezelése, másrészt, az esetleges fertőzés kezelése, harmadrészt a konkrét bőrproblémák helyi terápiája. Végül, lényeges lépés az esetleges rossz, helytelen szokások megváltoztatása. Ez ugyanis nemcsak a gyógyulást segítheti elő, de a cheilitis kiújulását is megelőzheti.
Az alapprobléma kezelése jelentheti a krónikus betegség kezelését, a nem megfelelő műfogsor javítását, a szedett gyógyszerek vagy a használt kozmetikumok felülvizsgálatát. Előfordulhat, hogy a rossz szokások, például az ajkak kényszeres nyalogatása mentális vagy lelki problémára, például szorongásra utal. Ilyenkor a terápiába pszichológus vagy pszichiáter szakembert is érdemes bevonni.
A legtöbb esetben a szájzugberepedés rövid időn belül elmúlik. Ha azonban krónikusan fennáll, akkor már szájzuggyulladásról (cheilitis angularis) beszélünk.
Forrás: Shutterstork.com
A fertőzés kezelése történhet helyileg alkalmazandó gombaellenes vagy antibakteriális krémekkel, ritkábban orálisan alkalmazott gyógyszerekkel.
A bőr helyreállítását, a tünetek enyhítését célzó helyileg alkalmazandó krémek, kenőcsök tartalmazhatnak mikrobaölő, hámosító, gyulladáscsökkentő hatóanyagokat. A kezelőorvos emellett ún. barrier-krémet is javasolhat, mely megvédi a bőrt a nyál irritáló hatásától.
Krónikus, gyakran visszatérő vagy a hagyományos kezelési módszerek hatására nem javuló gyulladás esetén ezek mellett rendkívül fontos az alapos kivizsgálás, hogy az esetleges kiváltó okot is felderíthessék. Időnként a visszatérő cheilitis a legfőbb tünete a súlyos vashiányos vérszegénységnek, a különböző vitaminhiányoknak, vagy a felszívódási zavaroknak.
A betegség kezelésében és megelőzésében a rossz szokásoktól való megszabadulásnak rendkívül nagy a szerepe.
Néhány egyszerű, otthoni módszerrel hatékonyan küzdhetünk a száj szélének gyulladásával járó kellemetlen tünetek ellen. Mielőtt azonban bármelyiket alkalmaznánk, egyeztessünk ezekről az orvosunkkal! A házi módszerek nem helyettesíthetik az orvosi kivizsgálást és a gyógyszeres terápiát!
A kiváltó októl függően különböző otthoni kezelési lehetőségek jöhetnek szóba. Ha a probléma forrása valamilyen alapbetegség vagy hiányállapot, akkor természetesen elengedhetetlen annak orvosi kezelése.
Forrás: Shutterstork.com
A cheilitis nem fertőző betegség, a száj sarkának gyulladását nem kaphatjuk el mástól.
Mivel a száj sarkának és az ajkaknak a gyulladását sok minden okozhatja, öngyógyszerezés előtt érdemes kivizsgáltatni magunkat! A gyulladás hátterében többek között allergiás reakció, gombás fertőzés vagy tápanyaghiány is állhat, ezek ellen az antibiotikum nemcsak felesleges (hiszen hatástalan), de kifejezetten káros is lehet! Amennyiben a gyulladást baktérium okozza, a kezelőorvos antibiotikumot ír fel.
Ha a berepedt szájzug elfertőződik, akkor bakteriális fertőzés esetén antibakteriális kenőcsök alkalmazandók, amennyiben vírusfertőzésről van szó, akkor antivirális, ha gombás fertőzésről, akkor pedig antimikotikus készítmények használatosak.
Forrás: Shutterstork.com
Igen, az irritáció és a gyulladás forrása allergiás reakció is lehet. A leggyakrabban előforduló allergiát kiváltó termékek közé tartoznak a fogkrémek, a kozmetikumok és bizonyos élelmiszerek. Akkor érdemes allergiára gyanakodni, ha egy-egy új termék használata után jelennek meg a tünetek, de előfordulhat az is, hogy csak hetekkel később alakul ki a gyulladás.
Speciális étrendre nincs szükség, de néhány dologra érdemes odafigyelni. Mivel a száj sarkának gyulladása időnként hiánybetegségekre is visszavezethető, az étrendünk legyen vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag és kellően változatos. Válasszunk olyan alapanyagokat, melyek cinkben, vasban és B-vitaminokban gazdagok, ilyen például a zöld leveles zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a belsőségek. Szintén fontos, hogy elegendő vizet fogyasszunk! A csípős, fűszeres vagy túlságosan savas fogásoktól a gyógyulás ideje alatt érdemes tartózkodni, mert ezek tovább irritálhatják az egyébként is sebes ajkakat.
Előfordulhat, hogy az ajkak formája (pl. a túlságosan vékony, lefittyedő ajkak) maga is fokozza a gyulladások kialakulásának a rizikóját. Ilyenkor megfontolandó, hogy az ajkak formáját sebészi úton, például feltöltő injekciókkal megváltoztassák.
Felhasznált irodalom: