Vénafalgyulladás (tromboflebitisz) tünetei, vizsgálata és kezelése

A felületes vénás rendszerben létrejövő vénafalgyulladás.

A vénafalgyulladás előfordulása

Leggyakrabban a láb felszínes vénáit érinti (90%-ban vena saphena magna vagy parva), de előfordulhat az ágyék vénáinál is. Általában visszeres (varicositasos) vénákon fordul elő, de megjelenhet egészséges vénákon is.

A vénafalgyulladás okai

• Helyi sérülés,
• bakteriális és gombás fertőzések,
• intravénás gyógyszerbeadás okozhatja.

A vénafalgyulladás tünetei

• Hidegrázás,
• hőemelkedés,
• rossz közérzet,
• az érintett véna lefutása mentén a bőr kipirosodott,
• duzzadt,
• nyomásérzékeny, valamint fájdalmas, kemény kötegezettség (megalvadt vér) tapintható.
• A mélyvénás trombózissal ellentétben az érintett végtag nem duzzadt.

A vénafalgyulladás diagnózisa

Az érintett terület fizikális vizsgálatával megállapítható.

A vénafalgyulladás terápiája

Rövidre nyújtható nagy munkanyomású, alacsony nyugalmi nyomású kompressziós pólya alkalmazása, fájdalomcsillapító-, gyulladáscsökkentő gyógyszerek (nem szteroid gyulladásgátlók) adása, fertőzéses eredet esetén szükség szerint antibiotikumok, gombaellenes szerek. Friss esetben a vérrög helyi érzéstelenítés mellett sebészileg eltávolítható; ez a beavatkozás sürgősséggel elvégzendő ágyéki tromboflebitisz esetén, mivel az ilyen vérrög átterjedhet a mély vénákba és tüdőembóliát okozhat.

A vénafalgyulladás gondozása

A beteget mobilizálni kell, mivel fektetés esetén nagyobb az esélye a mélyvénás elzáródásnak és a tüdőembóliának. Ágyhoz kötött beteg esetében szükséges lehet az alacsony dózisú heparinkezelés a mélyvénás trombózis megelőzésére.

A vénafalgyulladás megelőzése

A visszerek gondozása, injekciók adásakor, infúzió bekötésekor az előírások betartása, kanülök, branülök alkalmazása csak a lehető legrövidebb ideig.

A felületes vénafalgyulladás – más néven felületes thrombophlebitis – sokszor ijesztő látványt nyújt, ugyanakkor a legtöbb esetben jóindulatú, megfelelő kezeléssel jól gyógyuló állapot. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nem pusztán „ártalmatlan visszeres panaszról” van szó. A gyulladás hátterében ugyanis gyakran vérrögképződés áll, és bizonyos esetekben fennáll annak a veszélye, hogy a folyamat ráterjed a mélyvénás rendszerre.

A felületes és a mélyvénás érintettség közötti különbség klinikailag meghatározó

A felszínes rendszer gyulladása során a fájdalmas, kötegszerű, bőr alatt tapintható elváltozás jól körülhatárolható, a bőr felette vörös és meleg tapintatú. Ezzel szemben mélyvénás trombózis esetén a végtag diffúzan megduzzad, feszül, és a bőrpír kevésbé jellegzetes. A két kórkép azonban bizonyos esetekben együtt is előfordulhat, ezért klinikai gyanú esetén ultrahangvizsgálat – elsősorban duplex Doppler ultrahang – elvégzése indokolt lehet. Ez különösen akkor fontos, ha a gyulladás a comb felső harmadában, a sapheno-femoralis junkció közelében helyezkedik el, mert innen a vérrög könnyebben terjedhet a mélyvénákba.

Rizikófaktorként elsősorban a visszértágulat emelendő ki, de számos egyéb hajlamosító tényező is ismert. Ilyen a tartós mozdulatlanság, például hosszabb utazás vagy ágyhoz kötött állapot, a túlsúly, a dohányzás, a hormonális fogamzásgátlók szedése, valamint a terhesség és a gyermekágyi időszak. Daganatos betegségek esetén szintén fokozott a trombóziskészség, így ismétlődő, látható ok nélküli felületes vénafalgyulladás esetén a háttérben zajló alapbetegség irányába is gondolkodni kell.

Külön említést érdemel az úgynevezett migráló thrombophlebitis, amikor a gyulladás több, egymástól távol eső területen, egymást követően jelenik meg. Ez ritka jelenség, de bizonyos belgyógyászati vagy onkológiai kórképek kísérője lehet, ezért ismétlődő esetekben alapos kivizsgálás indokolt.

A kezelés során a kompressziós terápia alapvető jelentőségű

A megfelelően felhelyezett pólya vagy kompressziós harisnya elősegíti a vénás visszaáramlást, csökkenti a pangást és mérsékli a fájdalmat. Fontos, hogy a kompresszió mértéke egyénre szabott legyen, és a beteg megtanulja annak helyes alkalmazását. A mozgás – például rendszeres séta – kifejezetten javasolt, mivel az izompumpa működése javítja a keringést.

A tünetek enyhülése

Gyulladáscsökkentő kezelés mellett a fájdalom rendszerint néhány napon belül enyhül, a bőrpír fokozatosan halványodik. A kemény köteg tapinthatósága azonban akár hetekig megmaradhat, ami önmagában nem jelent szövődményt. Amennyiben a gyulladás kiterjedt, vagy a mélyvénás rendszer érintettségének kockázata fennáll, az orvos alacsony molekulasúlyú heparin vagy egyéb antikoaguláns kezelés mellett dönthet. A terápiás stratégia mindig a klinikai képtől, a lokalizációtól és az egyéni rizikótényezőktől függ.

Szövődményként leginkább a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia említhető

Bár a felületes vénafalgyulladás önmagában ritkán vezet életveszélyes állapothoz, a saphena magna proximális szakaszán elhelyezkedő vérrög fokozott figyelmet igényel. Hirtelen fellépő légszomj, mellkasi fájdalom, szapora pulzus esetén azonnali orvosi ellátás szükséges.

A gyógyulási idő általában néhány hét

A beteg számára fontos tudni, hogy a teljes panaszmentesség eléréséig a kompresszió és az aktív életmód fenntartása kulcsfontosságú. A visszérbetegség rendezése – szükség esetén érsebészeti konzultációval – csökkentheti a kiújulás esélyét. Modern visszérkezelési eljárások, például endovénás lézeres vagy rádiófrekvenciás beavatkozások ma már kíméletes megoldást kínálnak azoknak, akiknél ismétlődő gyulladások jelentkeznek.

Életmódbeli szempontból a testsúly optimalizálása, a rendszeres mozgás és a dohányzás elhagyása mind hozzájárul a vénás rendszer tehermentesítéséhez. Hosszabb ülő vagy álló munka esetén ajánlott óránként néhány perces átmozgatás, lábtorna, valamint megfelelő kompressziós harisnya viselése.

Összegezve

Összességében a felületes vénafalgyulladás jól kezelhető állapot, de nem bagatellizálható. A pontos diagnózis, a rizikófaktorok felismerése és az egyénre szabott terápia biztosítja, hogy a gyulladás szövődmény nélkül gyógyuljon. Amennyiben a tünetek romlanak, a fájdalom fokozódik, vagy a gyulladás terjed, mindenképpen javasolt ismételt orvosi vizsgálat, mert a vénás rendszer betegségei esetében az időben megkezdett kezelés a legjobb védelem a súlyosabb következmények ellen.

Felhasznált irodalom:

• Dobozy Attila, Farkas Beatrix, Horváth Attila, Hunyadi János, Schneider Imre: Bőrgyógyászat
• Gerd Herold: Belgyógyászat
• Mark H. Beers: MSD Orvosi kézikönyv a családban

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!