Véralvadásgátlók - tudja meg, milyen esetekben van rájuk szükség
Gyakran hallani róluk, de vajon tudja, hogy mire valók és kiknek szükséges szedni?
A véralvadásgátlók olyan gyógyszerek, amelyeket a vérrögképződés kezelésére és megelőzésére használnak. Amikor vérrögök (thrombusok) képződnek a vérben, azok megakadályozzák a normál véráramlást, így olyan súlyos állapotokhoz vezethetnek, mint a szívinfarktus, a stroke vagy a tüdőembólia.
A véralvadágátlók két fő típusa
A véralvadásgátlóknak két fő típusuk van, melyek közti fő különbség az, hogy miként akadályozzák meg a vérrögök keletkezését és azt hol teszik.
- Trombocyta-aggregáció gátlók: ezek a szerek megakadályozzák a vérlemezkék (trombociták) összetapadását és a véralvadási folyamat kezdetét. Hatásukat úgy fejtik ki, hogy blokkolnak egy fehérjét, ami miatt a vérlemezkék összetapadnak és az erek falához tapadnak. Ilyen készítmény például az aszpirin és a clopidogrel. Ezek az artériákban kialakuló vérrögök ellen nyújtanak védelmet (például szívinfarktus).
- Antikoagulánsok: ezek a véralvadásgátló gyógyszerek úgy működnek, hogy csökkentik a véralvadást. Hatásmechanizmusuk alapja a véralvadási faktorok aktivitásának gátlása, illetve a vérben keringő véralvadási faktorok termelésének szabályozása. Ide tartoznak a régi típusú antikoagulánsok (például warfarin), az új típusú antikoagulánsok (NOAC) , illetve a heparinok. A különböző antikoagulánsok a véralvadási folyamat más-más részein hatnak. Ezek a készítmények jellemzően a vénákban keletkező vérrögök ellen nyújtanak védelmet.
Ezekben az esetekben kell alkalmazni a véralvadágátlókat
Mind a véralvadásgátló, mind a trombocyta-aggregáció gátló gyógyszerek a vérrögképződés megakadályozására szolgálnak. Léteznek még az úgynevezett trombolitikumok, melyek a már kialakult vérrögök oldására valók (például mélyvénás trombózis vagy tüdőembólia esetén). De lássuk, mely esetekben szükséges a véralvadásgátlókat alkalmazni:
- pitvarfibrilláció
- szívbillentyű műtét/csere
- csípő/térd műtét
- véralvadási zavarok (pl. trombofília)
- szívinfarktus/stroke után, egy következő megelőzésére
- mélyvénás trombózis után, egy következő megelőzésére
Mivel a véralvadás egy igen bonyolult folyamat, melyet máig kutatnak, így a véralvadásgátló terápiák nem nyújtanak 100%-os védelmet - bár jelentősen csökkentik a vérrögök fellépésének esélyét.
Mire figyeljen, ha véralvadásgátlót szed?
Mivel ezen készítmények alkalmazása megnöveli a vérzéses állapotok rizikóját, ezért figyeljen oda azokra, a jelekre, melyek erre utalhatnak: például túl erős menstruációs vérzés, kék-zöld foltok a bőrön, fogínyvérzés, szemen bevérzések, vérvizelés stb. Ilyen esetekben az orvos más típusú vagy más dózisú véralvadásgátlót javasol.
Nagyon fontos tovább az, hogy egyszerre ne alkalmazzon több típusú véralvadásgátlót - ez leginkább a széles körben használt aszpirinnál szokott problémát okozni, hiszen ahhoz bárki hozzáférhet, mivel nem csak a vérrögök ellen szokták szedni, hanem láz-és fájdalomcsillapítónak is.
Ügyeljen továbbá a gyógyszer-és ételkölcsönhatásokra is, hiszen több véralvadásgátló hatását befolyásolják bizonyos készítmények, táplálékkiegészítők. A régi típusú antikoagulánosknál pedig nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy naponta közel azonos mennyiségű K-vitamint tartalmazó ételeket fogyasszon.
Agyi artériás trombózis: ha a fejfájás mellett ilyen tünetet is tapasztal, hívja a mentőket!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
